BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN
BALSAY ISTVÁN, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A kisebbségi véleményben tartózkodtunk az általános vitára való alkalmasság megszavazása során. Ennek a tartózkodásnak elsősorban az az oka, hogy úgy ítéljük meg, hogy ez jó irányba tett, de gesztusértékű lépés, ahogy egyszer a miniszter úr is jellemezte ez az intézkedéstervezetet.
A törvénytervezet kitér a pályakezdő fiatalokra, az ötven év feletti munkavállalókra, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítésére és az ösztöndíjasokra. Mindegyik csoportot illetően valóban, foglalkoztatási szempontból a legfrekventáltabb területet érinti ez a törvényjavaslat. Mégis el kell mondani, hogy ma Magyarországon a foglalkoztatás aránya az európai uniós átlaghoz képest olyan alacsony, hogy nemcsak az Európai Unió jelenlegi átlagát, hanem a 75 százalékos célkitűzést is elérni ma irreális lehetőség.
Elhangzott a vita során az is, hogy a mikro-, kis-, közép- és családi vállalkozások esetében a munkáltatónak az utólagos finanszírozása, támogatása nem biztos, hogy kedvező feltételeket teremt a foglalkoztatásra. Javasolni fogjuk módosító indítványainkban, hogy ez az időtartam rövidüljön le.
Ugyancsak javasoltuk már most, az általános vitára való alkalmasságnál, hogy minden eszközzel a korábbi polgári kormány családbarát támogatási rendszere egy részletének a visszaszerzése érdekében a gyermeket vállaló családokat, szülőket, anyákat támogatni kell, ezért tehát támogatjuk ezt a lépést, de nem tartjuk elégségesnek. Mindannyian tudjuk, hogy a gyermek hatéves koráig a jelleme, a személyisége, a személyiségjegyei kialakulnak, és ezért igen nagy mértékben szükséges az, hogy megfelelő támogatást kapjon a szülő, aki gyermeket vagy gyermekeket vállal, hogy utána visszakerülhessen a munkaerőpiacra.
Javasoltuk azt is, hogy közösen gondolkodjunk el e törvénytervezet kapcsán is az aktív foglalkoztatáspolitika új lehetőségeiről, amelyben egy központilag begyűjtő, elosztó, szétosztó rendszer helyett egy talán dinamikusabban működő és kevesebb szinttel, kevesebb forráskopással járó tevékenységet tudnánk elérni.
Jó eleme e törvénynek, hogy igyekszik pályakezdőket, idősebb korúakat bevonni, nem kedvező viszont az utólagos finanszírozás. Úgy véljük nagyon sokan, hogy kiragad a rendszerből egyes fontos elemeket, nem beszél arról, hogy mintegy 800 ezer olyan polgár él ma Magyarországon, aki egyik fajta nyilvántartásban sem szerepel. Ez nemcsak ennek a törvényjavaslatnak, hanem az előző kormányzati ciklusoknak is a hibája. Ma 400-500 ezerre tehető azoknak a veszélyeztetett embereknek a száma, akik az agrárátalakulások során kikerülhetnek a munkaerő-piaci körből, a munka világából, nagyon sokan már most is mindenfajta regisztráció, adózás és járulékjuttatás nélkül, cselédsorban élnek.
(18.40)
Ugyancsak nem foglalkozik azokkal e törvény - reméljük, más előterjesztések igen -, amikor a közalkalmazottak közül kerülnek ki 60-70 ezres nagyságban vagy a vasúttól, vagy más nagyon fontos, tradicionális munkahelyekről. Ezért az a véleményünk, hogy rendszerbe kell foglalni ezeket a támogatásokat.
A korosztály megítélésénél a véleményünk az, hogy mintegy 127 ezer 50 év feletti munkanélkülivel számolunk - a Munkaügyi Minisztérium egyik háttérszervezetének kimutatása szerint - 2004 szeptemberében, így tehát jogosnak ítéljük meg, hogy a 45 éves kortól lehessen számolni akár most, akár a későbbiekben a támogatásnál, aki munkahelyet ajánl fel, ugyanis az a tapasztalatunk, hogy egyes munkáltatók egy technológiai váltás időszakában, ami hat-nyolc év, egyben a munkaerő váltására is készülnek, és kihasználják azokat az állami támogatásokat, amelyeket a parlament és a kormány egymást követően jó szándékkal megszavaz.
Ezért tartózkodtunk a szavazáskor. A törvényt gazdagítani fogjuk módosító javaslatokkal.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)
