SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS
SISÁK IMRE JÁNOS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kis Zoltán képviselőtársam közigazgatási reformról beszélt, annak a szükségességét említette, és azt mondom, a közigazgatási reformra valóban szükség is lenne. Egyetlen probléma van, hogy a 2005-ös állami költségvetés tervezetében ennek még a nyomait sem találjuk, viszont az önkormányzati rendszer problémáinak a megoldását, a köztisztviselők és közalkalmazottak béremelését egyszerű módszerekkel és tisztán kívánják megoldani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Míg a 2004. évi állami költségvetésben mindössze 6 milliárd forint szerepelt szervezési intézkedésekre - finoman fogalmaznak -, létszámleépítésre, addig 2005-ben 25,3 milliárd forint szerepel, és a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében van még egy 17-18 milliárd forintos nagyságrendű tartalék; összesen 43 milliárd forint. Az önkormányzatok közigazgatási reform és többlettámogatás helyett 43 milliárd forintot kapnak létszámleépítésre. Szomorú év lesz az önkormányzatok számára a 2005. év.
(13.50)
Tisztelt Képviselőtársaim! A jóléti, a szociális területekkel kapcsolatban hangoznak el a kormánykoalíciótól és a kormánypárti képviselőktől a legpopulistább szózatok. De a 2005. évi költségvetésből a szűkölködő és szerény jövedelmű rétegek helyzetében nem várható érzékelhető változás. A körülbelül 500 ezerre tehető súlyos mélyszegénység problémáinak kezelésére nem keres megoldást a 2005-ös költségvetés tervezete. Az igazságosságot a kormány a negyvenes évek végéről és az ötvenes évek elejéről ismert módszerekkel valósítja meg. A szerényebb élethelyzetű rétegeknek nem ad, de a középosztálytól, az 1,5-6 millió forint keresettel rendelkezőktől elvesz. A különbség csupán az, hogy a Gyurcsány-kormány a nagyon gazdagokat kedvezményezi. A program tehát a középosztályt támadja leginkább.
Hogy ez mennyire így van, arra egyetlen példát hadd mondjak. Tegnap volt az adótörvények vitájában szavazás a módosító indítványokról. A Magyar Demokrata Fórum azt javasolta, hogy a 6 millió forint felett keresőktől vegyünk el többet annak érdekében, hogy a szegényebbeknek tudjunk adni. Egy 44 százalékos adókulcs bevezetését javasoltuk, nevezetesen, Lezsák Sándor képviselőtársam jegyezte ezt a módosító indítványt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Támogatták a kormánypárti képviselők ezt a módosító indítványt? Nem. Azt mondta Katona Tamás államtitkár úr, legalább a tényeket lássuk egyformán. Nos, nézzük ezeket a tényeket! Mit tett a kormány az igazságosság érdekében 2004-ben? Elsősorban adóintézkedéseivel emelte meg az árakat. A cukor ára 25 százalékkal, a kenyéré 13 százalékkal, a sertéshúsé 24 százalékkal, a sertészsiradéké 41 százalékkal, a tojásé 17 százalékkal emelkedett. A közszolgáltatások közül a csatornadíj 19 százalékkal, a vízdíj 11 százalékkal, a helyi tömegközlekedés 17 százalékkal, a szemétszállítás díja 16 százalékkal, a kábeltelevízió előfizetési díja 13 százalékkal, a társasházi közös költség 12 százalékkal, a távfűtés 13 százalékkal, az energiaárak 12 százalékkal magasabbak, mint egy évvel korábban.
(A jegyzői székben Balogh Lászlót Németh Zsolt váltja fel.)
Ez az átlagosnál mindig jobban érinti a szerény jövedelmű rétegeket, miközben a reálbérek, tudjuk, 2004-ben nulla százalékkal emelkednek. A szegény rétegek helyzete drasztikusan alakul a 2004-es esztendőben. Tudjuk, hogy az ország legszegényebb rétege a gyermekeket nevelő családok. Ezért is elfogadhatatlanul magas nálunk a gyermekszegénység. A másik széles szerény jövedelmű réteg a nyugdíjasok köre. A reálnyugdíjak az egyheti többlettel együtt is csak 2-2,1 százalékkal emelkedtek 2004-ben.
2004-ben a családtámogatások reálértéke jelentős mértékben csökkent, mivel ezek emelését az év elején megállapított öregségi nyugdíjminimum alapján állapítják meg, amit a nyugdíjasoknak novemberben korrigálnak, a családi támogatásoknál ez elmarad. A családi pótlék is jelentősen vesztett az értékéből 2004-ben, hiszen 5,5 százalékos emelés volt tapasztalható, ugyanakkor az infláció évi mértéke év végére eléri a 7 százalékot. A családi adójóváírás vesztett a legtöbbet, ezt 2002-ben befagyasztották. Ez idő szerint 18 százalékot vesztett az értékéből.
Az önök által emlegetett lakástámogatási rendszer az a többlet, amivel önök a fiatalokat úgymond megkínálták, ez nem a legjobban alakult. Emlegetjük itt a szociálpolitikai kedvezményt, emlegetjük, hogy évről évre a lakástámogatási rendszerben milyen nagyságrendű többletforrás található.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nem ártana visszagondolni az adótörvények elmúlt évi vitájára és a 2004. január 1-jei változásokra. Merthogy, tisztelt képviselőtársaim, ugye, arról nem akarunk elfeledkezni, hogy a lakáscélú megtakarítások után járó adókedvezmény 240 ezer forintos összegét 2004. január 1-jétől 120 ezer forintra csökkentettük. Ami a legszomorúbb, tisztelt képviselőtársaim, az, hogy a futamidőt, amely idő alatt igénybe vehetik ezt az adókedvezményt, 20 évről 5 évre csökkentettük. Ez igen keményen érinti a lakást vásárló és lakást építeni szándékozó családokat. Természetesen nem azokat sajnáljuk, akik befektetési szándékkal második vagy harmadik lakásukat akarják megvásárolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetném önöket, a Magyar Demokrata Fórumnak volt egy módosító indítványa. Azt mondtuk, csakis a 35 évnél fiatalabb, első lakáshoz jutó fiatal házasoknál kellene meghagyni ezt a támogatási küszöböt. És nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy az építési telkek áfáját szintén 2004. január 1-jétől 25 százalékkal emelték meg.
A 2004-es előzmények után vizsgáljuk meg, hogy mit is mutat a 2005. évi költségvetés tervezete. A családok támogatásának elhanyagolása jellemzi a költségvetést, holott állítólag a 2005. évi költségvetés egyik prioritása pontosan ez. De hogy is néz ki a prioritás a gyakorlatban? Tisztelt Képviselőtársaim! A legszegényebb rétegek problémáit az önkormányzatok kezelik. Az előzőekben egy kétperces hozzászólásban már elmondtam, hogy az önkormányzatoknak juttatott pénzbeni és természetbeni juttatások, valamint a gyermekvédelmi támogatások mértéke 2004-ről 2005-re 1,8 százalékkal nő. Mennyi is a tervezett infláció? 4,5 százalék. Tisztelt Csabai képviselő asszony, ajánlom önnek az ÁSZ anyagát, pontosan megjelöltem, hogy hányadik oldal, aztán kiderül, hogy igaz vagy nem igaz, amit én mondtam.
Tisztelt Képviselőtársaim! A családi pótlék növekedéséről önök sokat beszélnek. Meg kell nézni a 2005. évi előirányzatot a 2004. évhez viszonyítva, ez összességében négy egész huszonnyolc tized százalékkal növekedik. (Tatai-Tóth András: Huszonnyolc század!) Tisztelt Képviselőtársaim! Önök azzal magyarázzák ezt, hogy csökken a gyermekek száma. Igen, pontosan ezért kellene a családtámogatásokat sokkal jobban megemelnünk, mert bizony drasztikus csökkenés mutatható. Nem 1999-ben volt a legalacsonyabb a születésszám a második világháborút követően, hanem 2004-ben, és ezt nem mi mondjuk, hanem a Központi Statisztikai Hivatal.
Összességében 64 457 gyermek született az elmúlt esztendőben. És hogy mit mutat a 2005-ös esztendő? Sokkal katasztrofálisabb adatokat. Az év első nyolc hónapjában 1800 házassággal köttetett kevesebb, és pontosan 680 gyerekkel, tehát az elmúlt évihez képest 1,1 százalékkal született kevesebb gyermek. A családtámogatásokra fordított összegeket ezért kellene sokkal inkább megemelni.
(A jegyzői székben Podolák Györgyöt dr. Kis Zoltán váltja fel.)
A gyermekgondozási segély, a gyet, az anyasági támogatás az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik. Várhatóan 6,25 százalékkal emelkedik. Reméljük, itt törvénymódosítás nem lesz, bár az előirányzatok a gyesnél 3,8 százalékkal, a gyetnél 1,8 százalékkal, az anyasági támogatásnál 2,2 százalékkal növekednek 2005-ben a 2004-es adatokhoz képest. A gyermekgondozási díjnál valóban marad a 83 ezer forintos összeghatár, holott egyébként a jogszabályok lehetővé tennék, hogy a minimálbér kétszeresét is elérje a gyed összege. A Magyar Demokrata Fórum ezt a szociálliberális családpolitikát rossznak, a nemzet érdekeivel ellentétesnek és elfogadhatatlannak tartja.
Tisztelt Képviselőtársaim! Még röviden szeretnék szólni néhány teljesen elfeledett területről. A parlament három képviselője még 2002. szeptember 17-én benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot, a “parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság létrehozatalára. Pontosan Vojnik Mária államtitkár asszony volt az egyik aláírója ennek az országgyűlési határozati javaslatnak, és azt gondolhattuk 2003. február 24-én, amikor a parlament el is fogadta ennek a bizottságnak a felállítását, hogy a négypárti konszenzus komoly eredményeket hozhat.
A “parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság még 2003-ban úgy döntött, május 13-án, amikor elfogadta a munkájáról szóló határozati javaslatot, hogy a parlamentnek 600 millió forintos többletköltséget, többletkiadást javasol elfogadni 2003-ban a parlagfűmentes területek, a parlagfű elleni közérdekű védekezés javítására. Négypárti egyetértés ide, négypárti egyetértés oda, ebből a 600 millió forintból semmi nem lett, tisztelt képviselőtársaim. A Magyar Demokrata Fórum azt fogalmazta meg a 2004. évi költségvetés elfogadásánál, hogy legalább 3 milliárd forintra lenne szükség az ötmillió hektár parlagfűvel fertőzött területnek a gyommentesítésére. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség 8 milliárd forintot javasolt. Nos, egyikünknek sem lett igaza, a kormányzat mindösszesen másfél milliárd forintot javasolt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésében jóváhagyni.
(14.00)
Ez is egy komoly előrelépés lett volna, ennek is örülhettünk volna. Igen ám, tisztelt képviselőtársaim, csak jött az elhíresült Draskovics-csomag, és 800 millió forint zárolásra került. Szégyen és gyalázat azokkal a magyar állampolgárokkal szemben, akik az adójuk 1 százalékát ajánlották fel erre a célra, mert ők keményen belenyúltak a pénztárcájukba! 835 millió 200 ezer forintot ajánlottak föl erre a célra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ebből 500 millió jutott a közérdekű védekezésre, 335 millió forint a népegészségügyi programba került bele. Nos, 700 millió forint maradt. Mi nagy várakozással tekintettünk a 2005. évi költségvetés tervezésére, erre a fontos kérdésre ugyan, mennyit kíván költeni a kormány. Szomorúan tapasztalhattuk, hogy még az elmúlt évi előirányzatot sem éri el a javaslat: 1 milliárd 82 millió forintot javasolnak. Én azt gondolom, hogy az a több mint két és félmillió, pollenallergiától szenvedő magyar állampolgár, magyar embertársunk, aki komolyan szenved ettől a pollentől, a parlagfűtől, ezt nem nézi jó szemmel.
Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslom, pótoljuk vissza az elmúlt évben zárolt 800 millió forintot, és legalább az elmúlt évi másfél milliárd forintos nagyságrendű összeget biztosítsuk erre a célra. Higgyük el, nem lenne rossz lépés, ugyanis az asztmatikus és pollenbetegségekben szenvedők gyógyítása 13 milliárd forintot meghaladó nagyságrendbe kerül.
Már csak egyetlen terület, tisztelt képviselőtársaim, a tűzoltók. A hivatásos önkormányzati tűzoltók költségvetési számadatai mindösszesen 3,7 százalékos növekedést mutatnak. Ez elmarad az inflációtól, az önök által jelzett inflációtól. Az önkéntes tűzoltó-egyesületeknél, hála istennek, végre, több év után meghallgatták a Magyar Demokrata Fórum javaslatát. A 200 millió forintos költségvetési főösszeg 300 millió forintra növekszik. Azonban ez az összeg máris veszélyben van, mert ezt az összeget egy módosító indítvánnyal át kívánják csoportosítani a köztestületi tűzoltóságokhoz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon egyetértünk vele, miután a polgári szolgálat megszűnik, a köztestületeknek 93 millió forint hiánya keletkezik, mert pontosan ennyi többlet van a 120 polgári szolgálatos alkalmazásából. De könyörgöm, ha egyszer pozitív lépést határoznak el, akkor azt ne az önkéntes tűzoltó-egyesületektől vegyék el, mert 93 millió forint ebben a költségvetésben minimális összeg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Fontolják meg a módosító indítványainkat, akkor sokkal jobb költségvetése születhet Magyarországnak.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)
