HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ahogy az előzőekben már hallottuk: ennek a törvénymódosító javaslatnak kettős oka van. Az egyik oka az, hogy néhány rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisített, illetve új rendelkezések meghozatalát írta elő, a másik pedig az, hogy van egy olyan kormányhatározat, amely a kormánytöbbséget módosításokra kötelezi.
Három nagy kérdést céloz meg ez a törvénymódosító javaslat. Az első: a gyermekek helyzetét javító intézkedésekről szóló kormányhatározatok feladatként írták elő a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények körében a soron kívüli eljárás lehetőségére vonatkozó szabályozás előkészítését. Teljesen jogos és támogatandó érdek, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett, kiemelkedő tárgyi súlyú, erőszakkal vagy fenyegetéssel megvalósított bűncselekmények és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás minél gyorsabban befejeződjék, vagyis soron kívüli eljárást lehessen folytatni. Ezért a javaslat kiegészül a büntetőeljárásról szóló törvény soron kívüli eljárás szabályaival.
A javaslat 1. §-a rendelkezik a soron kívüli eljárásról, és megnevezi azokat a bűncselekményeket - a kiskorú sértett sérelmére elkövetett, az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmény, vagy a házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény -, amelyek elkövetése esetén a kiemelt érdekre tekintettel a büntetőeljárást soron kívül kell lefolytatni. Soron kívüli eljárás kell az előbb ismertetetten kívül más, személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt is, ha ezt a kiskorú sértett érdeke indokolja, így különösen akkor, ha a sértett testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését a bűncselekmény jelentősen veszélyezteti, valamint akkor is, ha a terhelt látja el a sértett nevelését, felügyeletét, gondozását, vagy a sértett környezetében él. Ezekben az esetekben, eltérően az előző bekezdésben említettektől, akkor sincs mérlegelési lehetőség, törvényi kötelezettség a soronkívüliség, a soronkívüliség elrendeléséről a bíróság elnöke dönt.
(19.40)
A Be. egyébként eddig is ismerte a soron kívüli eljárást olyan ügykategóriákban - például a terhelt előzetes letartóztatása esetén, a közjogi tisztség betöltésén alapuló személyes mentesség felfüggesztését követően vagy kegyelmi eljárásban -, amelyek gyors befejezéséhez valamilyen szempontból kiemelt érdeket rendelt a törvényhozó, sőt az Országos Igazságügyi Tanács is kivételesen elrendelheti a társadalom széles körét érintő ügy soron kívüli intézését. A javaslat viszont az említett esetekben előírta a soron kívüli eljárást.
A törvénymódosítás második része egy alkotmánybírósági határozat következménye, hiszen a 46/2003. számú Ab-határozat megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásos alkotmánysértést követett el azáltal, hogy nem szabályozta a hivatalos irat postai kézbesítéséhez fűződő, bírósági és más hatósági eljárásokban általánosan érvényesülő vélelem megdöntésének a lehetőségét. Bár az Alkotmánybíróság elsődlegesen a polgári és a közigazgatási jogterületet vizsgálta, és nem vonta a vizsgálat körébe a büntetőeljárást, a határozata ennek ellenére a büntetőeljárás vonatkozásában is szükségessé teszi a kézbesítési vélelem megdöntésének szabályozását. Ennek tesz eleget az előttünk fekvő javaslat.
A harmadik rész szintén az Alkotmánybíróság egy határozatából következik, ez a 14/2004-es, amely a távol lévő terhelttel szembeni eljárást szabályozó rendelkezések alkotmányellenességét állapítja meg, és ezeket 2004. december 31. napjával meg is semmisítette. A terhelt távollétében történő eljárás és határozathozatal önmagában nem alkotmányellenes, viszont létezniük kell olyan szabályoknak, amelyek egyensúlyt teremtenek a terhelt alkotmányos jogainak védelme és a büntető igazságszolgáltatás megfelelő működésével kapcsolatos társadalmi elvárások között. Ahhoz, hogy az eljárás tisztességes minősége megmaradjon, és a védelem jogának szükségképpeni korlátozása arányos legyen a terhelt távollétében történő eljárás szabályaival, a kivételességnek és az átmenetiségnek kell érvényesülnie. A javaslat e követelmények alapján újraszabályozza a megsemmisített rendelkezéseket. Miután 2004. december 31-ével helyezte az Alkotmánybíróság hatályon kívül az előző rendelkezéseket, amennyiben ezt a javaslatot - amelyet a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja támogatni fog - elfogadja, akkor ennek nyilván 2005. január 1-jén kell majd életbe lépnie.
Összegezve: a Magyar Demokrata Fórum tehát szükségszerűnek és támogatandónak tartja az előttünk fekvő előterjesztést.
Köszönöm szépen. (Taps az MDF soraiban.)
