CSABAI LÁSZLÓNÉ
CSABAI LÁSZLÓNÉ
CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Havonta 84 ezer forintot költünk a költségvetésből minden magyar állampolgár oktatási, szociális, egészségügyi ellátására, közigazgatási és igazságügyi szolgáltatásra, a fejlődésünkhöz szükséges beruházások finanszírozására. Kimondva ez sok pénznek tűnik, de tudjuk, hogy nem elég, amikor száz és száz jogos igényt nem tudunk kielégíteni, vagy csak részben tudunk kielégíteni. Nagyon nehéz dönteni, mindig bennünk van a kétely, hogy vajon jól állapítottuk-e meg az igények kielégítésének sorrendjét.
Nincs ez másképp az önkormányzatoknál sem, annál az intézménynél, ahol nap mint nap kerülünk az emberekkel közvetlen kapcsolatba. 27 700 forint havonta az az összeg, amit az önkormányzatok a szolgáltatások biztosítására fordítanak.
A forrás megteremtése a kormány és az önkormányzatok, igazságos elosztása a kormány, az önkormányzatok és az emberek közös feladata és felelőssége.
2776 milliárd az a forrás, ami a jövő évben az önkormányzatok rendelkezésére áll. Ha figyelembe vesszük, hogy a kormány 4,5 százalékos inflációval számol - és ezt a jegybank is megerősítette, ezért nincs okunk kételkedni ennek valóságában -, akkor a 2005-ös költségvetés 10,7 százalékkal több, mint a 2004-es. Csak szeretném a valóság ismerete miatt megemlíteni, hogy 1999-ben és 2000-ben, a Fidesz-kormány első két évében az önkormányzatok támogatása 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az akkori infláció mértéke. Ezt meg lehet nézni az ÁSZ jelentéséből.
Érdekes az az összehasonlítás, ha a Fidesz-kormány utolsó teljes évéhez viszonyítjuk az önkormányzatok támogatását; itt a növekmény 60 százalékos mértékű. Tehát szégyenkezés nélkül mondhatjuk, hogy teljesült a “Több pénzt az önkormányzatoknak!” választási ígéretünk.
Ha a központi költségvetés önkormányzatoknak juttatott normatív, kötött és fejlesztési támogatásának 1334 milliárdját is nézzük, akkor 7,6 százalékos növekményről beszélhetünk, amit 54 milliárd forint európai uniós támogatás egészít ki.
Mire jut több pénz a jövő évben? Az európai uniós támogatásból iskolák felújítására, a bölcsődéket fenntartó önkormányzatokra, települési központok, településrészek, lakótelepek korszerűsítésére, a lakosság eladósodásának megakadályozására, lakhatási fenntartásra, a súlyosan sérült családtagot ápolók díjazására, az alacsony jövedelműek jövedelemkiegészítésére, belterületi utak felújítására, a tömegközlekedés színvonalának javítására, a kistelepülések informatikai fejlesztésére.
Nem lennék azonban őszinte, ha nem mondanám el, hogy mérsékelten, csupán 3,5-4 százalékkal nőnek az intézményfenntartó normatívák. Tudjuk, hogy az előző évek alatt megszaporodott gazdaságtalan intézmények működése megoldhatatlan problémát jelent. Mégis az a véleményünk, hogy a szakszervezetek által kért bérfejlesztés, a kormány által javasolt bérfejlesztés és az önkormányzatoknak a normatívába beépített összege között ellentmondás feszül. Ezért a következő időszakban erre vonatkozóan módosító indítványokkal kívánjuk ezt a ma még meglévő, nagyon komoly feszültséget feloldani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok működésében nagyon fontos az, hogy megtaláljuk a kellő összhangot a működések és a fejlesztések között. Ez a költségvetés fejlesztésbarát költségvetés. Arra törekszünk, hogy az emberek közszolgáltatása minél jobb legyen, de nem lehet elfeledkezni arról, hogy a működés biztosítása mindenképpen nagyon fontos.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindössze egy gondolatot szeretnék a lakástámogatásról elmondani. 2005-ben 276 milliárdot fordítunk lakástámogatásra. Ez több mint kétszer annyi, mint a Fidesz-kormány utolsó évében volt. Örülök annak, hogy némi késlekedés után a kormány meghozta a javaslatát egy igazságosabb, a rászorulókat jobban támogató lakástámogatási rendszerre. Ennek négy fontos eleme van: a Fészekrakó program a 30 éven aluliakat segíti, az otthonteremtési támogatás, az úgynevezett félszocpol a 35 éven aluli gyermekes családokat támogatja, s végül a legmarkánsabb vállalás a magánbérlemények adókedvezménye, a lakbértámogatás, valamint tovább folytatjuk a panelprogramot.
A magánbérlemények adókedvezménye és a lakbértámogatás azoknak a családoknak segít, akik saját maguk magánlakás-építéssel nem tudják a lakásproblémájukat megoldani. Tegnap a kormány javaslatára a parlament döntött arról, hogy nullaszázalékos adó van, tehát nincsen adó az önkormányzatoknak öt évre biztosított lakásbérleménynél. Ezeket a lakásokat az önkormányzatok az arra rászoruló családoknak tudják odaadni, úgy, hogy hozzá havonta 14 ezer forint összegig lakbértámogatást tudnak biztosítani. Lehet azt mondani, hogy ez kevés. Igen, lehet, hogy kevés. Csak azt tudom mondani, hogy ezzel 30-35 ezer család sorsát tudjuk javítani, 30-35 ezer családnak válik könnyebbé a lakásfenntartása, válik könnyebbé az élete.
Úgy gondolom, hogy ezzel elindultunk a lakástámogatási rendszerben egy jelenleginél sokkal igazságosabb, a rászorulókat támogató megoldás felé. Kérem, hogy támogassák ezt a programot. (Taps a kormánypárti oldalon.)
