ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (MDF): Köszönöm, elnök asszony, a szót. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma Magyarországon közel 800 ezer megváltozott munkaképességű ember él, és ebből 14 százalék dolgozik, akiknek foglalkoztatása nemcsak megélhetésük, rehabilitációjuk, életvitelük, esélyegyenlőségük miatt fontos, hanem azért is, mert az a körülmény, hogy ez a tömeg adó- és járulékfizető, vagy csak eltartottja a költségvetésnek...
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását normatív támogatás segíti a többszörösen módosított 8/1983. számú EüM-PM együttes rendelet keretei között. 1996-tól a rendelet szerint megkülönböztetünk kiemelt célszervezeteket, valamint fogyatékosokat foglalkoztató gazdasági társaságokat. A rendelet szerint mind a kétféle szervezetnek ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenie. Ennek ellenére a célszervezetek az egyéb szervezetekhez képest azok támogatásának háromszorosát kapják.
További nagy hibája a rendeletnek, hogy nem határozza meg a védett munkahely fogalmát. Így az a cél, amiért a költségvetési támogatást biztosítja, nem számon kérhető. Elgondolkodtató az a tény is, hogy '83 óta jelentősen megváltoztak a betegségcsoportok súlypontjai, így ez a rendelet például nem tekinti fogyatékosnak a belszervi fogyatékosokat, például a szervátültetetteket, a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegeket. A rendeletben a fogyatékosok meghatározása ellentétben áll például a 15/1990-es, valamint a 164/1995-ös kormányrendelettel.
A kormány 2004 júliusában döntött a rendelet módosításáról. A rendelettervezet nem oldja meg a jelzett problémákat, nem törekszik rá, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási arányai elérjék az EU-ban az 55 százalékos arányt. Egyetlen kivehető célja a költségek csökkentése, a rendeletben szabályozott normatívák átláthatatlanná tétele.
A három illetékes miniszter által jegyzett anyag számadatai szerint a 2003. évben a célszervezeteknél 34 ezer főt foglalkoztattak. Szükséges lenne ezeknek a számadatoknak a pontosítása. Tartalmazza-e az adatsor azokat a megváltozott munkaképességűeket, akik nem célszervezeteknél, hanem alacsonyabb normatív támogatás mellett dolgoznak? Mekkora ez a létszám, mekkora támogatás mellett? Ezek a foglalkoztatottak mennyi adót és járulékot fizetnek be a költségvetésnek?
Nagyon fontos ennek a csoportnak a vizsgálata, hiszen meg lehet vizsgálni, lehet-e alacsonyabb támogatás mellett foglalkoztatni. Az OFA, amely az állami tulajdonú szervezeteket kezeli, közbeszerzéssel megbízott egy céget, végezzen felmérést 85 szervezetnél. Az egyéb normatív támogatást kapott cégek ebből is kimaradtak. A felméréshez készített adatlap teljesen szakszerűtlen, például rákérdez a 40 százalékos megváltozott munkaképességűek fogyatékosságára.
Tudvalevő, hogy csak minimum 67 százalékban vagy afeletti arányban csökkent munkaképesség esetén beszélhetünk fogyatékosságról. A kormányhatározat előír szakmai egyeztetéseket is érdekképviseletekkel. Ez mind a mai napig nem történt meg.
Nem világos az sem, hogy az új rendszerben hogyan lehetnek az eddig is normatív támogatást kapó társaságok célszervezetté. A homályos utalásként megjelölt majdani akkreditációnak melyek a feltételei? Miért kell erről külön rendeletben intézkedni? Mi lesz azokkal a társaságokkal, akik 2004-ben már megfeleltek a célszervezeti kijelölés hatályos feltételeinek, de a kijelölési folyamatok befagyasztása miatt nem tudtak célszervezetté válni?
Célszerűbb lenne a rendeletben megfogalmazni, mi tekinthető védett munkahelynek, és aki a feltételnek eleget tesz - legalább 80 százalékban megváltozott munkaképességűeket foglalkoztat, minimum 100 főt -, tekinthető célszervezetnek.
Az érintettek között nagy a bizonytalanság. Ha a jelenlegi rendelettervezet életbe lép, több tízezer munkahely kerül veszélybe. A kormány mikor értesíti a közvéleményt terveiről? Milyen átmeneti időt biztosít azoknak az új, megnyirbált támogatási rendszerben, akik elvesztik a munkahelyüket? Hogyan segíti a munkáltatókat és a meglévő foglalkoztatókat az új rendelethez történő alkalmazkodás?
Ezt azért is kérdezem, mert a saját térségemben tudvalevő, hogy a bányák bezártak - alumíniumkohó, üveggyár -, lehetne sorolni mindazokat a nehéz munkakörülményekből adódó és megváltozott munkaképességűeket érintő kérdésköröket, amiben szeretnénk mindenképpen tisztán látni, és szeretnénk egy olyan rendszert kialakíttatni, amelyben valóban az európai normatíváknak megfelelően megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását lehet alkalmazni Magyarországon is.
Erre kérem miniszter asszony válaszát. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)
