DR. PETRÉTEI JÓZSEF
DR. PETRÉTEI JÓZSEF
DR. PETRÉTEI JÓZSEF igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a rendeletalkotási jogkör címzettje a kormány mint testület. Ezért az e rendeletek tartalmáról szóló döntés természetesen minden esetben a kormány ülésén kell hogy megszülessen. Gyakori ugyanakkor, hogy a kormányülés az általa megtárgyalt rendelettervezetet nem a maga egészében fogadja el, hanem módosítani rendeli azt.
Az ilyen módosítások normaszöveggé formálása és átvezetése természetesen csak utólag, az ülést követően történhet. E változtatások azonban már a megszületett döntés végrehajtását szolgálják, így nem indokolt, hogy a kormány e rendeletekről ismét érdemben tárgyaljon. Elegendő, ha utólag jóváhagyja a pontosítások megszövegezését.
A hasonló esetekben a rendszerváltás óta kivétel nélkül minden kormány azt a gyakorlatot követte, hogy a miniszterelnök ezeket a rendeleteket a következő kormányülés előtt, azaz a bevett terminológia szerint, két ülés között írta alá, adta ki. Mind ez idáig azonban a kormány ügyrendjében nem volt olyan kifejezett rendelkezés, amely e gyakorlatot egyértelműen alátámasztotta volna.
Fel szeretném hívni a képviselő úr figyelmét, hogy az Orbán-kormány idején az akkori miniszterelnök a kormányrendeletek majdnem egyötödét a kormány két ülése között, ügyrendi felhatalmazás nélkül adta ki.
Kétségtelen, hogy a kormányügyrendben szereplő jelenlegi megfogalmazás nem szerencsés, mert azt a látszatot keltheti, hogy a miniszterelnök gyakorolja a kormány rendeletalkotási jogkörét, holott a miniszterelnök a rendelet érdemi tartalmáról nem dönthet, és a szövegezési pontosításokat is utólag jóvá kell hagynia a kormánynak. Szó sincs tehát arról, hogy a kormányfő e rendelkezés alapján bármilyen tekintetben elvonhatná a kormány rendeletalkotási jogkörét. Annak érdekében, hogy alkotmányossági aggályok fel se merülhessenek a miniszterelnök e jogkörével kapcsolatban, a közeljövőben a kormány egyértelműsíteni fogja az ügyrend e pontját.
Kérem válaszom szíves elfogadását. (Szórványos taps a kormánypárti oldalon.)
