DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR
DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Miközben itt bent a költségvetésről folyik a vita, odakint - a folyosón az erkélyről láttam - a Dunában kormoránok halásznak. Alámerülésüket, minden harmadikat siker is koronázta, fogtak halat. A természet tehát él, a Dunában van hal, időnként meg is menekül a rá vadászó, halászó kormorán elől. Erről szól a költségvetési vita, hogy milyen környezetben, milyen feltételek között élünk a következő esztendőben.
A példa nem volt véletlen, és személyesen ebben a vitában azt szeretném vizsgálni, hogy vajon elég zöld-e ez a költségvetési javaslat. Nagyon sokan ezelőtt a vitában a költségvetés tervezését a családok tervezgetéséhez hasonlították. Én magam is hajlok erre, hiszen a bennünket figyelő állampolgárok, választók szeretnek bennünket megérteni. GDP, PPP meg ilyen kifejezések használatakor persze rögtön értetlenül állnak.
Nincs ez másként itt most a Házban, mint otthon gyakorlatilag minden hónapban, amikor megnézzük, hogy mire jut, mire kellene költeni. Sokszor fordul elő, hogy valaki nyafog, mert a kislány már régen szeretne egy új lakkos cipőt, és mégse jut rá, és valakinek dönteni kell. Rendszerint ez a közbölcsesség, és ennek eredményeként, mondjuk, a családfő, itt és most mi, az Országgyűlés döntünk a családi költségvetés egy másik eleméről, nevesen: arról a fejenként havonta 84 ezer forintról, ami a közkiadásokat jelenti. Ha mi jól döntünk, ezzel reális lehetőséget adunk kevésbé módos családoknak is arra, hogy akár lakkos cipőre is jusson, ha nyafog a kislány a harmadik hónapban.
Nekünk - természetesen ugyanúgy, mint a családfőknek - prioritásokat kell fölállítani. Ezek azok a szempontok, amiktől nem engedjük letérni a családi költségvetést. Én is említenék négyet, de azt gondolom, hogy ez ma már inkább az emlékezet felfrissítéséül szolgál.
Mindenképpen fontos, hogy ez a költségvetés bevételi oldalon nem mohó. Abból indul ki, hogy minél több maradjon az adófizetők zsebében. Erről ma már kevesebbet érdemes beszélni, csak felemlíteni szükséges, hiszen tegnap ezeknek a kérdéseknek a legjavát eldöntöttünk az adótörvények módosításával. Tény: kevesebb adót kell fizetniük. Ez egyébként a környezeti ügyeket is érinti, hiszen a korábbi években bevezetett környezetterhelési díj korábban elhatározott, lépcsőzetes bevezetésében is egy visszafogottabb technikát alkalmaz a kormány, magyarán: jövőre se a levegőterhelési, se a vízterhelési, se a talajterhelési díjban nem kell többet fizetni. A másik ilyen prioritás a gyerek. Igazságosabb családtámogatásra törekszik ez a költségvetés. A harmadik az otthonteremtés támogatása, szemben az ingatlanbefektetéssel. A negyedik pedig a munkahely.
Azzal kezdtem, hogy én azt keresem, hogy elég zöld-e a költségvetés, és itt a vitában is sokan megfogalmazták már azt, hogy úgy gondolják, e tekintetben nem eléggé tükrözi a fenntarthatóság követelményét, illetőleg hogy vesztese a környezetvédelem ennek az ügynek. Én is, ahogy fölsoroltam, ebben semmilyen környezetvédelem nem volt. Miért nincs a prioritások között? - tehetné föl valaki a kérdést. Én állítom, hogy ott van, merthogy vannak olyan prioritások, amik nem az éves költségvetésekben jelennek meg. Ilyen prioritás a fenntarthatóság prioritása, ami a Magyar Szocialista Párt kongresszusi dokumentumaiban rögzített. Ez ennek megfelelően szerepel a kormány programjában. Csak emlékeztetőül: elkötelezte magát a kormány a környezetvédelmi szempontból is fenntartható fejlődés mellett, s azt gondolom, hogy a Gyurcsány-kormány által beterjesztett költségvetésnek ezt kell tükröznie.
Nem az a kérdés, hogy ötezer milliárd, tízezer milliárd vagy hány ezer milliárd fordítandó fenntarthatóságra. Minden egyes fillér kiadásnál meg kell nézni, hogy az vajon megfelel vagy nem felel meg a fenntarthatóság követelményének. Ha azt szolgálja, akkor arra a költségvetési kiadásra igent kell mondani. Ha az neutrális, de egyébként fontos, és jut rá, akkor azt adjuk oda. Ha azonban az nem szolgálja a fenntarthatóságot, akkor arra jó, ha egyetlenegy fillért sem fordítunk.
Ha a prioritásokat ebből a szempontból megnézzük, azt gondolom, helyes prioritások, hiszen azzal, hogy több marad a zsebben, igenis lehetőséget teremtünk az állampolgárnak arra, hogy a saját szűkebb környezetében megtegye a saját életminősége szempontjából fontos környezeti beruházásokat. Mert nehogy azt higgye valaki, hogy csak az lesz a környezetvédelem, amit az állami költségvetésből finanszírozunk, vagy annak támogatásából építenek meg vagy valósítanak meg. Erre kinek-kinek otthon is kell fordítania, lehetősége lesz rá.
A második prioritás a gyerek, mégpedig egy igazságosabb családtámogatás útján. Azt gondolom, ha egy hátrányoktól mentesen felnövekvő nemzedék jön utánunk, az sokkal fogékonyabb lesz arra a gondolatra, aminek a hiányát egyébként Kóródi Mária volt miniszter asszony is megfogalmazta. Igen, a fenntarthatóságnak nemcsak a költségvetésben, hanem minden emberi megnyilatkozásunkban benne kell rejtőzködnie.
A harmadik prioritás az otthonteremtés. Bizonyára képviselőtársaim is jártak már úgy, hogy vásároltak házat. Sokan vannak így ebben az országban. És bizonyára azt is tudják, hogy fontos dolog azt is megtudni, hogy vajon vállalkozói, eladói céllal épített ház az, amire alkuszunk, avagy olyan ház, amit egyébként, aki most el akarja adni, saját magának készített. Ezt azért tartom fontosnak mondani, mert miért is kérdezzük ezt meg. Azért, mert ha valaki magának épít, akkor nem spórolja ki az anyagot, nem spórolja ki a szigetelést, és igyekszik a lehető legtakarékosabb energiamegoldásokat alkalmazni, hogy neki utána a fenntartása olcsóbb legyen. Aki befektetési célból vásárol, annak az a lényeg, hogy a lehető legolcsóbban elkészítse, és a lehető legdrágábban eladja, amit lehet, kispóroljon belőle. Nem akarom persze bántani a tisztességes vállalkozókat, de ez sajnálatos tény.
Azt gondolom tehát, hogy akkor, amikor mi az otthonteremtést támogatjuk, éppen azoknak a lakásoknak a vásárlását, építését támogatjuk, ami arra ösztönöz, hogy utána a fenntartásában is energiatakarékos, olcsóbb, tehát a környezeti kockázatok szempontjából is jobb lakások épüljenek.
(15.20)
A negyedik prioritás a munkahely. Azt gondolom, valaki szóvá tette a megelőző vitában, hogy a környezetgazdálkodási ipar Magyarországon fejletlen. Igen, igaza van. Az is biztos, hogy a kormány munkahelyteremtő programjai jelentős részben éppen a környezetgazdálkodási ipar fellendítését fogják szolgálni. Néhányan a környezetvédelmet vesztesként fogalmazták meg e költségvetésben. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Az is!) Tételüket azzal támasztják alá, hogy a környezetvédelmi fejezet főösszege 68,2 milliárd, szemben a tavalyi 96,8 milliárddal - majdhogynem értelmezhetetlen.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Európai Unió 6. környezetvédelmi akcióprogramja azt mondja, hogy nem az az érdekes, hogy az igazgatási értelemben környezetvédőnél mi van, hanem a környezetvédelmi szempontoknak az ágazati politikákba kell beépülniük. Ha pedig ez így igaz, akkor ott is kell megjeleníteni a pénzeket. A 68,2 milliárdos tárcaköltségvetés ezekkel a pénzekkel kiegészítve 121 milliárd forint. Valaki még ennél is tovább megy. Én azért állok meg itt, mert ez éppen annyi százalékos növekedés, mint amennyi százalékos csökkenéssel vádolják ezt a költségvetést az ellenzői.
Azt gondolom tehát, hogy a benyújtott költségvetés környezetvédelmi szempontból kevésbé aggályos. Néhány, dehogy néhány, mindössze egy lényeges ügy: a parlagfű. Ez sincs a környezetvédelmi tárcánál. Ellenzéki frakcióvezető, vezérszónok azt mondta, erre egyetlenegy fillért sem szánnak. Sokkal elnézőbb volt, de legalább elolvasta a költségvetést az az ellenzéki képviselőtársam, aki azt állította, hogy 1 milliárdot erre a célra fordítanak. Erről az 1 milliárdról egy másik ellenzéki képviselőtársunk azt mondta, hogy ez nulla forint. Azt gondolom, hogy mindegyikük rosszul olvasta.
Ebben a költségvetésben több mint 2 milliárd forint van parlagfű-mentesítésre, egyrészt a kényszerkaszálásokra az FVM-nél 1 egymilliárd, másrészt az egészségügyi tárcánál, és én most szándékosan nem adtam hozzá az egyébként a foglalkoztatási alapokban a korábbi években erre a célra szolgált pénzeket, amelyek a jövőben is ugyanezt a célt fogják szolgálni.
Zárásul, a Magyar Szocialista Párt kormányai közül az első, a Horn-kormány a Baja Ferenc és Szili Katalin vezette minisztériummal környezetvédelmi törvényhozást alkotott. A civilek úgy gondolták, hogy Magyarországon a környezetvédelem ügye akkor volt a csúcson. A Medgyessy-kormány elindult az ökoadózás útján, elindította a Vásárhelyi-tervet, fölemlegette és beindította Verespatak ügyében az egyeztetéseket. A Gyurcsány-kormány növekvő költségvetési kiadásokat tervez környezeti ügyeinkre, és tegnap a darabalapú termékdíjjal hadat üzent a hulladéknak. (Varga Mihály: A vállalkozóknak!) Azt gondolom, hogy egyre zöldülő hozzáállással és ezt biztosító költségvetéssel állunk szemben. Én bizakodó vagyok.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
