DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót, és engedjék meg, hogy ebben az érdekes és izgalmas vitában egy másik területtel hadd foglalkozzam, ez pedig az igazságszolgáltatás kérdése. Hadd kezdjem először is azzal, hogy minden költségvetésnek az a dolga, hogy bizonyos fő elvi irányokat jelöljön ki a kormány tevékenységével kapcsolatban. Nyilván ez a költségvetés is kívánja szolgálni ezeket a célokat. Nem könnyű helyzetben van természetesen a kormány, hiszen a miniszterelnök- és kormányváltásnak megfelelően itt elindult egy költségvetési előkészítési folyamat, és közben kellett azokat a korrekciókat végrehajtani, hogy az új kormány is tudja a saját szempontjait, a saját nézeteit képviselni a mostani költségvetési törvényben.
Ez helyes, és rendjén is van. Ennek eredményeként kétségtelen viszont, hogy láthatunk sajátos dolgokat ebben a mostani költségvetésben. Azt gondolom, hogy jogosan teszi mindenki szóvá például azt a kérdést, hogy nagyon sok helyen, nagyon sok számnál, ha erről vitatkoznánk, ha most szóba kerülne az egyébként a társadalmat olyannyira izgató és érdeklő oktatási normatívák kérdése, mi a helyzet az egyházi, mi a helyzet az önkormányzati iskolákkal, sokan elmondhatnák azt, hogy kipontozott helyek vannak e téren a költségvetésben. Azt gondolom, ezt szóvá is kell tennünk minden oldalról, hogy ugyan sajnos ez egy rossz szokás volt az elmúlt években, kormányoktól függetlenül, mert nem csak e kormány tevékenysége alatt fordult elő az, hogy találtunk kipontozott helyeket a költségvetésben, mégsem helyes ez.
Azt is tudjuk, hogy mi ennek most a magyarázata: az a rendkívüli helyzet, amire utaltam bevezetőmben, hogy most történt egy menet közbeni váltás, egy kormányváltás és egy miniszterelnök-váltás. Mégis azt gondolom, érdemes azt leszögeznünk, hiszen az oldalak változnak, a rendszerváltás óta jó néhányan ülünk itt a parlamentben, és vitatkozunk a költségvetésről, ki hol ellenzékben, hol kormánypárton próbálja vitatni, vagy éppen támogatni az adott költségvetést. Egy viszont biztos: azt gondolom, hogy a magyar demokrácia számára nem hasznos az, ha elindulunk egy ilyen úton. Az a jó és az a hasznos, ha konkrét számokkal tudunk vitatkozni.
Viszont az igazságszolgáltatással kapcsolatban, hála istennek, ilyen problémánk nincsen. Mert amikor a bíróságok fejezetét elővesszük, ott szerencsénkre konkrét számokat találhatunk, és ezekről érdemes is néhány szót szólni; többek között abban a szellemben, amit előbb említettem, nevezetesen, hogy milyen fő célkitűzései vannak a kormánynak. Itt, ugye, azt tapasztaljuk, ha fellapozzuk ezt a fejezetet, hogy látható, hogy az igényelt költségvetési előirányzat az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részéről valamivel magasabb, mint amennyi végül az előirányzatban szerepel.
Itt szeretnék rögtön megállni, mert fontos világossá tennünk azt, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács működése bevált, hasznos, fontos intézmény, és nagyon lényeges az, hogy ő terjeszt elő javaslatot a bíróságok költségvetésére. Ezt azért szeretném hangsúlyozni, hiszen az előző kormány alatt, a jobboldali kormánykoalíció alatt tapasztaltunk jó néhány támadást az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal szemben, illetve a független bíróságokkal szemben is. Szintén szeretném leszögezni, hogy ennek a kormánynak nagyon fontos prioritása az, hogy a független hatalmi ágaknak minél nagyobb függetlenséget adjon. Természetesen ez egy örök vita, hogy a költségvetésen belül lehet-e olyan típusú függetlenséget biztosítani, amely szinte kvázi elkülönül a költségvetésen belül, és önmaguk, a résztvevők határozzák meg a saját magukra fordítható forrásokat. Ez még mindig fontos vita, és magam sem tartozom azok közé, akik támogatják azt, hogy általában a nemzeti össztermék, a GDP bizonyos százalékos arányát egyes területekre fordítsuk. Mindig a parlament és a kormány dolga eldönteni ezeket az úgynevezett prioritásokat, célkitűzéseket.
De hogy a független hatalmi ágaknál valami hasonló irányban mozduljunk el, mint amit itt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megjelenése óta látunk, azt nagyon helyeslem; mert a függetlenség valóban ezt diktálja. A bíróságoknak pedig, szemben a pártállami hagyománnyal, függetlennek kell lenni ebben az országban, mert ez a demokrácia egyik fundamentuma és az egyik nagyon lényeges alapköve. Tehát nagyon támogatom ezt, és nagyon örülök annak, hogy a kormány számára is prioritás az, hogy a bíróságok függetlenségét erősítsük, teljesítsük ki. Valóban tudjanak független hatalmi ágként tevékenykedni ebben az országban, így még ha ez a mostani előirányzat, ez a valamivel több mint 69 milliárd forint kevesebb is a közel 80 milliárd forintnál, amit az Országos Igazságszolgáltatási Tanács igényelt, akkor is nagyon lényeges dolgok lesznek végrehajthatók ebből az előirányzatból. Többek között két új ítélőtábla, a debreceni és a győri ítélőtábla fog elkészülni, ezeket fogja elhelyezni remélhetőleg az igazságszolgáltatás struktúrájában rövid időn belül, a parlament döntése által a parlament és a kormány.
Egyúttal itt szerepel a 2005-ös költségvetésben 6 százalékos illetményemelés, a 35 éves jubileumi jutalom fedezete, és egyéb más beruházások, amelyekről most időhiány miatt nem kívánok szólni részletesen képviselőtársaim előtt. Végezetül szeretném még egyszer aláhúzni azt, hogy egy nagyon fontos és nagyon lényeges fejleménynek tartom, hogy a kormány ilyen határozottan kiáll a bíróságok függetlenségének erősítése az Országos Igazságszolgáltatási Tanács támogatása mellett.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
