DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A büntetőeljárási törvény alapvetően azért került a parlament elé, mert az Alkotmánybíróság - ez utalásszerűen ma már elhangzott - megsemmisítette egyes rendelkezéseit, nevezetesen, a távol lévő terhelttel szemben lefolytatandó eljárással kapcsolatos rendelkezéseket. 2004. december 31-i hatállyal tehát az Országgyűlésnek feltétlenül törvényt kell alkotnia az alkotmánysértő rendelkezések helyett, mert egyébként a büntetőeljárás a távol lévő vagy ismeretlen helyen tartózkodó terheltekkel szemben nem folytatható le.
Természetesen a törvénybe egyéb rendelkezések is bekerültek, így például a kézbesítéshez fűződő vélelem szabályai, amelyek egy korábbi alkotmánybírósági határozat alapján helyesen kerültek be a törvényjavaslatba. Egészében úgy is jellemezhetnénk ezeket a szabályokat, hogy ezek a védelem jogait erősítik. A védelemhez fűződő jogok alatt nem csupán a védő jogait, hanem a terhelt és a védő együttes jogait értjük, amelyek természetesen egymástól különböznek.
A terheltnek joga van ahhoz, hogy védje önmagát a büntetőeljárás során, bizonyos önrendelkezési jog is megilleti, tehát ő maga meghatározott jogok gyakorlásától tartózkodhat. A büntetőeljárás keretében ez az önrendelkezési jog korlátozott, és ahogyan az Alkotmánybíróság kifejezte, ez a védelemhez való jog nem foglalja magában a hatóságok elől való szökés vagy elrejtőzés jogát.
Ebből következik viszont az - és ugyancsak jellemzője összességében is az említett két jogintézménynek -, hogy alapvető követelmény, aki ellen a büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás menetéről, az abban lévő eljárási cselekményekről tudomást szerezzen. Ezért kell a kézbesítési vélelem vagy helyesen a kézbesítéshez fűződő vélelem intézményét a büntetőeljárás szabályai közé is beemelni, mert ez az ellen ad védelmet, hogy a terhelt a postai kézbesítés szabálytalansága miatt nem szerez tudomást az ellene folyó büntetőeljárásról, annak egyes eljárási cselekményeiről, vagy egyébként önhibáján kívül például huzamosabb ideig távol van, és azt sem tudja, hogy a büntetőeljárás megindult ellene. Tehát alapvetően garanciális jellegű ennek a szabálynak a megalkotása, a büntetőeljárás szabályai közé történő beemelése. Persze, ez a postai szolgáltatások iránt a manapság egyre erősebb bizalmatlanságot nem fogja megszüntetni.
Hadd tegyek egy kis kitérőt: például úgy tudom, hogy a december 5-i népszavazás kapcsán a választási irodák jelentős része nem a magyar állami tulajdonú postára bízta a választási értesítők kiküldését, hanem különböző diákszövetkezetek munkáját vette igénybe, aminek beláthatatlanok a következményei.
Tehát most már visszakanyarodva a büntetőeljáráshoz: a törvényjavaslat másik nagyon fontos rendelkezése, hogy a távol lévő terhelt jogait erősíti meg azzal, hogy nem elégszik meg a hatályos büntetőeljárási szabályokkal szemben annak megállapításával, hogy a terhelt felkutatására tett intézkedések eredménytelenek, és ezért az eljárás a távollétében lefolytatható, hanem megköveteli az eljáró hatóságtól - a rendőrségtől, ügyészségtől -, hogy a bíróság előtt már a vádemeléshez bizonyítsa vagy legalább valószínűsítse azt, hogy az ismeretlen helyen tartózkodás mögött meghúzódik az a szándék, hogy a terhelt a büntetőeljárás alól ki akarta magát vonni, tehát ezért tartózkodik ismeretlen helyen. Ez egy nagyon fontos intézmény, mert az az alapelv, hogy mindenkinek tudnia kell az ellene folyó büntetőeljárásról, csak így érvényesülhet, így erősödhet a meglévő garancia.
A képviselő asszony az előbb említette, hogy lesznek kifogásaink is a törvényjavaslat ezzel kapcsolatos rendelkezéseivel szemben. Igen, meg kell erősítenünk, hogy az Alkotmánybíróság döntése szellemével nem egyeztethető össze a törvényjavaslat 8. §-a, amely azt mondja: amennyiben az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott fölbukkan vagy - szakszerűbben mondva - a felkutatására foganatosított intézkedések eredményre vezetnek, ha az elsőfokú ítélet meghozatalát követően a terhelt megjelenik a bíróságon, és fellebbezni kíván az ítélet ellen, abban az esetben az eljárás megismétlésére kerül sor. De ha a megismételt eljárásban ismét eltűnik, ismeretlen helyre távozik ez a terhelt, akkor a törvényjavaslat a bíróságnak megadja azt a jogot, hogy érdemi vizsgálat nélkül a terhelt távollétében korábban hozott határozatát hatályában fenntartsa.
A bíróság ne döntsön érdemi vizsgálat nélkül, ez idegen a büntetőeljárás szellemétől, az Alkotmánybíróság rendelkezésével is ellentétes, hiszen lehetséges, hogy a terhelt egy folytatólagos tárgyaláson nem jelenik meg, közben a bizonyítás felvételére kerül sor.
A bíróságnak tehát nem jelent az többletmunkát, hogy a korábban meghozott saját döntését érdemi vizsgálat után hatályában fenntartja, vagy hatályon kívül helyezi, és új döntést hoz.
(19.30)
Még inkább igaz ez a másodfokú eljárásban, amikor a távol lévő vádlott a fellebbezési eljárás során kerül elő, illetve a felkutatására tett intézkedések ekkorra vezetnek eredményre, és vele szemben kényszerintézkedés alkalmazására nem kerül sor. Ebben az esetben azt mondja a törvényjavaslat, hogy ha ismét eltűnik, még a másodfokú ítélet kihirdetése előtt, akkor a másodfokú bíróságnak nem kell vizsgálnia azokat az új tényeket, amelyek felmerültek, hanem egyszerűen érdemi vizsgálat nélkül az elsőfokú ítéletet hatályában fenn kell tartani. Ez teljesen idegen a magyar büntetőeljárás szellemétől, hiszen az elsőfokú ítélet ellen valaki már fellebbezett - ügyvéd, védő vagy az ügyészség -, tehát valaki már kifejezte azt, hogy az az ítélet törvénysértő, és ezt az álláspontját vélhetően meg is indokolta a fellebbezés indokolása során.
Mindebből következik, hogy azzal, hogy a vádlott eltűnik, nem a vádlottat büntetjük meg, hanem az igazságszolgáltatást vágjuk arcul, ha mintegy vádlottal szembeni büntetésként nem bírálja felül a fellebbezési bíróság az első fokon hozott ítéletet, hanem azt mintegy büntetésként érdemi vizsgálat nélkül helybenhagyja. Tehát én azt hiszem, hogy ez a módosító indítvány meghallgatásra talál majd az előterjesztő részéről is, és akkor a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja számára is elfogadhatóvá válik ez a törvényjavaslat.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
