DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT
DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A 2005. évi költségvetés lehetőségeit az ország gazdasági helyzete, valamint a nemzeti konvergenciaprogram határozta meg, amelynek egyik lényeges jellemzője, hogy a várható gazdasági növekedés üteménél csak kisebb mértékben növekedhetnek az államháztartás kiadásai. Ennek megfelelően minden területen, így az oktatás és kutatás területén is természetesen miközben növekednek a kiadások, ezzel együtt szigorú takarékossági elveket is érvényesíteni kellett, különböző hatékonysági követelményeket kellett támasztani. De ez természetes is, hiszen a költségvetés kiadásaival rendkívül takarékosan kell bánni. Ennek ellenére azt látni kell, ahogy ez korábban ma itt elhangzott, hogy 2002-höz képest 2005-ben az oktatás kiadásai 57 százalékkal lesznek magasabbak. Tehát ez a növekedés három év alatt rendkívül jelentős, még ha a növekedés természetesen nem is egyenletesen oszlott meg és valósult meg ezekben az években.
Az önkormányzati közoktatás normatív támogatása az idei 490 milliárdról jövőre 509 milliárd forintra emelkedik, és a nem állami, tehát az egyházi, alapítványi, magán közoktatási intézmények állami támogatása várhatóan az idén 78 milliárd forint lesz, jövőre 79,5 milliárdra fog nőni.
Összességében tehát természetesen korántsem a vágyak szintjén és annak mértékében, de érzékelhető mértékben emelkedik a közoktatás költségvetési kiadása.
A lehetőségek behatárolták, hogy milyen alapvető változások fogalmazódhatnak meg a következő év során, és elsődleges követelményként kívántuk teljesíteni azt is, hogy a közoktatásban dolgozó közalkalmazottak keresete 2005-ben legalább 6 százalékkal haladja meg az ideit, amelynek a garanciáját egyébként a közalkalmazotti bértáblák megfelelő növelése adja. Ezekről a tárgyalások természetesen most folynak.
Az oktatás minőségi megújítását szolgálja, hogy kétszeresére, 4 milliárd forintról 8 milliárd forintra növeljük a közoktatás szakmai és informatikai fejlesztésére fordítható kereteket. Ez annál is inkább fontos, hiszen a közoktatási reformnak szellemi és technikai infrastruktúráját jelenti az információs társadalom eszközkészlete, és ugyanakkor látni kell, kedves képviselőtársaim, hogy Magyarországon a közoktatásban található mintegy 130-140 ezer számítógép közül mindössze 30-40 ezer az, amely képes arra technikailag, hogy a jelenleg kifejlesztés alatt álló és már tesztüzemben működő Sulinet digitális tudásbázis anyagait kezelni tudja.
A számítástechnikai eszközök esetében az elévülés, elavulás üteme hihetetlen nagy, ezért olyan típusú pénzügyi konstrukciókat keresünk, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyszeri beruházások helyett folyamatos megújításukra, cseréjükre és pótlásukra kerüljön sor.
(9.20)
Ezt jelenti ez az informatikai-technikai normatíva is, amely azt szolgálja többek között és az a szándékunk, hogy ne pusztán egyszeri vásárlásuk, hanem lízingkonstrukciókban történő alkalmazásuk is megtörténhessen, és ezáltal mintegy természetessé váljon az, hogy az iskolákban 3-4 évenként cserélik a számítógépeket, és a technikailag elavultakat képesek legyenek az oktatásból kivonni, ne mindig alkalmi, egyszeri erőfeszítések eredményeként, heroikus programok keretében kelljen megújítani ezt a számítógépparkot. Jövőre debütál az emelt szintű érettségi is, és ennek lebonyolítására is jelentős fedezetet biztosítunk. Körülbelül 1,7 milliárd forint az, ami rendelkezésre áll majd ennek a programnak a megvalósítására.
A közoktatás területén néhány kétségtelenül szokatlan intézkedést is foganatosítunk. Ilyen például az, hogy a hatékony finanszírozás feltételeinek megteremtése érdekében az óvodákban és az általános iskolák esetében a normatív támogatásból különválasztottuk azt az úgynevezett alaptámogatást, és külön az úgynevezett kiegészítő normát, amit azok az óvodák és iskolák vehetnek igénybe, ahol az átlagos iskolai osztálylétszám eléri a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám 50 százalékát, majd később felmenő rendszerben 75 százalékát.
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez az intézkedés számításaink szerint az óvodás- és általános iskolás korú tanulóknak mindössze 2,3 százalékát érinti, célja a hatékonyabb finanszírozást biztosító osztálylétszám kialakítására, kistérségi társulásokra ösztönzés, amit a társulások növekvő támogatása is kiegészít majd.
Felülvizsgálatra szorul az egyházi kiegészítő támogatás elszámolási rendszere. Erre vonatkozóan tesz módosító javaslatot a benyújtott költségvetési törvény, miután elszámolási pontatlanságok és nem utolsósorban a számítási módszer torzításai miatt jelentős különbség alakult ki az önkormányzatok saját forrásból nyújtott támogatása és az ezt kompenzáló egyházi kiegészítő támogatás összege között.
2003-ban például az önkormányzatok saját forrásból nyújtott támogatása 125 ezer forint volt tanulónként, míg az egyházi kiegészítő támogatás egy tanulóra vetített összege 168 ezer forint volt. Ennek megszüntetését, ennek a különbségnek, ennek a diszkrepanciának a megszüntetését célozza a költségvetési törvény azon módosítása, aminek alapján az egyházak kiegészítő támogatásának meghatározása során az önkormányzati saját forrásokat korrigálni kell a nem kötelező állami feladatokhoz saját forrásból nyújtott támogatás összegével.
Mindez kétségtelenül a kiegészítő támogatás normatívájának csökkenéséhez vezet az egyházak esetében, de így is biztosított az arányos támogatás elve, hiszen 2005-ben egy önkormányzati szférában tanuló gyermek után az állami normatív támogatás és az önkormányzati saját forrásból származó támogatás együttes összege a költségvetési számítások szerint, becslések szerint feltehetően 434 ezer forint lesz, míg az egyházi oktatásban részt vevők normatív forrásból és kiegészítő támogatásból származó összege 449 ezer forint lesz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Érdemes az adatokat visszamenőleg is egy kicsit elemezni. 2000-ben egy önkormányzati iskolában tanuló diák után járó állami támogatás és önkormányzati támogatás együttes összege 225 ezer forint volt. 2000-ben az egyházi iskolákban tanuló diákok utáni állami támogatás mértéke 204 ezer forint volt, tehát körülbelül 10 százalékkal kaptak kevesebbet 2000-ben - hangsúlyozom - az egyházi iskolában tanuló diákok; a magán- és alapítványi iskolában tanuló diákok - amelyekkel nem voltak közoktatási megállapodások - még ennél is jóval kevesebbet.
2004-ben már az idei évre körülbelül 482 ezer forint jut tanulónként az egyházi iskolákban tanuló diákok számára. Ez tisztán az állami támogatás, tehát a központi költségvetésből folyósított támogatást jelenti, míg 408 ezer forint az állami, illetve önkormányzati iskolákban tanuló diákok után járó támogatás. Ez azt jelenti, hogy az idei évre körülbelül 20 százalékkal magasabb támogatás jutott az egyházi iskolákban tanuló diákok után, ráadásul úgy, hogy természetesen az önkormányzatoknak a saját támogatásukat úgy kellett biztosítani, hogy közben más célok között is kellett választani. Választaniuk kellett, hogy most éppen utat javítanak, éppen csatornát építenek, vagy éppen egészségügyi intézményeket támogatnak, vagy oktatási intézményeket. Tehát ilyen döntéseket kell meghozni, miközben az egyházi iskolákban tanuló diákok számára a vatikáni megállapodás értelmében ez a kiegészítő támogatás automatikusan jár közvetlenül az állami költségvetésből.
Ezt az aránytalanságot kívánjuk megszüntetni. Meggyőződésem az, hogy Magyarországon ne legyen különbség, és olyan politikát kell folytatni, amely lehetővé teszi azt, hogy ne keletkezzen különbség aszerint diák és diák között, hogy önkormányzati iskolába jár vagy nem önkormányzati iskolába, vagy éppen egyházi iskolába jár az illető. Az egyházi iskoláknak ez a támogatási rendje nemzetközi viszonylatban hihetetlen nagyvonalú, amelyet a vatikáni megállapodással az ország biztosít az egyházi iskolák számára.
Ezek után annál meglepőbb, amikor olyan politikát próbálunk megvalósítani, amelyben jövőre még mindig többet kapnak az egyházi iskolában tanuló diákok, mint amennyit az önkormányzati iskolában tanuló diákok. Ezek után nagyon meglepő az, ha, mondjuk, egy püspök szájából a kormányt vádként apartheidpolitikával illetik. Ez egy sajátos apartheid, mondhatnám azt, hogy hungarikum, ahol az elvileg támadott és diszkriminált réteg támogatása 20 százalékkal magasabb, mint a többség támogatása.
Ha valakinek ez nem tetszik, akkor mondja ki nyíltan! Ha valaki úgy gondolja a politikájában, az a véleménye, hogy az egyházi iskolában tanuló diákokat 20 százalékkal nagyobb normatív támogatásnak kell megilletnie, mint amennyi az önkormányzati iskolákban tanulóké, akkor álljon ki ezzel a programmal. Én ilyen programot vállalni nem tudok, oktatási miniszterként egyenlő esélyeket kívánok biztosítani a különböző iskolákban tanulók számára. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) 2005-ben is tovább folytatjuk egyébként a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának megkezdett programjait.
A felsőoktatási intézmények támogatása, kedves képviselőtársaim, az idei 153 milliárd forintról 158 milliárd forintra emelkedik, ami mintegy 3 százalékos növekménynek felel meg. Terveink szerint a felsőoktatási intézmények egyéb bevételei 8 százalékkal növekednek majd, és a felsőoktatási intézmények esetében is szeretnénk elérni azt, hogy legalább 6 százalékos legyen az alkalmazottak keresetének a növekedése. Itt, ezen a területen ugyanakkor sokkal nehezebb ennek a fedezetét megteremteni, mint ahogy a közoktatásban, de erről a tárgyalások folynak.
A jövő évi költségvetésünk tartalmazza a hallgatói juttatásokon belül a lakhatási és a kollégiumi támogatás jelentős mértékű növelését is. Önök tudják nagyon jól, hogy a lakhatási és kollégiumi támogatás öt éven keresztül változatlan mértékű, mintegy 3300 forint volt. Ezt az idei évben már jelentősen megemeltük, mintegy 50 százalékkal, 5000 forintra. Tovább emelkedik a két normatíva: a lakhatási támogatást jövő szeptembertől 6000 forintra emeljük, a kollégiumi támogatást pedig 8000 forintra. Terveink szerint a kollégiumi támogatást utána 2006-ban átlagosan 10 ezer forintra emelnénk, többek között a fizetőképes keresletek oldaláról is próbáljuk megteremteni azt a fedezetet, amely lehetővé teszi a magántőke bevonását a kollégiumépítés körébe is.
Valóban kiemelt feladatunknak tartjuk a magántőke bevonását és ezáltal meggyorsítását a kollégiumfejlesztési programnak is, és ugyanakkor a különböző oktatási létesítmények esetében is. Erről folyamatos vita zajlik a Házban, és valóban választani kell néhány lehetőség közül.
A magyar felsőoktatásban - miközben négyszeresére nőtt a diákok száma - a fizikai infrastruktúra kapacitása az elmúlt 15 év folyamán mindössze 30 százalékkal bővült, és a felsőoktatási infrastruktúra jelentős része meglehetősen leromlott állapotba került. Ennek a felújítására, illetve az igények szerinti bővítésére hatalmas tőkeinjekcióra van szükség.
Ezt a központi költségvetés önmagában fedezni nem tudja. Ezért valósítunk meg olyan programot, amely a hagyományos finanszírozással történő építéseket kifuttatja, a meglévő kötelezettségeket befejezi és teljesíti, ugyanakkor a magántőke bevonásával előrehoz valóban 15-20 évnyi beruházási tömeget, és olyan kötelezettséget vállal - évi körülbelül 8 milliárd forint értékben, jobbára 2006-2007-től -, amely lehetővé teszi azt, hogy úgy mondjam, termőre forduljanak ezek a beruházások.
(9.30)
Ennek a segítségével lehet körülbelül 30 milliárd forintért tízezer kollégiumi férőhelyet építeni 2006 végéig. Ennek a segítségével lehet - körülbelül 20 milliárd forint értékben - húszezer kollégiumi férőhelyet felújítani, szintén 2006 végéig. Ennek a segítségével lehet, körülbelül 115 milliárd forint értékben, új oktatási létesítményeket létrehozni, a meglévőket pedig felújítani, modernizálni.
A magyar felsőoktatás versenyképességének alapvető feltétele, hogy a Magyar universitas program három alapvető pillére megvalósuljon, nevezetesen: az európai felsőoktatási térhez való csatlakozás a bolognai folyamat révén, 2006-tól már kötelezően, egy felmenő rendszerben; az elfogadandó új felsőoktatási törvényben megvalósuló új irányítási és finanszírozási rendszer, amely a felsőoktatási piachoz, igényekhez történő alkalmazkodást lehetővé teszi; és ezzel együtt az infrastruktúrának egy jelentős fejlesztése. Ez a fejlesztés azt jelenti, hogy 3-4 év alatt évi 40-50 milliárd forintnyi érték az, ami beépítésre kerül a felsőoktatási intézményekbe, miközben eddig évente átlagosan mintegy 10 milliárd forintot tudtunk hagyományos költségvetési beruházásokból ezekre a fejlesztésekre költeni.
Ennyi összeg, ahogy említettem, a költségvetésben közvetlenül rendelkezésre nem áll, mégis fontos az ország versenyképessége és fejlődése szempontjából, hogy ezek a beruházások és ezek a fejlesztések megvalósuljanak. Lehetne nem megépíteni ezeket, lehetne hitelt felvenni, és ezzel a költségvetési hiányt növelni, vagy lehet éppen más területekről elvenni, amire nem látok lehetőséget, ezért dolgoztuk ki, és a kormány segítségével végrehajtjuk ezt a programot.
Elkezdődik a kétfokozatú képzés, ahogy említettem, a bolognai folyamathoz történő csatlakozás révén ennek a bevezetése. Itt az európai uniós forrásokból 12 milliárd forint áll rendelkezésre beruházásokra, és körülbelül 6,5 milliárd magára az átállásra.
Meghatározó eseménynek tekintjük a terveink szerint jövő évben hatályba lépő új felsőoktatási törvényt, amely a képzési rendszer átalakítását és az intézmények irányítási rendszerének az átalakítását szolgálja.
Ami a kutatás-fejlesztés, a tudományos kutatás két nagy, meghatározó forrását illeti, a Magyar Tudományos Akadémia támogatása és az idén létrehozott Innovációs Alap kiadási előirányzata 75,5 milliárd forintra, összességében 15,5 százalékkal emelkedik - ez jelentős emelkedés ezen a területen.
Továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk a határon túli oktatás támogatására. A tárca költségvetéséből 1,6 milliárd forintot fordítunk erre a célra, és más tárcák költségvetésében is szerepel mintegy 8,6 milliárd forint.
Mind a szakképzés, mind a felsőoktatás fejlesztési forrásait bővíti a Munkaerő-piaci Alapon belül a szakképzési alaprész, aminek az előirányzata az idei 18,2 milliárd forintról 21,8 milliárd forintra emelkedik. Mind a közoktatásban, mind a felsőoktatásban fokozott figyelmet fordítunk a nemzeti fejlesztési terv keretében biztosított európai uniós források igénybevételére. Az erre vonatkozó, már ez évben lezajlott pályázatok kiemelkedő sikere biztatást nyújt ehhez a programhoz. Az oktatási tárca ezeknek a pályázatoknak a kiírásában, elbírálásában, a források tervezett ütemű felhasználásában meglehetősen jól áll.
A nemzeti fejlesztési terv operatív programjaihoz tervezett forrás 2005-ben 112 milliárd forint. Ebből az oktatást, szakképzést érintő humánerőforrás-fejlesztési program részesedése 37 milliárd forint.
Kedves Képviselőtársaim! Összességében a 2005. évi költségvetés, a kiegészítő forrásokkal együtt, lehetőséget biztosít mind a közoktatás, mind a felsőoktatás zavartalan működésére és fejlesztésére, de ehhez feltétlenül szükséges az átgondolt, takarékos gazdálkodás és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
