MÉCS IMRE
MÉCS IMRE
MÉCS IMRE, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Furcsa ez a mai nap, hiszen mintha valami ismeretlen dramaturg összerendezte volna ezt a két missziót. Ezeket nem lehet elszeparálni, hiszen mind a kettő a magyar fegyveres erőknek a kollektív védelemben, a kollektív tevékenységben való részvételéről szól, mind a kettőben fontos szerepről van szó. A különbség annyi, hogy az iraki kontingens esetében az ENSZ Biztonsági Tanácsa felhívásai alapján humanitárius, a demokráciát kibontakoztató stabilizációs tevékenységre vállalkoztunk az Országgyűlés hozzájárulásával. Az volt a teljesen józan és ésszerű javaslat, hogy az iraki választások lebonyolításáig, de legkésőbb március 31-ig maradjunk ott, és akkor vonuljunk ki, amikor ez minden szempontból a legbiztonságosabb, biztonságos az ott lévő csapataink számára és az ottani demokrácia lassú fejlődése szempontjából is.
(20.00)
Azonban az ellenzék nem támogatta az ottmaradást. Úgy gondolom, ezzel komoly nehézséget okoz a megítélésünkben és a csapataink visszahozásában. Közismert katonai tény, hogy visszavonulásnál van a legtöbb veszteség és a legnagyobb veszély. Ez közismert katonai tény, s nemcsak Klauzewitz óta, hanem sokkal régebb óta így van. Bizonyos ódiumot el kell viselnünk azért, mert idejekorán visszahozzuk onnan a csapatainkat, ugyanakkor pedig veszélynek tesszük ki a katonáinkat. De ez lezárult, döntött az Országgyűlés, december 31-e után kénytelenek vagyunk visszahozni a csapatainkat.
A jelenlegi ALTHEA-műveletekhez való hozzájárulás kötelességünk is, hiszen annak idején, amikor az Egyesült Államok részt vállalt a balkáni rendcsinálásban és stabilizációban, akkor nagymértékben képviselte a magyar érdekeket is. Arról volt szó, hogy amerikai fiatalemberek és hölgyek eljöttek ide, és segítettek a Balkán több száz éves problémáinak a megoldásában. Azt lehet mondani, hogy a kollektív együttműködés keretében ez szinte természetes, mégis, amikor Okučaniban jártunk és találkoztunk amerikaiakkal, megköszöntük nekik, hogy eljöttek segíteni stabilizálni ezt a térséget, hiszen mi erre képtelenek lettünk volna. Amikor szerb szabadcsapatok és félreguláris csapatok egyszerűen az ország területén haladtak keresztül, nemhogy nem tudtunk mit csinálni, de a határőreink bölcsen nem is csináltak semmit. Tehát a teljes védtelenség helyzetében voltunk. Vagy emlékezzünk csak Barcsnak a még mindig nem tudjuk, milyen okból történő bombázására. Ebben az esetben az amerikai segítség nagyon nagy jelentőségű volt.
Nem akarok nagyívű filozófiai áttekintést tenni, de az Egyesült Államok a XX. században kétszer sietett Európa segítségére, hogy rendbe hozza Európa dolgait. Mind a két világháborúban afféle katalizátorként vett részt, és segítette az európai béke kibontakozását, s végső soron az Európai Unió létrejöttét, a mellette történő bábáskodását is sok tekintetben az amerikai tevékenységnek és részvételnek tulajdoníthatjuk. Ilyen szempontból nézve egyrészt az iraki csapatkivonás kerül más fénybe, másrészt pedig sokkal természetesebbé válik a balkáni részvételünk és tevékenységünk. Ezt el kellett mondanunk, hiszen ezek fontos tények.
Az európai védelmi identitás - amit ilyen diplomáciailag körmönfont kifejezéssel említenek - lassan fejlődik, és a NATO nélkül jelenleg még nem is tudna létezni. Ahogy az európai integráció izmosodik, valószínűleg meg fog jelenni ez a védelmi szektor, ez a védelmi vetület is. Úgy gondoljuk, ennek megnyilvánulása a balkáni együttműködés, a balkáni katonai részvételünk is.
Nem lehet elmenni alkotmányos kérdések mellett sem, hiszen közös megegyezéssel, alkotmányos rendezéssel a NATO-felkérések és a NATO-n belüli kollektív együttműködések kérdését teljes mértékig kormányfelhatalmazás alá vontuk. Amikor ezt az alkotmánymódosítást az ellenzékkel közösen - illetve akkor mi voltunk ellenzékben - meghoztuk, akkor még nem volt realitás az EU-együttműködés és különösen nem a leendő EU-tagsággal járó katonai együttműködés.
Ugyancsak rendezésre szorul az ENSZ Biztonsági Tanácsa általi felkéréseknek való eleget tevés. Úgy gondolom, az ellenzékkel közösen kellene kiegészíteni az alkotmányt azzal, amire pár évvel ezelőtt még nem gondolhattunk, hogy mind az EU, mind az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatainak a vonatkozásában megfelelő garanciák mellett nagyobb felhatalmazást adjunk a kormánynak. A parlamenti ellenőrzés is nagyon fontos, és a most tervezett balkáni katonai békefenntartó műveletekben való magyar részvételnél is fontos, hogy a Magyar Országgyűlés és jelesül annak honvédelmi bizottsága rendszeresen tájékozódjon, és megfelelő információkat kapjon, s tulajdonképpen a civil kontrollt gyakorolja ezen a területen.
Mindent együttvéve a Szabad Demokraták Szövetsége támogatja az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó tevékenységben való magyar részvételt, és azt a végszavazásnál meg fogja szavazni. Nem kívánunk semmiféle módosító indítványt benyújtani.
Köszönöm szépen.
