DR. BÓKA ISTVÁN
DR. BÓKA ISTVÁN
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nehéz indulatoktól mentesen beszélni akkor, amikor a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről beszélünk a helyi önkormányzatok finanszírozását illetően. Nehéz, különösen úgy nehéz, hogy a kormány, a miniszterek, az országgyűlési képviselők az önkormányzatokat a 2005. évi költségvetés nyerteseinek állítják be. Milyen lehet az az ágazat - kérdezhetjük -, amely a költségvetés vesztese vagy a költségvetésnek nem a nyertese? Komolyan gondolják-e ezt az önkormányzati költségvetést és ezt a kommunikációt, vagy a polgármestereket, az önkormányzatokat, az önkormányzati érdekszövetségeket nézik-e baleknek?
Ez a költségvetés az önkormányzati finanszírozás szempontjából számos sebből vérzik. Amennyiben az önkormányzati költségvetésen jelentősen javítani nem lehet, vagy azt nem lehet a kereteken belül átstrukturálni, akkor a helyi önkormányzatok ennek a költségvetésnek a vesztesei lesznek, és vesztese lesz tízmillió magyar polgár is. Tudott, gyakorlatilag a rendszerváltás óta romlik az önkormányzatok finanszírozása. Az utolsó két év azonban lesújtó, a mozgástér ilyen szűk sohasem volt, az autonómia ennyire korlátozott soha nem volt. Az életérzés, ami most a helyi önkormányzatokat jellemzi egy szóval: a bizonytalanság.
Idézzük fel azért, mik voltak a szép reményű ígéretek 2002-ben! A kormányprogram szerint a kormány folytatni kívánja a köztisztviselői életpályák és illetmények rendezésére irányuló lépéseket. Ezzel szemben mit látunk? 2004-ben nem volt köztisztviselői béremelés, a 2005-ös költségvetésben a köztisztviselők béremelésére és 13. havi illetményére nincs fedezet. A 2002-es kormányprogram szerint az anyagilag független önkormányzati rendszer megvalósítását tűzik ki célul. Ezzel szemben mi történt? Politikafüggő címzett és egyéb támogatási rendszer működtetése, és egyre több kötelezettség leadása önkormányzati szintre, a források biztosítása nélkül.
Mit mond a 2002-es kormányprogram? - és ez a legszebb rész. Új vagy többletfeladat előírásakor a teljes fedezetet biztosítani fogjuk. Tisztelt Képviselőtársaim! Mondjunk a 2003., 2004. vagy akár a 2005. évben olyan önkormányzati többletfeladatot, ahol gyakorlatilag a teljes fedezetet biztosították! Mondjanak ilyen többletfeladatot!
Sokan utaltak már arra, hogy egy olyan törvény általános vitája folyik, amikor még mindig számtalan feltételt nem ismerünk, amit tudnunk kellene ahhoz, hogy 2005-ben mekkora nagy a baj a helyi önkormányzatok szintjén. Nem ismerjük a közalkalmazotti illetményalapot, nem ismerjük a köztisztviselői illetményalapot, nem ismerjük a 4. számú mellékletben a jövedelemkülönbség mérséklésénél figyelembe veendő összegeket az egyes településkategóriák szerint.
Ezzel a költségvetéssel önkormányzati szempontból a legnagyobb probléma ismételten a bérek oldaláról mutatkozik, amely személyi juttatások és azok járulékai egyre nagyobb részt foglalnak el a helyi önkormányzatok folyó működési kiadásaiban. Ahelyett hogy az ígéretek szerint nőne az önállóság, nőne a mozgástér, jól mutatja az Állami Számvevőszék véleménye: a kiadásokból 2003-ban 62,6 százalék a bér és a járulék, 2005-ben pedig 66,5 százalék a bér és a járulék. Tehát 3 százalékkal csökkent a települési önkormányzatok mozgástere ebből az aspektusból nézve két év alatt.
A törvényjavaslat 6 százalék béremeléssel számol. Azonban a közalkalmazottaknál a normatív finanszírozás 4,5 százalék emelést biztosít, és nem biztosít a köztisztviselői bérek emelésére és a 13. havi illetmény fedezetére forrásokat. Nem biztosít továbbá a 2005-ös dologi kiadások növekményéhez sem forrásokat, holott valamennyien tudjuk, hogy jelentős közműdíjemelések fognak történni 2005-ben.
Kérdezhetjük, ki fogja a különbözetet biztosítani. Ki fogja a közalkalmazotti 4,5 és 6 százalék közötti különbözetet, a köztisztviselői béremelést és a 13. havi juttatást finanszírozni? A kormány cinikus és csúnya játékot játszik. Ahogy 2003-ban, 2004-ben, úgy 2005-ben is a helyi önkormányzatokra nyomja a terheket, akik költségvetésük egyensúlyát csak létszámleépítéssel tudják biztosítani. Az elégtelen finanszírozás miatt tanárok, óvónők, hivatali ügyintézők elbocsátása, vagyonfelélés, intézménybezárás fenyeget. Lendületes és igazságos lesz az elbocsátási hullám.
A költségvetésben egy rekord összeg van az önkormányzati büdzsében. Az elbocsátásokra, úgymond racionalizálási intézkedésekre több mint 25 milliárd forintot terveznek. Ez több mint négyszerese a 2004-es összegnek, a kormány tehát minimálisan több mint négyszer annyi közalkalmazott és köztisztviselő elbocsátásával számol, mint 2004-ben. A 25 milliárd forint minimálisan 25 ezer közalkalmazott és köztisztviselő leépítését tudja finanszírozni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azok száma 480 ezer, akik közalkalmazottként és köztisztviselőként dolgoznak a helyi önkormányzatoknál. A 25 ezer közalkalmazott és köztisztviselő több mint 5 százalékos leépítést jelent. Hol itt a munkahelyteremtés programja? Hol itt a munkahelymegőrzés programja?
(15.30)
Szeretném kiemelni még azt is, hogy az önkormányzati költségvetés nagyon sok esetben logikátlan, nem konzekvens. Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. Egyrészt hirdeti az integrációt, a feladatok, a közszolgáltatások közös végzését, a többcélú társulások alakulásának ösztönzését, a másik oldalról azonban csökkennek, mégpedig jelentősen, az együttműködést hivatott normatívák. Radikálisan csökken a körjegyzőségi normatíva, az alapnormatíva 270 ezer forintról 243 ezer forintra. Továbbá a felére csökken - jól figyeljenek - a társulási normatíva, 36 400 forintról közel felére, 21 ezer forintra. Mi ebben a logika? Mi ebben a logika: egyik oldalról ösztönzünk, a másik oldalról pedig ugyanazt elvesszük?
A legnagyobb vesztesek azonban az önkormányzati költségvetésben a kistelepülések - hozzátehetjük: talán nem is csak a kistelepülések -, ahol csökken az óvodai nevelésnél, az iskolai oktatásnál a normatíva, mert vélhetően a kiegészítő normatívát nagyon kevesen tudják megkapni. A 2004-2005-ös tanévben talán még nem lesz nagy gond és probléma e tekintetben, de a 2005-2006-os tanév katasztrófát jelenthet, mert belép az úgynevezett 75 százalékos szabály, az 1. és az 5. osztályban a közoktatásban rögzített létszámhatár 75 százalékát kell elérni.
Iskola-, óvodabezárás - most cseng csak a fülünkben az életképtelen település kategória. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem 4-5 fős, hanem 16-17 fős osztályokról beszélek. Ilyen osztálylétszámok mellett nem fogják megkapni a települési önkormányzatok a kiegészítő normatív hozzájárulást.
Elfogadhatatlan, képviselőtársaim, a tartalékolás az igazságosság jegyében. 2,5 százalék forrást kívánnak tartalékolni mintegy 22 milliárd forint értékben. A polgári kormány általában természeti katasztrófák esetén szokott tartalékolni. Milyen természeti katasztrófa történt, képviselőtársaim? (Márton Attila: Gazdasági!)
Megállapíthatjuk, hogy a normatívák - tisztelet a kivételnek - többségükben nem nőnek reálértékben; vannak, amik abszolút értékben is csökkennek. Az önmagát kultúrapártolónak tekintő kormány csökkenti például a művészetoktatási normatívákat. Ez azt jelenti, hogy minden szülő havi ezer forinttal több térítési díjat kell hogy fizessen annak az intézménynek, amelyben a gyermekét oktatják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Jó lett volna, ha a kormány figyelembe veszi az önkormányzati érdekszövetségek állásfoglalását. Nem vádolhatók az érdekszövetségek vezetői a tekintetben, hogy nem lennének túl lojálisak a jelenleg működő kormánnyal szemben. Szeretnék idézni ebből az állásfoglalásból: “A törvénytervezet nem biztosítja az önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához szükséges működési feltételeket, így fennáll az önkormányzatok ellehetetlenülésének a veszélye. Továbbra is elutasítjuk a kormány által ajánlott 2005. évi bérpolitikai javaslatokat. A kormányzat a forráshiányból származó feszültségeket ismételten az önkormányzatokra kívánja áthárítani, ezzel egyaránt megosztja az önkormányzati és a közszolgálati szférát.” Kérik, hogy a kötelező céltartalék-képzési kötelezettség alól mentesítsék az önkormányzatokat. Nem fogadható el, hogy az energiaköltségek növekedésére az önkormányzatok nem kapnak központi forrást.
Tisztelt Ház! Ez a költségvetés kiszámíthatatlan, logikátlan, településeket - nem csak kistelepüléseket - megnyomorító, közalkalmazotti, köztisztviselői életpályákat tönkretevő. Sürgős átgondolást, átstrukturálást igényel, amíg nem késő.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)
