GYURCSÁNY FERENC
GYURCSÁNY FERENC
GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök: Tisztelt Ház! Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az európai uniós tag Magyarország képviseletében az Európai Tanács ülésén most vett részt először olyan magyar kormánydelegáció, amely az Országgyűlés korábbi döntésének megfelelően már tárgyalási mandátumáról tájékoztatta a parlament illetékes nagybizottságát - ezt a múlt héten megtettük. Az Európai Tanács ülését követően most, ezzel az alkalommal röviden be kívánok számolni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a múlt héten jelzett mandátumból mit és hogyan képviselt a magyar delegáció.
A legrövidebben úgy foglalhatnám össze, hogy azt és úgy képviseltük Brüsszelben, amiről és ahogyan a nagybizottságot a múlt héten tájékoztattuk. A magyar kormány a múlt héten közölt álláspontjához képest a brüsszeli tárgyalásokon nem látta okát és célját annak, hogy álláspontját bármely korábban ismertetett részletkérdésben módosítsa.
Mint az önök előtt is bizonyára ismert, a Tanács ülésén több napirendi pont szerepelt. Ezek közül az első, és a tanácsülés első napjának leghosszabb napirendi pontja a lisszaboni folyamat eddigi eredményeinek értékelése és ismertetése, a Wim Kok úr által vezetett bizottság jelentése alapján, amely jelentés a 2000-ben elfogadott lisszaboni folyamat félidős értékelésének előkészítéséhez tartozik, erre 2005 tavaszán fog sor kerülni.
A lisszaboni folyamat nem szól másról, mint hogy miként lehet az európai szociális modell megőrzése mellett növelni az európai gazdaság versenyképességét. Nyilván elsősorban az Egyesült Államok versenyképessége és a délkelet-ázsiai országok növekvő versenyképessége az, amely aggodalomra ad okot. Két nagy szándék összeegyeztetéséről van szó: maradjon egy befogadó, szociálisan felelősséget vállaló társadalom az európai társadalmi modell, de mindeközben javítson versenyképességén. Minden kimutatás szerint Európa az elmúlt egy-két évben ennek a versenyképességnek a próbáját csak részben állta ki. Ugyanakkor nagyon különböző teljesítésű országok vannak Európában: a skandináv országok, amelyek közül négy is a világ legversenyképesebb hat országa között található, és vannak ebben a versenyképességben lemaradó országok.
Második napirendi pontként a Tanács a közös európai alkotmányos szerződés kommunikációjának vitáját tartotta meg egy konzultatív napirendi pont keretében, amelyre vonatkozó javaslatot majd a Tanács a következő év közepén tárgyalja meg. A konzultáció témája az volt, hogy miként lehet összeegyeztetni a nemzeti kommunikációs szándékokat a közös európai keretekben megvalósuló kommunikációs kötelezettséggel. Ebben a témában egy olyan javaslat került ismét terítékre, amelyet egyébként az európai ügyek iránt érdeklődő szélesebb közvélemény is ismerhet, az az osztrák javaslat, amely szerint ott és azokban az országokban, ahol a másfél hete aláírt alkotmányos szerződést majd népszavazás fogja ratifikálni, illetve a ratifikálást népszavazás előzi meg, ezekben az országokban egy időpontra, május 5-e és 8-a közötti időpontra kerüljenek a népszavazásra vonatkozó döntések. A Tanács itt, ezen a fórumon már ezzel a felvetéssel a maga konkrétságában nem foglalkozott, maradt nemzeti hatáskörben ez a kérdés. Magyarországon, mint ahogy önöket erről tájékoztattam, a legrövidebb határidőn belül a parlament elé fogjuk terjeszteni az alkotmányos szerződést ratifikálásra.
Magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű volt a hágai folyamat értékelése, a közös bel- és igazságügyi politika kialakításának folyamata. Ezen belül négy olyan elem és kezdeményezés volt, amelyről egyébként beszámoltam a múlt heti bizottsági ülésen is. Ezek mindegyikét itt most nem sorolom fel, két elemre hívnám csak fel a figyelmét a tisztelt képviselőknek. Az egyik, hogy magyar kezdeményezésre elfogadta a Tanács, hogy a schengeni övezetbe történő belépés - amelynek várható határideje 2007 utánra esik - felgyorsulhat azáltal, hogy Magyarország felkészülését az övezetbe történő belépésre már a második generációs információs rendszer 2007 tavaszán történő üzemeltetése előtt meg lehet tenni, így mikorra ez a rendszer üzembe fog lépni 2007 tavaszán, már majd tudni lehet, hogy Magyarország alkalmas-e a schengeni szabályok bevezetésére. És ha igen, akkor 2007 tavaszán nyitottak lesznek az európai határok Magyarország számára schengeni módon is.
(13.10)
Másrészt pedig azt igényeltük, hogy az Európai Unió és a harmadik országok között ott és abban a helyzetben, ha harmadik országok vízummentesen utazhatnak be az Európai Unióba, ezekben az esetekben az Európai Unió valamennyi tagállama számára biztosított legyen a vízummentes kiutazás, illetve beutazás lehetősége. Nyilván tudják a képviselők, hogy ebben a körmönfont megfogalmazásban és az általános megfogalmazásban példának okáért az Amerikai Egyesült Államok vízumpolitikájának megváltoztatására vonatkozó közös európai szándék és igény fogalmazódott meg.
Legutolsó napirendi pontként Allavi miniszterelnök úr jelenlétében az iraki helyzetet tekintette át az Európai Unió képviseletével az Európai Tanács, amelyben megállapította, hogy az Európai Tanács részben az ENSZ korábbi vonatkozó határozataira is alapozva fokozza erőfeszítéseit az iraki demokratikus rend feltételeinek megteremtésében, ennek érdekében pénzügyi és képzési programokat indít. Allavi miniszterelnök úr megerősítette abbeli kérését, hogy az Európai Unió és tagországai folytatva korábbi támogatásukat, illetve azt kiterjesztve segítsék hozzá az Iraki Köztársaságot és az iraki népet egy demokratikus politikai berendezkedés és az ehhez szükséges előfeltételek megteremtésében.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)
