DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA
DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is azzal kezdeném, hogy ma ülésezett a szociális és családügyi bizottság, és nagy várakozással mentünk a bizottsági ülésre, ugyanis a beterjesztett szociális törvényhez számtalan módosító indítványt nyújtottunk be, mégpedig a jobbítás szándékával.
A módosító indítványaink benyújtásakor figyelembe vettük az új kormányprogramot, amelynek az a címe, hogy “Lendületben az ország!”, és van egy fejezete, amelynek címével egyet is tudnánk érteni, hiszen az idősek megbecsülését emeli ki, amit mi is egy nagyon fontos és támogatandó célnak tartunk.
Nos, ennek a fényében, miután az ember elolvasta a szociális törvényt, és már az általános vitában az ezzel kapcsolatos véleményünket kifejtettük, az ajánlásban megfogalmazott módosító indítványunkban is - csatlakozva természetesen a kormányprogramhoz - szerettük volna beemelni azt a nagyívű gondolatot, amit ez a program tartalmaz az idősek irányában. Nevezetesen, itt arról van szó, hogy “A legnehezebb körülmények között élő és önerőből jövedelmüket kiegészíteni képtelen idős emberek iránti felelősségből még ebben a kormányzati ciklusban emeljük a 75 éven felüli - és ennek a vesszőnek jelentősége van -, egyedülálló idősek támogatását.” - ígérte Gyurcsány Ferenc, amikor ezt a programot itt elmondta a parlamentben.
Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mivel ez a kormányprogram nem azt tartalmazza, mint ami a szociális törvényben írva vagyon, ugyanis nem egyedülálló 75 éven felüliekről szól, hanem “emeljük a 75 éven felüli, egyedülálló idősek támogatását.” Ez azért lényeges, tisztelt hölgyeim és uraim, mert ennek a jelentősége kiemelkedő, hiszen vannak egyedül élő 75 éven felüliek, és vannak 75 éven felüliek - hála istennek, nem is kis számban -, akik várják azt, hogy a kormányprogramban foglalt írott szöveg szerint valamilyen támogatásban részesülni fognak.
Az előttünk lévő szociális törvény azonban ezt figyelmen kívül hagyja, és ezért gondoltuk Harrach Péter képviselő úrral, illetőleg képviselőtársaimmal, hogy a módosító indítványt erre figyelemmel benyújtjuk, és reméltük, hogy a kormány ezt támogatni fogja. De sajnálatos módon fura-kurta formában a kormány egy olyan mondatot mondott, hogy egyrészt azért nem támogatja, mivel nincs rá költségvetési fedezet. És ez a későbbiekben megismételődött az összes módosító indítványunknál.
Tehát a javaslatunk az ajánlás 2. pontjára vonatkozik, amely a szociális törvény 32/B. §-ának (1) bekezdését kívánta módosítani. Itt kiemelném először is azt, hogy a módosításnál az “egyedülálló” szót szerettük volna kiemelni, azon indoknál fogva, amit az előbb elmondtam, ami a kormányprogramban megfogalmazódott, hiszen nagyon sok 75 éven felüli személy van, aki olyan körülmények között él ma Magyarországon, hogy vagy minimálnyugdíja van, vagy egyáltalán nem rendelkezik nyugdíjjal, hiszen ledolgozott élete során sok-sok évtizedet, de a munkáltató, akinél dolgozott vagy akinél munkát végzett, az nem jelentette be, tehát járulékot nem fizetett, így tehát egy olyan ellátási formára jogosult, amit az időskorúak járadéka testesít meg. Az “egyedülálló” szó kivétele ezért lett volna indokolt, de sajnálom, hogy a kormány ezt nem támogatja.
Ugyanakkor már az általános vitában is elmondtam, hogy számtalan olyan ember van, aki viszont így kapja meg a minimális nyugdíjnak megfelelő összeget, illetőleg a javaslat szerint annak 130 százalékát, szemben azokkal az emberekkel, akik esetleg ledolgoztak néhány évtizedet, és ők is, mivel időskorúak, de a bérük annak idején, amikor munkaviszonyban álltak, rendkívül alacsony volt… - jóllehet rosszabb helyzetbe kerülnek, mint azok, akik e szociális törvény alapján esetleg a 130 százalékos lehetőségben fognak részesülni.
De nem is ez lenne a legnagyobb probléma, hanem az, hogy mi van azokkal a 75 éven felüliekkel, akikre a kormány gondolt annak idején, amikor ezt a programot behozta. Itt behoztunk egy olyan módosító indítványt, amely a minden 75. életévet betöltött személy esetében korpótlék címén - lehet, hogy a kifejezés nem a legjobb, lehet, hogy ehelyett lehetett volna találni egy jobb, a szociális törvénybe megfelelő módon illeszkedő, nyelvtanilag is helyesebb kifejezést, én ezt nem vitatom -, az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 százalékát valamennyi 75 éven felüli ember számára biztosítani kellene, pontosan azért, mert így tudjuk számukra megadni azt a lehetőséget, hogy nem lesz különbség a munkaviszonyban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) eltöltött éveket letöltött személy, illetőleg a szociális törvény alapján a 130 százalékot megkapó személy között.
Még egy mondatot, és befejezem, mert lejárt az időm: erre az volt a válasz, hogy ez 50 milliárd forintba kerül. Én úgy gondolom, hogy ez nem lehet pénzkérdés, egy ekkora költségvetésben ezt az 50 milliárd forintot meg kellett volna találni, ha már annyiszor hivatkozunk az idősekre, és valóban segíteni szeretnénk őket.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
