HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY
HERÉNYI KÁROLY (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Örvendetes dolog, hogy végre Magyarország valóban egyenrangú résztvevőként vehetett részt ezen a tanácskozáson, hiszen az Európai Unió teljes jogú tagjává váltunk május 1-jén. Abban a különleges szerencsében van részünk, hogy a célok egybeesnek. Hiszen ahogy a miniszterelnök úr elmondta, nem másról volt szó, mint Európában a versenyképesség javításáról - igaz, hogy a beszédében kiemelte, hogy ez Európa és Amerika viszonylatában értelmezendő - és a szociális biztonság, a szociális egyensúly megteremtéséről.
Európa versenyképessége, bármilyen nemzetközi környezetet veszünk figyelembe, az Európai Uniót alkotó tagállamok versenyképességének az összességétől függ, illetve ennek a függvénye. Magyarországnak itt bőven van pótolnivalója, hiszen az elmúlt esztendők gazdasági folyamatai nem azt jelezték és nem azt mutatták, hogy a magyar gazdaság és a magyar gazdaság szereplőinek versenyképessége Európában számottevően javult volna, sőt az elmúlt két esztendőben visszaesett.
Tudom jól, hogy a mostani költségvetés két vezérmondata - legalábbis kommunikációs szempontból ezt hangsúlyozták - a versenyképesség és a szociális igazságosság lehetőségének a megteremtése, de én mégis az egyik ellenzéki párt frakciója nevében úgy látom, hogy a szavak és a tettek, a költségvetési törvény tartalmi részei nem pontosan egyeznek meg azokkal a célokkal, amelyeket a miniszterelnök úr megjelölt. Ki kellene használnunk azt a lehetőséget, hogy az Európai Unió céljai – nevezetesen: a versenyképesség és a szociális biztonság megteremtése - egybeesnek a mi lehetőségeinkkel. Abban bízom, hogy a Magyar Országgyűlés felismerve ennek a lehetőségét, ennek tudatában kezd el dolgozni.
Egy példát hadd említsek: az egyik legnagyobb eredményt elért ország az Európai Unió tagországai között Írország. Ha megnézzük, hogy mi volt az ír gazdasági csoda egyik alapja vagy fontos kritériuma, ez az, hogy nem ciklusokra, hanem ciklusokon átívelő gazdasági programok megfogalmazására és elfogadására került sor, és az egymást követő kormányok az egyeztetett programok betartásáról tettek tanúbizonyságot. Bízom abban, hogy a Magyar Országgyűlés tagjai és pártjai követni fogják az ír példát, és tudunk olyan gazdasági megállapodásra jutni a programokat illetően, amely nem három-négy évre szól, hanem nyolc-tíz esztendőre, és ezt a politika minden szereplője önmagára nézve kötelezőnek tartja. Ha ez nem így történik, akkor pártpolitikai szempontok kerülnek előtérbe - hiszen akkor mindenki a maga programját fogja hangsúlyozni -, viszont ha így történik, akkor a nemzet érdekeit és a nemzet céljait fogja a Magyar Országgyűlés megoldandó feladatként maga elé kitűzni.
Azt kérem és azt kívánom a parlament minden tagjának, hogy legyen elég erő és bölcsesség ahhoz, hogy ezt az igazságot belátván ennek szellemében cselekedjünk.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF soraiban.)
(13.20)
