ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF
ÉKES JÓZSEF (MDF): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon gyorsan szeretnék reagálni Magyar Bálint miniszter úr szavaira.
Egyrészt a Magyar Demokrata Fórum elutasít minden különbségtételt az egyházi és állami iskolák finanszírozása területén. Ezt mondom azért is, hisz a jövő évi költségvetési keretben 10 százalékkal csökken az egyházi intézmények finanszírozása. A másik oldalon pedig, ami a legszomorúbb, a kistelepülések vannak a legnagyobb gondban, az ott működő egyházi támogatásoknál is csökkenés van. Tehát az inflációhoz képest jóval alatta marad a fizetésük támogatása.
A másik ilyen kérdés, amit Szabó Zoltán képviselőtársam vetett fel, az árfolyamnyereség-adó kérdése. Tisztelt Képviselőtársam! Ezáltal 160 ezer - 160 ezer! - kisbefektető is mentesül az adó terhe alól. És itt nem szeretnék a Baumag-ügyre visszatérni, de amikor ön erről beszél, akkor talán tessék a 160 ezer kisbefektetőre is gondolni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorú vagyok, amikor Magyar Bálint oktatási miniszter a kutatás-fejlesztésről, a Magyar Tudományos Akadémia működéséről beszél. Tegnap volt egy ünnepi ülés, ahol Vizi E. Szilveszter közölte, és szomorúan vettük tudomásul, hogy az erre az évre tervezett támogatásnak csak a 4 százalékát kapták meg. Miről tetszik beszélni, miniszter úr?
Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap végighallgattam Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat, és ma is - számomra meglepő, amit ő maga is mond. Úgy tűnik, hogy a költségvetés és az elmúlt három év kimondottan csak a bevételre és a kiadásra koncentrál. Nem vizsgálja azt egyáltalán, hogy a rendszer önmagában hogy működik.
És itt talán visszautalnék Katona Tamás államtitkár úrra is. Jómagam több alkalommal felvetettem a magyar gazdasági társaságok helyzetét, a magyar kis- és középvállalkozások helyzetét.
Ön ugyan beszélt az autópálya kérdéséről, de fel szeretném tenni önnek a kérdést, hogy mi lesz azzal a 30 ezer kilométerrel, azzal a 30 ezerrel, amely szép lassan lerohad, tisztelt államtitkár úr. Nemcsak autópályákból kell példát mutatni, hanem példát kell azzal is mutatni, hogy az a 30 ezer kilométer autóút, amelyre úgyszintén szüksége van a magyar gazdaságnak, a magyar vérkeringésnek, szép lassan valóban totálisan tönkremegy.
Szeretnék én is példát mondani, mint ahogy Gyurcsány miniszterelnök úr is mondott: engem megkeresett sírva egy ajkai nyugdíjas, aki 51 ezer forintot kap. Ebből 33 ezret kifizet a panellakásban közüzemi díjakra és egyéb más költségekre. Mennyiből kell ennek az embernek megélnie? Ugyanúgy felteszem a kérdést Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak, hogy mi van a megváltozott munkaképességűekkel. Tudják önök, hogy a megváltozott munkaképességűek mennyi javadalmazással rendelkeznek? Mi van az ő helyzetükkel? Munkába tudnak-e állni, tudnak-e egyéb javadalmazásra szert tenni? Nem tudnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ma ott tartunk, és azért is mondtam ezt, hiszen ma Magyarországon a magyar gazdasági társaságok esetében hihetetlen nagy mértékű körbetartozás van. És itt Magyarországnak el kell döntenie, hogy az Európai Unión belül a globális piacgazdaságnak alárendelt szerepet kíván-e betölteni, vagy pedig meg tudjuk határozni a nemzetstratégiát - és talán ezt hiányolom a legjobban, hiszen három éve működik a kormány, és nincs nemzetstratégia. Nem tudjuk, hogy mi a cél, nem tudjuk, hogy hova kíván egyáltalán ez az ország eljutni. Mi lesz a magyar hungarikumokkal?
Szeretnék önöknek egy példát mondani. Az Ajka Kristály, amely közel 1400 főt foglalkoztat, és Európában az egyetlen ólomkristálygyár, szép lassan bebukik. Fel szeretném tenni azt a kérdést, hogy Magyarország az Európai Unió felé hány magyar hungarikumra, termékre adta le a védettséget? Vitatkozunk a tokaji aszúval kapcsolatban, vitatkozunk a magyar pálinkával kapcsolatban.
Tehát hiányzik ennek a nemzetnek egy olyan nemzetstratégiája, amely kormányokon átívelő, és amelyhez minden magyar állampolgár igazodni tud. Ma a költségvetésben ott tartunk, hogy arról kénytelen beszélni Magyarország miniszterelnöke, hogy a rászorultak részére szociálisan milyen forrásokból tudunk biztosítani és adni. Ennek a létét csak úgy lehet megteremteni, ha tudjuk azt, hogy a magyar gazdaság hova kíván eljutni, milyen stratégia mentén kívánja az ország megfogalmazni a hazai hungarikumok és a magyar gazdasági társaságok létkérdését, és ezen keresztül próbálunk egy olyan erős gazdaságot létrehozni, amelyben a visszaosztásnak sokkal nagyobb szerepet tudunk adni.
(9.40)
Nem beszélt miniszterelnök úr arról, hogy ennek az országnak közel 3 ezer milliárd forint adósságállománya keletkezett. Nem beszéltek képviselőtársaim arról, amit tegnap miniszterelnök úr felvetett, hogy miért nem tetszik az ellenzéknek adót javasolni. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök huszonhat új adónemet javasoltak három év alatt! Öt megszorító csomag volt három év alatt! A megszorító csomagok miatt nem jut a Magyar Tudományos Akadémiának forrás. Hiába beszélt Magyar Bálint miniszter úr a Tudományos Akadémia támogatásáról, hiába van az betervezve, ha megint jön egy megszorító csomag, és jövőre sem kapják meg erre a pénzt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hol van a hazai piacvédelem? Hol van a hazai termékvédelem? Az elmúlt napokban-hetekben találkozhattunk a paprikabotránnyal, de félő, hogy nagyon sok más botrány is ki fog alakulni. Szép lassan a hazai termelők teljes, totális tönkremenetele fog bekövetkezni, ha a hazai termékvédelem nem tud kialakulni. Nagyon sajnálom, hogy a költségvetésnek ezekben a fejezeteiben nem található meg, hogy a magyar kis- és középvállalkozások helyzetét hogyan lehet jobbá tenni, hogyan lehet stabilizálni, vagy adott esetben a magyar gazdaság a határon túlra hogy tud terjeszkedni, hiszen ez nemcsak a hazai, hanem a határon túli állampolgárok számára is nagyon fontos kérdés lenne. Mi van a magyar szabadalmakkal? Tegnap a Tudományos Akadémia ülésén is elhangzott, hogy a magyar szabadalmak nagy többsége nem a hazai kis- és középvállalkozásokba vagy a hazai gazdasági vérkeringésbe épül be, hanem sajnálatos módon külföldön landol. Miért? Azért, mert nincs megbecsülés ezen a területen.
Magyar Bálint miniszter úr beszélt az oktatásszerkezet átalakításáról. Tisztelt képviselőtársaim, én hosszú időt töltöttem külföldön, és határozottan állíthatom, hogy a magyar munkaerő széles látóköre miatt élvez óriási megbecsülést. De ha a magyar oktatási rendszert szétverjük, és az amerikai típusú oktatási rendszert próbáljuk alkalmazni, akkor minden egyes területen egyfajta csőlátás fog kialakulni. A magyar szakemberek arról híresek, hogy széles látókörrel bírnak. Minden szakembernek a saját szakterületén széles a látóköre, és a problémamegoldó képessége sokkal jobb, mint az azonos szakmával, végzettséggel rendelkező nyugati szakembereké.
Azért is próbálom ezeket kihangsúlyozni, mert a Magyar Demokrata Fórum részéről azt látjuk, hogy a kormány nem nemzetstratégiában és nem nemzetgazdaságban gondolkodik, hanem átmeneti problémamegoldásokra koncentrál, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr is ezt kívánja hangsúlyozni.
Ahogy elmondtam, a hazai kutatás-fejlesztésekre szavakban, szlogenekben találunk utalásokat, viszont a költségvetésben nem találjuk meg a stratégiai vonalakat. És hiába beszélünk a PPP-programról, amit talán le kellene fordítani magyarra, hogy a magyar állampolgárok is be tudják azonosítani, mint ahogy annak idején a Széchenyi-tervet, hiszen az is azzal a céllal jött létre, hogy ne csak állami források, hanem gazdasági pénzforrások is kerülhessenek be a rendszerbe, a fejlesztési tervekbe.
Szomorú az is, amit Szabó Zoltán képviselőtársam elmondott - s itt visszautalnék az ő szavaira -, hogy lassan minden mutatóban az utolsók vagyunk, illetve leszünk. Tisztelt képviselő úr, Magyarország 2002 júniusa környékén ismerte meg csatlakozásának az időpontját, és akkor még eminensként szerepelt. Számos európai parlamenti képviselő bizottsági és parlamenti ülésen is elmondta, hogy Magyarország eminens.
Hogyan sikerült ezt az eminensséget az utolsó helyre ledolgoznunk? Tisztelt képviselőtársam, ebben nem az előző kormány a hibás, hanem a stratégia és a célok megfogalmazásának a hiánya. Nagyon ügyes dolog a kormányoldal részéről elmondani, hogy mennyit fogunk kapni az uniós forrásokból. Tisztelt képviselőtársaim - és Szabó Zoltánnak is elmondom -, az uniós források kormánytól függetlenek. Az Unió állampolgárai közpénzeiből adnak nekünk is lehetőséget arra, hogy megpályázva a forrásokat, kellőképpen és hatékonyan tudjuk felhasználni azokat, és ezáltal a magyar gazdaság vérkeringését fel tudjuk gyorsítani. Nem azért adják, hogy a magyar költségvetésben bizonyos területeken visszalépjünk. Itt visszautalok tegnapi hozzászólásomra is, melyben a környezetvédelmi tárca szerencsétlen helyzetére mutattam rá.
Kimondottan fejlesztésekre ad az Európai Unió forrásokat, és csak ezek növekedése esetén biztosítja ezeket a forrásokat. Abban az esetben, ha észreveszik, hogy a magyar költségvetés minden másra megpróbál forrást teremteni, csak a fejlesztésekre nem, akkor egészen biztosan csökkenteni fogják, hiszen az Unió a fejlesztésekre biztosított forrásokból azt kívánja elérni, hogy Magyarország felzárkózása sokkal gyorsabb és hatékonyabb legyen, mint uniós források nélkül. Szeretném hangsúlyozni, ez azért is kormányoktól független, mert az Unió arra adja, hogy a gazdasági fellendülés, a magyar állampolgárok közérzete jobb legyen, és azáltal, hogy felgyorsul a gazdasági növekedés és bekövetkezik a kiegyenlítődés, a magyar állampolgárok javadalmazása minél gyorsabban utolérhesse az európai uniós átlagjövedelmeket.
Azért beszéltem a globális alárendeltségről, mert Magyarországon már 90 százalékban végbement a privatizáció. Önök beszéltek arról, hogy kell a külföldi tőke. Természetesen kell a külföldi tőke, de nem azon az áron, hogy a magyarországi stratégiai ágazatok privatizációjára sor kerüljön, s ezzel a magyar gazdaság és a magyar állampolgár a külföldi tulajdonszerzők alárendeltjévé váljon. Itt szeretném megemlíteni a Gaz de France-ot, amely állami tulajdonban maradt, és a saját rendszerén keresztül privatizálta ki a magyar gázszolgáltatást. De ugyanez vonatkozik az energia területére is. Aztán szép lassan a víz és a csatorna területére is ugyanez fog vonatkozni, és innentől kezdve nem lesz olyan kormány, amelyik meg tudja állítani a tulajdonból adódó esetleges évenkénti közüzemidíj-növekedést.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorú számomra, hogy az adórendeletben újabb lehetőséget adtak annak, hogy az önkormányzatok további adókivetéssel éljenek. Szomorú azért, mert a magyar önkormányzatok támogatása évről évre csökken. Mára ott tartunk, hogy mintegy 1300-1400 önkormányzat önhikissé vált. Ezek miből tudnak pályázni? És főleg a kistelepülések miből tudnak pályázni?
Az önkormányzatok azért, hogy működőképesek maradjanak, rákényszerülnek arra, hogy növeljék adóbevételeiket, tehát emeljék az adókat, és ezáltal a területükön működő hazai kis- és középvállalkozásokat, gazdasági társaságokat szorítják tovább. Ahogy elmondtam, szép lassan ennek lesz áldozata az Ajka Kristály is, amely a Pick szalámi vagy a herendi porcelán mellett szintén unikuma Magyarországnak. Bűn és vétek lenne, ha ez a gazdasági társaság is bedőlne - fogalmazzunk így - a helytelen gazdaságpolitika és a helytelen adópolitika miatt, és innentől fogva eggyel kevesebb hungarikum maradna a piacon.
Ezért is fogalmaztam úgy, hogy szeretném tudni, Magyarország egyáltalán hány hungarikumra adta le a védettséget. Azt tudjuk, hogy Lengyelország, Csehország vagy Szlovákia mennyire, de azt nem tudjuk, hogy Magyarország hány magyar termékre adta le ugyanezt. Azért voltam kénytelen másként fogalmazni a hozzászólásomban, mert maga Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr késztetett rá. Nem szlogeneket kell mondani, nem úgy kell az állampolgárok felé pozitívan nyilatkozni, hogy ez a kormány majd megpróbál mindenkin segíteni.
Célokat kell megfogalmazni, amelyekkel a magyar állampolgárok is tudnak azonosulni, amelyekhez a hazai kis- és középvállalkozások tudnak társulni, bízva abban, hogy a gazdasági fellendülés hatékonyabb és erőteljesebb lesz, és akkor több forrás marad a visszaosztásra. Nem lehet az a cél, hogy 1,2 millió szegény ember éljen Magyarországon, bővüljön azoknak az állampolgároknak és családoknak a száma, akiknek fokozatosan nőnek a köztartozásaik és egyre jobban ellehetetlenülnek, miáltal nő a szegénységi küszöb Magyarországon.
Nem beszél a költségvetés a demográfiai kérdésekről. Lassan ott tartunk, ha így haladunk, hogy 2050-re jó, ha hét és fél millió magyar lesz a határon belül.
(9.50)
Ha ilyen gazdaságpolitikát próbál a kormány megfogalmazni, akkor nemcsak a demográfiai kérdés, az abból adódó társadalmi feszültségek és társadalmi kérdések fogják nehezíteni az ország sorsát, hanem az elszegényedés folyamata meg nem állításának az eredménye is tulajdonképpen ezt fogja tükrözni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szomorú vagyok, hogy kormányoldalról még ma is azzal foglalkoznak, hogy az előző négy évben mit tett a másik kormány. Amikor önök a programjukat meghirdették és a választásokat megnyerték, akkor önök ennek az országnak profi kormányt ígértek. Annyira profi kormány lett, hogy most már a második miniszterelnökre van szükség. Annyira profi kormány lett, hogy majdnem minden szaktárcánál új miniszter ül. Annyira profi kormány lett, hogy majd minden államtitkár lecserélésre került.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy lesz több pénze az önkormányzatoknak? Hogy lesz több pénze az állampolgároknak? Hogy lesz több pénze a közösségeknek? Innentől fogva fölmerül a kérdés: hova jut egyáltalán Magyarország? Mi ennek az országnak a nemzetstratégiája? Ez a fő kérdés.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)
