DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ
DR. BALOGH LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Valaki itt az előzőekben már említette a régi mondást, hogy minden út Rómába vezet, amit ha átfordítunk, akkor azt kell mondjuk, hogy nálunk meg minden út Budapestre vezet. Ne vezessen, éppen itt az ideje annak, hogy ne vezessen! Nem azért, mert nem szeretjük és tiszteljük hazánk fővárosát, Budapestet, hanem azért, mert a területi különbségek túlságosan nagyra nőttek az elmúlt időszakban, 40 százalék körül vannak ma.
A területi különbségekre talán a legjobb gyógyír éppen az úthálózat-fejlesztés. Ha egy állam úthálózatát fejleszti, akkor általában két igénynek akar megfelelni, van egy külső, nemzetközi igény, európai folyosókhoz való igazodás, de ha belegondolunk az utóbbi idők változásába, például a Balkánon az új országok alakulása, teljesen új igényeket vet fel a magyar úthálózattal szemben; vagy ha belegondolunk abba, hogy mit jelent majd Románia európai uniós tagsága, ez szintén. A másik a belső igény, ami általában ahhoz kötődik, hogy egy-egy térséget gazdaságilag megemeljünk.
Hogy miért fontos az úthálózat-fejlesztés? Én itt két gondolatot szeretnék megjegyezni. Az egyik kérdés, talán a legfontosabb a vidékpolitika szempontjából: az elérhetőség. Azt hiszem, hogy a vidék területfejlesztésének kulcskérdése ez. Ha van Magyarországon száz elmaradott kistérség, és az úthálózat-fejlesztésnek az a koncepciója, amit a miniszter úr felvázol, megvalósul, biztos, hogy ezeknek a térségeknek a többségét megemeli. De gondoljunk arra, hogy mit jelent a nagyvárosok szempontjából; mit jelent például Szeged szempontjából, ha az 5-ös eléri ezt a várost, vagy mit jelent Szeged szempontjából az, ha egyszer az M9-es eljut oda; vagy mit jelent Pécs szempontjából a 6-os. Tehát a nagyvárosok lehetőségei is kinyílnak ezáltal.
Van még egy kérdés, amit talán érdemes megemlíteni. Ez pedig az, ha okosan fejlesztjük az úthálózatot, akkor Magyarország tranzitszerepéből transzferszerep lehet, ami azt jelenti, hogy logisztikai központokat tudunk építeni, azt jelenti, hogy nagykereskedelmi központokat tudunk létrehozni, azt jelenti, hogy meg tudjuk állítani az árut, és esetleg tovább tudjuk feldolgozni.
Én a Dél-Alföld oldaláról vizsgálva ezt a kérdést azt mondom, hogy mi abszolút érdekeltek vagyunk az úthálózat fejlesztésében, hiszen ha az utak hosszát nézem, akkor ez a régió az összevetésben az utolsó, a hetedik helyen van, ha az autópályák hosszát, akkor az ötödik, ha a meglévő autók számát nézem, akkor szintén az ötödik. Ebből a megközelítésből szeretném elmondani, hogy mi történt az elmúlt időszakban három síkon, országos, illetőleg regionális és megyei szinten.
Országos szinten, ha az észak-déli megközelítést tekintem, akkor azt mondom, hogy a legfontosabb történés az M5-ös matricássá tétele volt. Ha most lefejtem a politikai mázt, hogy ebből győzelmi jelentést lehet-e csinálni, vagy aprópénzt kell odavinni, vagy azt kell mondani, hogy hú, de drága, akkor meglátom a lényeget, és a lényeg pedig az, hogy az M5-öst sokkal-sokkal többen használják, mint használták azt korábban, a másik lényeges elem pedig, hogy azok a települések, amelyek igenis terheltek voltak amiatt, hogy a forgalom rajtuk ment keresztül, egy kicsit fellélegezhetnek. Fontos volt az is, hogy letettük az alapkövet, és indulhat az autópálya Szeged irányába.
Régóta mondjuk, hogy Magyarország déli térségének a szimmetriáját valahogy helyre kellene állítani - a déli autópálya ötlete. Ennek az első lépése megtörtént a Szent László híd felépítésével. Igen, most már megvan a gomb a kabáthoz, most már csak arról lenne szó, hogy az M9-es út is megépüljön.
Útfelújítások is történtek, ezekből egyet említek, szerencsére Bács-Kiskun megyére esik, ez az 51-es számú út felújítása.
Regionális szinten mi történt? Azt szeretném mondani, hogy a regionális és megyei szint említésénél szíveskedjenek figyelembe venni azt, hogy ezek a regionális fejlesztési tanács, illetőleg a megyei tanácsok döntései, vagyis itt a döntések többsége - ez ki fog derülni abból, amit mondok - arra irányult, hogy utat építsünk. A régióban az elmúlt két évben 4 milliárd forint állt rendelkezésre, ebből 1,3 milliárd forintból építettünk utat. Belépett a regionális operatív program 4,7 milliárd forinttal. Ez az elérhetőségi ablak, a kistérségek és a régiók elérhetősége nálunk, a dél-alföldi régióban merült ki elsőnek, júliusra már elfogyott. Talán ez is mutatja, hogy fontosak az utak.
Ami a megyei szintet illeti: két év alatt 6 milliárd forintot költöttünk el, és ennek 45 százaléka az, amit az útra költöttünk, és vegyék hozzá ehhez még az önerőt, amit az önkormányzatok erre áldoztak.
Ha a megyét és a régiót összeadom, akkor 8-8,5 milliárd forintot tudtunk útfejlesztésre költeni. Ez 6 milliárd forinttal több, mint az előző négy évben erre fordítható regionális és megyei források összege. És biztató, hogy 2005-ben 8,5 milliárd lesz az, amellyel a régió és a megye gazdálkodni tud, vagyis kétszerese az ez évi összegnek.
Ami a terveket illeti: az észak-déli elérhetőség szempontjából tehát az 5-ös a legfontosabb, ami 2005-re eléri Szegedet, remélem, hogy 2006-ra Röszkét. Ennek megépül a másik vége az M0-ás fejlesztésével.
A kelet-nyugati irányból a legfontosabbnak tartom az M9-es út fejlesztését, az előbb már említett Szent László híd megépítése után, az 51-es és az 54-es utak átkötését, ami azt fogja eredményezni, hogy végre ez a híd legalább vezet valahova; aztán épül tovább az 53-as út, illetőleg Szeged irányába.
Felépül a dunaújvárosi híd. Ezzel megnyílik egy olyan térségnek a fejlődése az alföldi oldalon, ami eddig igazán elmaradott térségnek volt nevezhető.
(10.40)
Van három, és a dunaújvárosi híddal együtt lesz négy hidunk, ezért érdekeltek vagyunk természetesen az M6-os fejlesztésében is, és elmondhatjuk, hogy a Duna végre összeköt, nem pedig elválaszt bennünket. Vannak olyan elzárt területei ennek a régiónak, amelyek fejlesztése hihetetlenül fontos, de ez már európai források bevonásával, egyéb, nem csak állami források bevonásával történhet. A 43. számú utat említem Szeged-Makó-Nagylak irányban, illetve a 44. számú út fejlesztését tartom rendkívül fontosnak, ez az elzárt Békés megyei térségek kinyitását eredményezheti.
Tisztelt Ház! Egy gondolatot szeretnék még megemlíteni. Nem olyan régen három régió összefogott annak érdekében, hogy az M9-es út építése minél előbb bekövetkezzen. A Pannon-régió, a dunántúli régió és a dél-alföldi régió volt ennek a regionális lobbinak a résztvevője. A Pannon-régió abszolút fideszes vezetésű, a másik kettő szocialista vezetésű. Azt gondolom, hogy ez példaértékű dolog: ha egy térség azt akarja, hogy fejlődjön, akkor mindenképpen össze kell fognia.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
