DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN, a honvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A honvédelmi bizottság ülésén a véleményünk kialakításához azokra a kérdésekre kerestük a választ, hogy mi indokolja az iraki misszió újabb meghosszabbítását. Itt szeretném emlékeztetni önöket, hogy eredetileg 2003-ban egy három hónapos misszióról volt szó, ami az országgyűlési határozatban úgy öltött testet, hogy legfeljebb hat hónapig, majd ennek történt az egy évvel követő meghosszabbítása. Tehát arra kerestük a választ, hogy mi indokolja a magyar misszió újabb hosszabbítását.
Arra is választ kerestünk a véleményünk kialakításakor, hogy egyáltalán milyen összefüggés van a magyar szállító alakulat feladatai, annak a végzése és a még ma is bizonytalan iraki választások között, hiszen ez az egyetlen érv, amit hallottunk a kormányoldalról, hogy a januári választások teszik szükségessé, hogy akkor jelen legyenek a magyar szállító alakulatok. De választ kerestünk arra is, hogyan alakult az elmúlt időszakban más országok szerepvállalása. Itt elsődlegesen azokra az országokra gondolunk, amelyek az elmúlt évtizedben csatlakoztak a NATO-hoz, hozzánk hasonlóan. És választ kerestünk arra is, hogy most miért ilyen későn nyújtotta be a kormány a határozati javaslat tervezetét.
Úgy gondoljuk, ezek olyan kérdések, amelyek az érdemi tárgyaláshoz elengedhetetlenek, és egy előkészítő bizottsági ülésnek az a feladata, hogy ezt tisztázza; a jelen lévő politikusok és a szakapparátus alkalmas arra, hogy ezekre a kérdésekre választ adjon. Eddig így is működtek ezek a bizottsági ülések, hogy az előkészítést és a kérdéseket a bizottsági ülésen érdemben fel lehetett tenni, a véleményeket ki lehetett fejteni.
Egy szokatlan és az Országgyűlés történetében példátlan dolog történt: a honvédelmi bizottság ülésén a kisebbségi vélemény elmondására és kialakítására nem volt lehetőség. Körülbelül három percig volt lehetőség arra, hogy a véleményünket elkezdjük elmondani, majd három perc után a bizottság elnöke megvonta a szót, arra való hivatkozással, hogy a plenáris ülés hamarosan kezdődik.
(20.20)
Tehát önök most egy olyan előterjesztést tárgyalnak, ahol a kormánypárt megakadályozta, hogy az ellenzéki képviselők a kisebbségi véleményüket kifejtsék, és elmondják a bizottsági ülésen. (Gőgös Zoltán: Akkor most mit csinálsz?) Most arról beszélek, tisztelt képviselőtársam, hogy melyek azok a kérdések, amit felvetettünk, és kértük a tisztázását. Erre nem volt lehetőség a bizottsági ülésen. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Hadd mondja! - Gőgös Zoltán: Tessék!) Egy kicsit több nyugalmat kérnék, képviselő úr. (Derültség az MSZP soraiban. - Pillanatnyi szünet. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Lapozzál! - Dr. Katona Béla: Elfelejtetted, mit akarsz mondani?) Ha megengedik a képviselő urak, akkor folytatnám.
Tehát azzal kellett foglalkoznunk, hogy mi történt az elmúlt időszakban, miért kell felülvizsgálni az Országgyűlés döntését. Mert hangsúlyozni kívánom, van az Országgyűlésnek egy hatályos döntése. Miért javasolja azt a kormány, hogy ismét, immár harmadszor vizsgáljuk felül, és módosítsuk az iraki missziónak a határidejét? Ezt az elmúlt időszakban megtörtént események indokolttá tehetik, de a mi tapasztalataink szerint ellenkező következtetések vonhatók le az elmúlt időszakból.
Nézzük, mi történt az elmúlt egy esztendőben! Született egy biztonsági tanácsi határozat, ami megállapította Irak szuverenitását. Ez a határozat nem volt váratlan, ütemezett volt, határidőben jött, ebből semmi nem következik, és semmi nem indokolja, hogy a kialakított álláspontunkat, a december 31-ét megváltoztassuk.
Az amerikai kongresszus felállított egy vizsgálóbizottságot, amely gyakorlatilag megállapította, hogy a háborút, az amerikai támadást kiváltó okok megalapozatlanok voltak, nem voltak biológiai és vegyi fegyverei ennek a rezsimnek, és komolyan vehető nukleáris programmal sem rendelkezett. Ezt követően az ENSZ főtitkára maga is törvénysértőnek nevezte a beavatkozást.
De nézzük, hogy milyen összefüggés van a választások és a magyar kontingens szerepe között! Megítélésünk szerint, tisztelt képviselőtársaim, nincsen semmilyen összefüggés a szállító feladatok ellátása és az iraki választások között. Megjegyzem: nem is biztos, hogy egy teljes körű választást (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) lehet januárban tartani Irakban - igen, befejezem, elnök úr -, maga az amerikai védelemi miniszter nyilatkozott úgy, hogy az iraki helyzet alapján nem valószínű, hogy teljes körű választásokat lehet tartani.
Mindezek alapján, hogy nem volt lehetőségünk véleményünk elmondására, és érdemi érveket (Az elnök ismét csenget.) sem tudtak a határozat harmadszori meghosszabbítása mellett felvonultatni, nem tudtuk a javaslatukat a bizottság ülésén támogatni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
