HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban nagyszerű pillanat, amikor egy fél évszázados előkészítés után végre ezt az alkotmányos alapszerződést aláírhatta a rendszerváltásnak köszönhetően hála Istennek Magyarország is. Elfelejtette a miniszterelnök úr az expozéjában megemlíteni, hogy ennek a munkának az előkészületeiben magyar képviselők is részt vettek, hiszen a parlamenti pártok képviselői a Konvent munkájában jelentős szerepet végeztek. Mi sem örülünk annak, hogy a keresztény hagyományok és gyökerek említése nem került be az alkotmány preambulumába, de megszületett végre az alkotmány.
Azonban el kell gondolkoznunk az utolsó 15 év történésein. Emlékezzen mindenki vissza, hogy a rendszerváltás idején a rendszerváltó országok között Magyarország éllovasnak számított, aztán a tíz csatlakozó ország sorrendjében Magyarország az elsők között foglalta el a helyét. Eltelt néhány esztendő, és mire a csatlakozás pillanata elérkezett, addigra a tíz csatlakozó ország közül Magyarország a sereghajtóvá vált, és adósok vagyunk mindnyájan, a parlament minden tagja, hogy megvizsgáljuk ennek az okát. Ebben megvan a felelőssége a mindenkori kormányzatnak, és megvan a felelőssége a mindenkori ellenzéknek. Ezért jelent új minőségi politizálást, új minőségi hozzáállást politikai kérdésekhez, nemzetpolitikai kérdésekhez az európai uniós tagság, mert minőségében másképp kell a saját ügyeink megoldásához állnunk, mint ahogy ezt ez idáig tettük.
A miniszterelnök úr a kettős állampolgárság ügyéről beszélt, és azt mondta, hogy nincs felmérés, amely megmutatná, hogy mi lesz ennek a várható hatása. Miniszterelnök úr, van ilyen felmérés; végeztek a határokon túli magyar szervezetek is, és végeztettünk mi is. A Magyar Demokrata Fórum ez év tavaszán összehívta a határon túli magyar szervezetek legitim vezetőit. Ezen a tanácskozáson mindenki részt vett. Megismertettük velük azt a törvénytervezetet, amit benyújtottunk a kettős állampolgárság ügyében az Országgyűlésnek, és amelyet elutasítottak, sőt másodjára is elutasították, illetve nem vették napirendre. Ez az egyik oka annak, hogy népszavazási kezdeményezés kell most majd a parlamentet egy ilyen törvény megalkotására késztesse.
A mi felméréseink azt mutatják, hogy körülbelül a határokon túli magyarok 14 százalékának fordul meg a fejében az a gondolat, hogy elhagyja a szülőföldjét, és Magyarországra vagy máshova költözzön. De ha ezt nem lépjük meg, akkor vajon hány százaléknak? Hányan hagyták el az elmúlt 15 esztendőben a szülőföldjüket, hányan költöztek Magyarországra, és hányan költöztek európai országokba? A mi javaslatunk azt célozza, hogy a magyar állampolgárságot úgy nyerhessék el határon túli magyar nemzetrészeink, illetve ottani magyar testvéreink, hogy ne kelljen a szülőföldjüket elhagyni. Úgy kapják meg a magyar állampolgárságot, hogy az a magyar költségvetésnek ne kerüljön pénzébe, hiszen nincsenek rákényszerítve költségvetési kapcsolatokra. Mi egy olyan megoldást találtunk ki és dolgoztunk ki, amely a parlamenti pártok szerint szakmailag elfogadható és jónak mondható. Ennek ellenére az Országgyűlés nem vette a fáradságot, hogy plenáris ülésen vitassuk meg a törvény elfogadásának a feltételeit. Négypárti egyeztetésről volt szó, ami kudarcba fulladt, és a kormány hatástanulmányokat ígért tavasszal, amivel máig adós.
Most egy nagyon nagy feladat előtt állunk, az uniós csatlakozást követően talán ez lesz a legnagyobb feladat: népszavazás fog dönteni arról, hogy az Országgyűlés megalkossa-e a kettős állampolgárságról szóló törvényt, vagy nem. Nem tudok fájdalmasabb eredményt elképzelni annál, mint ha december 5-én a magyarság, a határon belüli magyarság úgy mond le a határon túli nemzetrészekről, hogy vagy nem mennek el elegen, vagy ha elmennek, akkor nemmel fognak szavazni. Ez egy lelki Trianonnal fog fölérni. Ezt a magyarság nem vállalhatja! Itt most a politikai pártoknak és a politikai erőknek össze kell fogniuk, el kell érnünk, hogy a népszavazás érvényes és eredményes legyen, és utána egy olyan törvényt kell az Országgyűlésnek négypárti egyeztetést követően elfogadnia, amely arra készteti a határon túli magyar testvéreinket, hogy a szülőföldjükön való boldogulás feltételeivel élve ott éljenek tovább, és amit mondott ön, nekünk meg kell teremteni annak a feltételeit is, hogy a gazdasági lehetőségek ott is adottak legyenek. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez a feladatunk, ebben kérem minden parlamenti párt egyetértését, és természetesen az önét is.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.)
