KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF
KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! A 2005. évi agrártámogatáshoz egyéni módosító indítványt nyújtottam be, ugyanis sajnálatosan, a korábbi évekkel ellentétben, a 2005. évi költségvetés nem tartalmazza a gazdálkodás kockázatát csökkentő támogatást, és ezen belül is a kármegelőzési tevékenység mint a jégeső-elhárítás fenntartási támogatását. Mivel az egyéni módosító indítványomat a kormánypártok frakciói leszavazták, ezért most közvetlenül a kormányhoz fordulok, hiszen a talajgenerátoros jégeső-elhárítás bizonyult eddig az egyik leghatékonyabb megtérülési mutatóval rendelkező költségvetési támogatási formának.
A Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés az ország egyik legjégveszélyesebb régiójában, Baranya, Somogy, Tolna megye területén 1 millió hektár mezőgazdaságilag művelt területen végzi tevékenységét. Közel 1 millió állampolgár és körülbelül 20 ezer mezőgazdasági termelő élvezi a jégeső-elhárítás áldásos tevékenységét. Az immár 13 éves működés eredményei statisztikailag kimutathatók. A biztosítók baranyai káradatait elemezve, mivel ez a megye teljes mértékben lefedett generátorokkal, elmondhatjuk, hogy a generátoros jégeső-elhárítás működése alatt 67 százalékkal csökkentek a jégkárok az azt megelőző 30 évhez viszonyítva.
Ennek a hatékonysági mutatónak az értékét tovább növeli az a meteorológiai statisztikai kimutatás, miszerint a légköri felmelegedés következtében az utóbbi évtizedben a jégesőképződés és a jégeső-gyakoriság felerősödött. Ugyanakkor a jégeső-elhárítás nemcsak hatékony, de költségtakarékos módszer is, mivel a kárcsökkentésből adódóan a szántóföldi növénytermesztésben és a szőlő-gyümölcs kultúrákban éves szinten több milliárd forint termelési érték menthető meg. Átlagosan 1 forint fenntartási ráfordítással 18 forint termelési érték óvható meg a jégveréssel szemben.
Hatékony jégeső-elhárítást csak egybefüggő, nagy területen lehet végezni, így alapvető problémát jelent, hogy jelenleg a jégesőtől védett területen ugyan több mint 20 ezer gazdálkodó élvezi a kárcsökkentésből adódó előnyöket, de a költségeket csak egy részük viseli. Ugyanis nincs törvényi háttér, ami kötelezővé tenné az érintettek számára a kárcsökkentés fenntartását. Ebből kifolyólag jelenleg még elengedhetetlen a megelőző nyolc évben már biztosított állami támogatás további megléte. A rendszer ugyanis néhány éven belül önfinanszírozhatóvá válik a mezőgazdasági termelők, önkormányzatok, hegyközségek és biztosítótársaságok befizetéseiből. EU-csatlakozásunkat követően még három évig fenntartható ez a költségvetési támogatás, mivel a csatlakozás időpontjában is élő támogatástípusról van szó.
Az elmondottak tanúsítják, hogy milyen létfontosságú a talajgenerátoros jégeső-elhárítás kármegelőzési tevékenység támogatásának a 2005. évi agrártámogatásban történő szerepeltetése. Előzetes számítások szerint a három megyére szóló, Baranya, Somogy, Tolna megye teljes területét lefedő regionális jégeső-elhárítás éves működtetésének fenntartása 65 millió forint állami költségvetési hozzájárulást igényel évente. Ennek a 65 millió forintos állami támogatási költségnek a hatékonysága és megtérülési mutatója vetekszik bármely költségvetési támogatási konstrukcióval.
El kell még mondanom, hogy az érintett három megye országgyűlési képviselői pártállástól függetlenül támogatják a jégeső-elhárítás mint kármegelőzési tevékenység támogatásának a 2005. évi agrártámogatásban történő nevesítését. Tehát már csak a kormányon múlik az elmondottak támogatása és az agrárköltségvetésbe való visszakerülése, mint ahogy az a megelőző nyolc év költségvetésében megtörtént. Egy ilyen fontos, már kiépített rendszer működését nem lehet tervezhetetlen könyöradományokra alapozni, tehát nem szabad a támogatásmegvonással pusztulásra ítélni.
Köszönöm a figyelmet.
(23.00)
