DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés a 2004. november 8-i ülésnapján elfogadta az önkéntes haderő kialakításához szükséges alkotmánymódosítást, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényt. Az önkéntes haderőre történő áttérés következményeinek meg kell jelenniük a büntető jogszabályokban is. Az előttünk fekvő törvényjavaslat elvégzi a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvénynek, illetve a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletnek az önkéntes haderőre való áttéréssel szükségképpen együtt járó módosítását.
A javaslat rendelkezéseinek lényege abban foglalható össze, hogy a hadkötelezettség békeidőben történő megszüntetése miatt át kell alakítani a Btk.-nak a katonákra vonatkozó általános részi rendelkezéseit magába foglaló VIII. fejezetének egyes szabályait, másrészt a Btk.-nak a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket tartalmazó XIX. fejezetét. Ezzel egyidejűleg a Btk. további rendelkezéseit is módosítani kell, egyrészt az elfogadott alkotmánymódosításra, másrészt a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló új törvényre figyelemmel. A büntető anyagi jogi változásokkal egyidejűleg a sorkötelezettség megszűnése miatt szükségképpen módosítani kell a büntetőeljárási, a büntetés-végrehajtási és a szabálysértési jogi rendelkezéseket is.
A büntető jogszabályok módosítása tehát a sorkötelezettség és a békeidejű honvédelmi kötelezettségek rendszerének, illetve a határőrség fegyveres erőként való meghatározásának megszűnése miatt szükséges. Ennek folytán a Btk.-nak a honvédelmi kötelezettségek elleni bűncselekményeket tartalmazó XIX. fejezete a jövőben békeidőben nem lesz alkalmazható, tehát ilyen bűncselekmények miatt nem indul eljárás. A sorkötelezettség megszűnése miatt a jövőben a Btk. XX. fejezete szerinti katonai bűncselekményt sorállományú katonák értelemszerűen nem követnek majd el, így a katonai bűncselekmények miatt indult büntetőeljárások száma a jövőben nyilván csökkenni fog.
Ugyanakkor a katonai bűncselekmények elkövetői számának csökkenése nem feltétlenül hozza magával az összes katonai bűncselekmény jelentős változását, mert a sorkatonák feladatainak jó részét a hivatásos és a szerződéses állománynak kell átvenni. Másrészt az adatok azt igazolják, hogy a katonai bűncselekmények szinte évtizedes tendenciájú csökkenése mellett a köztörvényi bűncselekmények száma nemcsak hogy nem lett kevesebb, sőt, arányuk a bűncselekmények struktúrájában évről évre növekedett. Ez független volt attól, hogy a Magyar Honvédség létszáma miként alakult.
A javaslat módosítja a Btk.-nak a katona fogalmát meghatározó rendelkezését, amely azzal függ össze, hogy az alkotmány módosítása szerint a fegyveres erők gyűjtőfogalma megszűnik, és a határőrség a jövőben rendvédelmi szerv lesz. Ez a közjogi változás azonban nem hat ki arra, hogy a határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagja büntetőjogi értelemben továbbra is katona maradjon.
A Btk. 127. §-a szerint, ha a katona elkövető a szolgálatban megtartható, katonai fogdában kell végrehajtani a hivatásos, szerződéses és a sorállományú katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó fogházbüntetést. A katonai fogdában végrehajtandó fogházbüntetés kiszabása esetén az elítélt szolgálati viszonya pusztán amiatt, hogy végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, nem szűnik meg, büntetése letöltése után a szolgálatot folytathatja.
A hadkötelezettség megszűnése miatt a jövőben a hadköteles sorállományú katonára utalni a Btk. szövegében szükségtelen, ezért a javaslat a Btk. 127. § (1) bekezdéséből törli az elítélt állományviszonyára történő valamennyi utalást. E rendelkezés módosítása nem érinti a katonai fogda jogintézményét, mint a tényleges katonákra kiszabható szabadságvesztési végrehajtási formát, amely továbbra is fennmarad.
A javaslat módosítja a Btk. értelmező rendelkezései közül a közfeladatot ellátó személyek felsorolásánál a katona meghatározását, valamint a háború fogalmát, és új értelmező rendelkezéseket is beiktat a törvénybe. Úgy gondolom, ezzel kapcsolatban a háború büntetőjogi fogalmáról indokolt néhány szót szólni. A Btk. jelenlegi rendelkezése - 137. § 10. pont - a háború büntetőjogi fogalmáról nem felel meg az alkotmányossági követelményeknek, nincs összhangban sem az alkotmány tételes rendelkezéseivel, sem az Alkotmánybíróság normavilágosságra vagy jogbiztonságra vonatkozó követelményeivel, ezért a javaslat a háborút az alkotmány szerinti rendkívüli állapot és szükségállapot fogalmaival határozza meg, ide nem értve az ipari szerencsétlenség miatt kihirdetett szükségállapotot.
A Btk. XI. fejezetének második címe tartalmazza a háborús bűncselekményeket. E bűncselekményeket, valamint a Btk. XX. fejezete szerinti egyes katonai bűncselekményeket csak háború idején lehet elkövetni, illetőleg a háború idején történő elkövetés az egyes katonai bűncselekmények esetében minősített eset. E fejezetek alkalmazásában indokolt, hogy ne csak az alkotmány szerinti minősített helyzetek, hanem az az állapot is a háború fogalma alá tartozzék, amikor a Magyar Honvédség külföldi alkalmazásáról döntött az Országgyűlés.
(19.50)
Fontos megjegyezni, hogy az alkalmazás alatt a Magyar Honvédség rendeltetésszerű használatát, azaz a harctevékenységet kell érteni.
A javaslat módosítja a Btk. 154. §-ába felvett tiltott toborzás bűntettének tényállását. A módosítás egyrészt egyértelművé teszi: a Magyar Köztársaságban szövetséges erő szervezetébe történő toborzás esetén nem lehet alkalmazni ezt a törvényi tényállást.
Másrészt a módosítás új (2) bekezdést iktat be a tényállásba, amely azt a magyar állampolgárt rendeli büntetni, aki szövetséges fegyveres erőn kívül nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen részt vesz.
Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az Egyesült Nemzetek keretében 1989. december 4-én, New Yorkban a zsoldosok toborzása, felhasználása, finanszírozása és kiképzése tárgyában elfogadott nemzetközi egyezmény meghatározza a zsoldos fogalmát és azokat a büntetendő cselekményeket, amelyeket az egyezményben részes államok a cselekmény súlyának megfelelő szankcióval kötelesek sújtani.
Az egyezmény 2. cikke értelmében bűncselekményt követ el az, aki zsoldosokat toboroz, felhasznál, finanszíroz, vagy őket kiképzi. Bűncselekményt követ el ugyanakkor az egyezmény 3. cikke értelmében az a zsoldos, aki közvetlenül részt vesz több személlyel szembeni erőszak alkalmazásában.
A zsoldos meghatározását az egyezmény 1. cikkének (1) bekezdése adja meg. E szerint zsoldos az, akit belföldön vagy külföldön kifejezetten fegyveres összeütközésben való részvétel céljából toboroztak, az erőszakos cselekményekben haszonszerzés végett vesz részt, és az összeütközésben részt vevő állam ténylegesen összeget vagy előnyt ígért vagy juttatott neki, és nem tagja az összeütközésben részt vevő állam fegyveres szervezetének. Az egyezmény szerint zsoldos az is, akit belföldön vagy külföldön kifejezetten több személlyel szemben alkalmazandó erőszakos cselekményekben való részvétel érdekében toboroztak.
A javaslat az egyezmény 2. és 4. cikkére tekintettel a toborzást és ennek elősegítését, vagyis a közvetítést rendeli büntetni. Az idegen fegyveres szervezetbe való önkéntes belépés, erre való ajánlkozás vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen való részvétel az egyezmény 1. cikkének meghatározásán belül esik. Bár az egyezmény a zsoldosok esetében a bűncselekményi kört azokra az esetekre szűkíti, amikor az erőszakos cselekményekben ténylegesen részt vesznek, a Btk.-ban mégis indokolt a toborzásban részt vevő mindkét fél cselekményét, azaz a munkaadót vagy a közvetítőt és a zsoldosnak ajánlkozó személyt is megbüntetni.
A törvényjavaslat legterjedelmesebb része a Btk. XIX. fejezetének - a honvédelmi kötelezettségek elleni bűncselekmények - átalakítása. Az új honvédelmi törvény az alkotmány módosításával összhangban békeidőben megszünteti a hadkötelezettséget. Fenntartja azonban azt hadiállapotban, valamint a megelőző védelmi helyzetben, ha azt az Országgyűlés elrendeli. Ezért a Btk. kérdéses fejezetének alkalmazhatósági körét le kell szűkíteni a megelőző védelmi helyzetben és a rendkívüli állapotban bevezetett hadkötelezettség elrendelését követő időszakra, a fejezetben foglalt bűncselekmények normaszövegét pedig úgy kell átalakítani, hogy azokból kerüljön ki a háború idején történő elkövetés mint minősített eset, figyelemmel arra, hogy a jövőben az e fejezetben foglalt bűncselekményeket csak az alkotmány szerinti minősített helyzetekben lehet elkövetni.
A javaslat a Btk. 368. §-a helyébe új értelmező rendelkezést iktat be. A javaslat ezenkívül módosítja a Be.-nek a katonai büntetőeljárás hatályára vonatkozó rendelkezését, valamint a büntetőeljárási törvény 478. §-ában foglalt azon speciális katonai tanúvédelmi szabályt, amely a vezénylés, illetve az áthelyezés lehetőségét biztosítja tanúvédelmi szempontok alapján. A jövőben ezt az intézkedést a szerződéses és a hivatásos katonák esetén is el lehet rendelni.
Mivel időm lejárt, tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy a javaslatot támogassa.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)
