LÉNÁRT LÁSZLÓ
LÉNÁRT LÁSZLÓ
LÉNÁRT LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A következő néhány percben az Informatikai és Hírközlési Minisztériumnak a 2005. évben a költségvetésből megvalósítható feladatairól, programjairól szeretnék szólni önöknek. Ezekből többek között olyan programokat emelhetünk ki, mint az e-Magyarország program vagy a Sulinet, amelyek az információs társadalommal összefüggő egységes és átfogó stratégia alapján gondoskodnak arról, hogy Magyarországon az állampolgárok minél szélesebb köre számára gyakorolhatóvá váljon az információhoz jutásnak, az információközlésnek, valamint a másokkal való kommunikációnak az alapvető emberi joga.
A minisztérium az esélyegyenlőség megteremtése, az állampolgárok mind szélesebb rétegeinek az információs társadalomba integrálódása, a piaci verseny kibontakoztatása, az Európai Unióhoz való felzárkózás elősegítése céljából több dologról is gondoskodni köteles. Ilyenek: az internet-hozzáférések számának növekedése, az internetes tartalmak fejlesztése, a digitális szakadék szélesedésének megállítása, a digitális írástudás elterjesztése, az e-gazdaság feltételeinek megteremtése, a nemzetgazdaság különböző ágazataiban a magyar gazdaság versenyképességének fokozása, a biztonságosan hozzáférhető informatikai és hírközlési szolgáltatások folyamatos bővülését és hatékony működését támogató kezdeményezések elősegítése, valamint az elektronikus közbeszerzés feltételeinek kidolgozása.
A fejezet feladatainak jelentős részét a minisztérium a fejezeti kezelésű előirányzatokból finanszírozza, amelyek döntő többsége költségvetési támogatásból áll, kisebb részben pedig saját bevételekből. Ezek közül kiemelkedő az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodásokkal összefüggő előirányzatok. A fejezet szakmai feladatainak teljesítéséhez a 2005. évben több mint 40 milliárd forint kiadást, közel 18 milliárd forint bevételt és majdnem 23 milliárd forint költségvetési támogatást tervez.
A költségvetés készítésének folyamatában a változások között feltétlenül kiemelendő az, hogy elsősorban a fejezeti kezelésű előirányzatok és néhány egyéb intézményi előirányzat elnyerésével új, úgynevezett pályáztatási rendszert vezetett be a kormány. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályázott mintegy 40 programmal, közel 50 milliárd forintos nagyságrendben. A fejezetnél megjelenő közel 23 milliárd forint támogatás nominálisan ugyan kisebb, mint a 2004. évi zárolással csökkentett 24 milliárd forintos előirányzat, de ez azt jelenti, hogy a pályázott programok közül vagy az elképzelt, a 2005-ben folytatandó és elkezdendő programokon a prioritásnak megfelelően változtatni kellett; bizonyos dolgokat csökkenteni, egyes programokat lassítani, más programokat elhagyni kell.
(18.10)
Az IHM fejezetében is vannak olyanok, amelyek a 40 pályázott programban szerepelnek, de a jelenlegi törvényjavaslatban az előirányzott összegből 2005-ben nem lesz rá forrás. Vannak olyan programok, amelyek folytatódnak, de a beadottnál nagyobb előirányzat volt megcélozva, ehhez képest csökkentett mértékben kell ezeket kezelni. Hogy mondjak néhány ilyen példát: a nemzeti digitális adattár, a nemzeti audiovizuális archívum, az információs társadalom jogi és szabályozási környezetének kialakítását célzó program és az egységes digitális távközlési rendszer programja is ide tartozik. A lehetőségekhez képest a prioritásban előre helyezve, néhány kisebb, működési célú fejezeti kezelésű előirányzat mellett a kiemelt programok közül a benyújtott törvényjavaslat is tartalmaz elég jelentős támogatási előirányzatot. Hármat sorolnák ezek közül: a közhálóprogram, az e-Magyarország program, illetve a Jövő Háza program.
A folytatódó programok között még mindenképpen szólni kell a hazai kis- és középvállalkozások piacra jutását, versenyképességét segítő programokról, amit az eddigi amerikai piac mellett most már az ázsiai piacokon is szeretnénk beindítani. Természetesen a növekvő és szükséges informatikai biztonság megteremtése érdekében védelem- és biztonságfejlesztési célokra is terveznünk kell előirányzatot. Jelentős determinációt jelent - mint ahogyan a pályázott programok között is szerepel -, hogy élve a korábbi, még a 2004. évi költségvetési törvényjavaslatban is meglévő azon lehetőséggel, hogy a hosszabb programoknál vagy az elhúzódó megvalósítás alá tartozó programoknál az éven túli kötelezettségvállalással is él a tárca, így vannak olyan korábban, akár 2003-as forrásból indított vagy már kihirdetett pályázatoknál szükséges kifizetések 2005-ben, ahol ez már az éven túli kötelezettségvállalásnál szerepel a minisztérium kötelezettségvállalásában. Ez azonban az informatikai és távközlési fejlesztési programok egyben lévő, nagyobb, mintegy 5,2, milliárd forintos támogatási előirányzatsoron megjelenő előirányzat keretében finanszírozódik, és szükségesnek találjuk, mert ezek meglévő kötelezettségek, és ezt akkor is teljesítenünk kell, ha például erre az irányzatra is vonatkozik egy év végi 10 százalékos tartalékolás.
Jelentős szerkezeti változás a fejezeten belül, hogy míg a 2004. évi költségvetésben az egyetemes távbeszélő szolgáltatásnál a rászorultak a szociális telefontámogatásra önálló fejezeti kezelésű előirányzatként jelentek meg, addig a 2005. évi költségvetésben ezt az 5 milliárd forint feletti, egyéb távközlési fejlesztési programok és szociális támogatás megnevezésen, telefontámogatás előirányzaton tervezzük. Ennek elég egyszerű oka van: mert ez a szociális támogatás nem lehet felülről nyitott. Ha több az igény, mint amit oda terveztünk, akkor erre ugyanekkor nehéz többletforrást szerezni. Ezért a tárca inkább elvállalja, hogy a Pénzügyminisztériummal egyeztetve kerüljön be a célelőirányzatból a finanszírozható feladatok közé a szociális támogatás, és több más programmal együtt év közben - forrásoktól függően -, ha többletkiadás szükséges, szociális támogatásnál nem fogjuk azt mondani valamelyik rászorultnak, hogy már nem jár, mert elfogyott a támogatásra adható összeg.
Az informatikai célú támogatások, fejlesztések megjelennek más fejezeteknél is. Néhány helyen nevesítve, például a decentralizálható források között a XVII. fejezetben, a területfejlesztésnél jelenik meg a pedagógusok és köztisztviselők informatikai támogatása. Ez nem más, mint a korábban elnyert pályázat alapján a most aktuális internet-hozzáférési támogatás, ami részükre adható. Ezt régiónként a területfejlesztési tanácsok tudják szervezni, és nem szükséges központilag kezelni. Ilyen forrás például a XIX. fejezetben az európai uniós integrációnál megjelenő informatikai jellegű, európai uniós támogatásokat is megszerezni remélt információs társadalom és gazdaságfejlesztés operatív program folytatása a gazdasági versenyképesség operatív programon belül, ami egyébként elég jelentős, 10,9 milliárd forint megszerzését reméli és tervezi.
Ha azt mondanám, hogy a 2005. évi törvényjavaslat alapján a tárca az összes elképzelt programját teljes egészében meg tudja valósítani, akkor nem mondanék igazat. Figyelembe véve a lehetőségeket rangsorolni kellett, és év közben is rangsorolni kell a programokat, és keresni kell a leghatékonyabb megoldásokat. Mindenképpen hozzá kell azonban tennem, hogy a következő időszakban várható szabályozásbeli előrelépésekkel reményeink szerint ezen a területen is elérhetővé válik egy nagyobb költségvetési ráfordítás.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
