HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER
HARRACH PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nehéz éveket él át a magyar oktatásügy, különösen azért, mert úgy tűnik, Magyar Bálint miniszter úr nem szereti a kistelepülések és az egyházak iskoláit. A következő év költségvetésében komoly hátrány éri majd ezeket az iskolákat. Tudom, hogy a fő felelősség persze a miniszterelnök urat érinti, hiszen a költségvetés is és a kormány politikájának iránya őrá tartozik, ő azonban nem ér rá ezekkel foglalkozni, hiszen a megnyílt szereplési lehetőség olyan eseményeket kínált számára, amit most próbálgat, a színészmesterség fogásaival ismerkedik, de ha közben mégis marad egy kis ideje, akkor kérem, tekintsen rá a közoktatás ügyeire.
A kistelepülések iskolái nem csupán iskolák, ezek közösségformáló erőt jelentenek. Egy település megőrzéséhez hozzátartozik az iskola, a templom, a posta, a bolt, enélkül haldokolni kezd az a település. Az egyházi iskolák pedig nem csupán a szülők szabad iskolaválasztási jogát bizonyítják, hanem olyan intézmények, amelyek az oktatás mellett nagy figyelmet fordítanak a nevelésre is.
Azt halljuk a sajtóban miniszter úrtól és munkatársaitól, hogy többet kapnak az egyházak, az egyházi iskolák, mint az önkormányzatiak, és közben azt látjuk, hogy az iskolafenntartó egyházak viszont ijedten nézik a következő évet, hiszen számításaik szerint 20 százalékkal csökken az eddigi iskolafenntartásra költött támogatás. Mielőtt a probléma részleteibe mennénk, még egyszer szögezzük le: ingyenes közoktatás van Magyarországon, szabad iskolaválasztási jog, az adófizetők pénzéből fenntartott iskolák - függetlenül a működtetőtől - és gyakorlatilag az egyházak esetében átvállalt állami feladat végrehajtásáról.
Nézzük, hogyan áll össze a támogatás egy önkormányzati és egy egyházi iskolánál: a fenntartási költségek körülbelül 60 százalékát fedezi az a normatíva, amit minden iskola gyerekenként megkap, ez durván 200 ezer forint körül van átlagosan, fejenként, évente. Hová lesz vagy hogyan teremtődik elő az a 40 százalék kiegészítés? Kétféleképpen: az önkormányzati iskola megkapja az önkormányzaton keresztül, hiszen az önkormányzat kap állami támogatást, adót is szedhet, és természetesen a vagyonával gazdálkodhat; a másik iskola, az egyházi erre nem kap lehetőséget, hiszen az egyház csak úgy kapott vissza ingatlant, hogy iskolát, szociális intézményt, egészségügyi intézményt működtethet benne, gazdálkodási lehetősége nincsen. Ezért az adófizető állampolgár gyerekei, akik egyházi iskolába járnak, közvetlenül a költségvetésből kapják a kiegészítő támogatást.
A polgári kormány, az a csúnya polgári kormány hozta meg azt az intézkedést, vagy kötötte meg az egyezményeket, amelyek ezt biztosítják? Nem, a Horn-kormány kötötte meg, ha jól emlékszem, talán éppen a miniszter úr minisztersége idején. Ezt természetesen folytattuk, és mindenki elégedett volt, hiszen minden gyerek azonos támogatásban részesült, és nem igaz az, bárki mondja, hogy az egyházi iskola többet kapott volna az adófizető állampolgárok pénzéből, mint az önkormányzati.
(13.50)
Nem igaz! Teljesen azonos volt, kivéve persze a 2003-as évet, ahol 18 ezer forinttal kevesebb jutott az egyházi iskoláknak gyerekenként, mint az önkormányzatinak. De ha megnézzük a költségvetési törvény 30. §-ának (1) bekezdését, azt találjuk, hogy több helyen megnyirbálják az egyházi normatívát: 30 százalékkal csökken az egyházi kiegészítés, 10 százalékkal az alapnormatíva, amit kettébontottak, és a bejáró gyerekek utáni támogatás sem jár, csak az önkormányzati iskoláknak.
Mi történik? Szembeállítják az önkormányzati és az egyházi iskolába járó gyerekeket és szüleiket, és az iskolafenntartókat, olyan helyzetet teremtve, hogy megkülönböztetik az állampolgárokat... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)
