DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Frakcióvezető-helyettes Asszony! Ön fölvetett olyan kérdéseket, amelyek részben az ország gazdaságpolitikáját érintik, részben a társadalompolitika jó néhány kérdését vetette föl. Azért, ha meg tetszik engedni, válaszolnék rá, ha lehet.
Ami a társadalompolitikát illeti: az külön kérdés, hogy kit tekintünk a középosztály részének. A modern szociológia azt mondja, hogy a modern társadalmakban egy olyan rétege van a társadalomnak - ezt a fejlett világban nagyjából kétharmadra teszik -, akik olyan körülmények között fogyasztanak, olyan körülmények között élnek, amely elfogadható az ország társadalma számára. A magyar középosztályt a szociológia korábban olyan egyharmadnyira tette, vagyis azt mondta, hogy arányában körülbelül a fele a nyugat-európai szintnek. Azt gondolom, hogy ez a különbség részben valós, részben talán ennél kisebb különbségről van szó. De az kétségtelen, hogy nálunk az életszínvonal nem éri el az Európai Unió átlagát.
Itt az egyik nagyon fontos kérdés, hogy a gazdaságpolitika a felzárkózás irányába halad-e, vagy azzal ellentétesen. Az elmúlt két év adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a felzárkózásunk folytatódik, sőt valamelyest gyorsult is. Ha azt nézzük, hogy az Európai Unió átlagát száznak vesszük, akkor a magyar, egy főre eső bruttó hazai terméket tekintve, tehát ami az ország fejlettségi szintjét jelenti, néhány évvel ezelőtt 56-57 százalék volt a magyar fejlettségi szint, a legutóbbi adatok 62 százalékot mutatnak, tehát ez a felzárkózás irányába halad.
A gazdaságpolitika egyik nagy eredménye az, hogy mennyire vagyunk versenyképesek. Az kétségtelen, hogy ennél jóval komplexebb kérdés, de ezen belül nagyon lényeges az, hogy az elmúlt két évben nem lehetett minden olyan kérdésben kiigazítani a gazdaságpolitikát, amit a 2000-2001 fordulóján kezdődött, nagyon rossz folyamatok jelentettek. Tulajdonképpen akkor, 2000 végén letért a magyar gazdaság az exportorientált és a beruházásvezérelt gazdaságpolitikáról, és rátért egy fogyasztásvezérelt gazdaságpolitikára. Ennek az a hátránya, hogy egy-két évig úgy tűnik, mintha sokkal jobb lenne a helyzet, és utána aztán olyan körülményeket teremt, amelyben a versenyképességünk valóban csorbát szenvedhet. E versenyképesség megjavítása és további javítása az egyik fontos célja a gazdaságpolitikának. A tavaly nyár végén kezdődött kiigazítás tulajdonképpen pontosan ezt a célt szolgálja, és ebben szerencsére sikerült eredményt elérni.
Ami az adórendszerek közötti különbséget, vagy ahogy tetszett is fogalmazni, az adószinteket illeti: itt a magyar adószint nem magasabb, mint az Európai Unióban, sőt néhány százalékponttal alacsonyabb. Nemrégiben megjelent valamelyik napilapban egy elemzés, amely sajnálatos módon hibás adatokat tartalmaz, például a vállalkozások adóit nem a GDP-ből vette, hanem ahogy írja az anyag, azok a százalékok nem arra vonatkoznak, hanem a vállalati adók összes adókhoz mért arányára. Tehát ilyen értelemben a vállalkozások versenyképességének a növelését szolgálják az adórendszer változásai, és pontosan a múlt héten elfogadott adómódosítások további adócsökkentést jelentenek a személyi jövedelemadó tekintetében az állampolgárok nagyon széles tömegének, hiszen 2 százalékponttal csökkennek az adók, ami nagyon jelentős. Átlagosan 5-6 ezer forintot vihet haza pluszban emiatt egy foglalkoztatott, és a vállalkozások adóterhei is csökkennek.
Ami pedig a határ menti kereskedelmet illeti: ez valós probléma. A határ mentén különösen előszeretettel vásárolnak az emberek a szomszéd országban, de azt gondolom, természetes és helyes, hogy így van. Nagyobb baj lenne, ha nem lehetne például a szomszéd országban vásárolni. Emlékezzünk vissza, hogy évtizedekig milyen problémát okozott, hogy igen nagy nehézségek árán tudtunk a másik országban vásárolni. Az adatok nem támasztják azt alá, hogy jelentős különbség lenne az áruházláncok árszínvonalában, ebben ők nem is érdekeltek. Egy-egy kiragadott termék tekintetében más a helyzet, erre bármikor lehet hivatkozni, legalább annyi terméket lehetne mondani, amely Budapesten olcsóbb, mint Bécsben. Ezeket is javasolom figyelembe venni.
Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(14.00)
