DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igazán örömmel tapasztaltam, hogy a cégtörvény és a polgári perrendtartás módosítására vonatkozó törvényjavaslatban foglaltak szükségességével a vita során mind a négy parlamenti párt egyetértett. A törvényjavaslat támogatottsága mind a bizottsági üléseken, mind pedig a plenáris ülésen, úgy gondolom, egyértelmű és meggyőző volt. Annak különösen örülök, hogy képviselőtársaim is a törvényjavaslat azon elemeit tartották a legfontosabbnak, legfontosabbaknak, amelyekre az expozéban bővebben kitértem jómagam is.
Valóban, nagy jelentőségű lépésnek kell tekintenünk, hogy a cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás határideje csökken, ezáltal a hazánkban alapított cégek piacra lépése meggyorsulhat, ami rendkívül fontos a versenyképesség szempontjából. Ugyancsak fontos része a törvényjavaslatnak a törvényességi felügyeleti eszköztár bővítése, az egyes törvényességi felügyeleti eszközök rugalmas alkalmazását lehetővé tevő előírások bevezetése, amelyek a hitelezői érdekek fokozottabb védelmét szolgálják, és javítják a társaság kisebbségben levő tagjainak helyzetét, részvételüket a cég ügyeinek eldöntésében, ezáltal nagyobb biztonságot nyújtva a gazdasági élet résztvevőinek.
Szeretném megköszönni az értékes hozzászólásokat és a törvényjavaslathoz benyújtott, elsősorban pontosító jellegű módosító javaslatokat, amelyek egy részét a kormány is támogatja, és igazán nem százalékos arányban figyelembe véve, hanem annak érdemét alapul véve.
Köszönöm Kovács László képviselő úr hasznos észrevételét, amelyben a cégeljárási törvény több lépcsőben történő hatálybalépésére tekintettel javasolja, hogy az aktuális időállapotokat jelenítsük meg a kormányzati portálon, vagy más hasonló módon. Meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a mindenkor hatályos cégeljárási törvény szövege a kormányzati portálon és az Igazságügyi Minisztérium honlapján is megjelenjen, ezáltal is könnyítve a jogalkalmazók, ügyvédek, közjegyzők munkáját.
Szintén köszönöm, hogy Vidoven Árpád képviselő úr is alapvetően a törvényjavaslat támogatását javasolta; úgy gondolom, a mostani felszólalásai sem ezzel ellentétes irányúak. Néhány dologra szeretnék csak itt kitérni. Nem hagyhatom szó nélkül, hogy a képviselő úr a törvényjavaslatot salátatörvénynek nevezte. Ön pontosan ugyanolyan jól tudja, képviselő úr, mint jómagam is, hogy általában nemcsak az Országházban, de mondjuk, az Alkotmánybíróság berkein belül is akkor beszélünk negatív értelemben vagy pejoratív értelemben salátatörvényről, ha ott a törvényjavaslat a benne foglalt szabályozási területeket tekintve jelentősen eltérő, különböző jogágakhoz tartozó törvények módosítását tartalmazza úgy, hogy azok nem alkotnak egységes egészet.
Ebben a törvényjavaslatban valóban öt különböző törvény módosítását vettük célba, azonban ezek koherens egészet, egységet alkotnak, és a szabályozás összefüggéseit a törvényjavaslatban egyértelműen tetten lehet érni. A képviselő úr egyébként megszólalásában utóbb maga is elismerte, hogy valóban indokolt ennek az öt törvénynek az egyidejű módosítása, így úgy gondolom, itt tényleg nem beszélhetünk negatív értelemben vett salátatörvényről.
Azt is megjegyezte a képviselő úr, majd a módosító javaslatában ki is fejtette, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény szerint a jogi személlyel szemben három intézkedés rendelhető el: a jogi személy megszüntetése, a tevékenység korlátozása, és a céggel szemben pénzbírság is kiszabható. A képviselő úr hiányolja - és ezt ma is elmondta -, hogy a cégjegyzékben csak a cég megszüntetését és valamely tevékenység korlátozását kellene feltüntetni, azonban azt nem, ha a jogi személlyel szemben pénzbírság alkalmazására került sor.
Nem értek egyet azzal, hogy a cégjegyzékben a pénzbírság feltüntetésére is szükség volna, hiszen csak azokat az intézkedéseket indokolt a cégjegyzék részévé tenni, amelyeknek a jövőben is fontos jogkövetkezményei vannak, és amelyek ezért a forgalom biztonsága szempontjából szinte nélkülözhetetlenek. Ilyen értelemszerűen a jogi személy megszüntetése, továbbá a cég által folytatott tevékenység korlátozása, ám mindez egy cég által fizetendő pénzbírság esetében már nem mondható el.
Szintén nem tudom elfogadni a képviselő úr azon álláspontját, amely szerint nem célszerű, ezért a törvényjavaslatból elhagyandó, hogy a polgári perrendtartás olyan tartalmú módosítására kerüljön sor, amely a felülvizsgálat kizárását más törvényben is lehetővé kívánja tenni.
(20.40)
Kétségtelen, hogy azon jogalkotó cél, mely szerint az összes, a felülvizsgálat lehetőségét kizáró rendelkezés egy helyen, a Pp.-ben szerepeljen, a jogalkalmazók munkájának könnyítését szolgálta volna. Azonban a gyakorlatban, mivel a jogorvoslati jogot kizáró törvények általában korábban születtek, mint a polgári perrendtartás 271. §-ának tiltó szabálya, e rendelkezés inkább jogbizonytalanságot eredményezett, ezért a módosítás feltétlenül indokolt.
De egyébként természetesen mindemellett még egyszer köszönöm önnek, képviselő úr, a javaslatait, azt hiszem, ön volt az, aki a legnagyobb számban terjesztette őket elő, és köszönöm, hogy a törvényjavaslat jobbítása szempontjából ezzel is hasznára vált a munkája.
Végezetül ismételten megköszönöm a korábbi és a mostani hozzászólásokat, így Herényi Károly képviselő úr hozzászólását, Kis Zoltán támogató szavait is, és a módosító javaslatok benyújtása során megmutatkozó aktivitást.
A törvényjavaslat vitája bizonyítékul szolgált arra, hogy amennyiben egy megfelelően előkészített szakmai törvény kerül az Országgyűlés elé, ezt általában az országgyűlési képviselők is elismerik, és pártállástól függetlenül is tudják támogatni. Remélem, hogy ez a konszenzus megmarad a törvényjavaslatról szóló szavazás idejére is.
Még egyszer köszönöm a munkájukat, és kérem, hogy támogassák majd a javaslatot.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)
