DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament mezőgazdasági bizottsága 2004. október 27-én, első napirendi pontjaként tárgyalta meg, vitatta meg az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentést. A felvetődött kérdések kapcsán megfogalmazott válaszokra koncentrálva az alábbi összegzést kívánom elmondani.
A jelentés fontosabb gondolatait kiemelve kijelenthető, hogy hazánkban a mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli aránya a fejlett országokban tapasztalható irányzathoz hasonlóan fokozatosan csökkent az elmúlt időszakban.
(10.40)
A mezőgazdaságnak a megtermelt bruttó hazai termékből való részesedése 2000 óta folyamatosan 4 százalék alatt van. A 3 százalékos mérték azonban csak a mezőgazdasági alapanyag-termelés részesedését tükrözi. Ez közel 4 százalékponttal növekszik, ha az élelmiszeripar teljesítményét is figyelembe vesszük. Az úgynevezett agrobizniszt is ideszámolva pedig további 3-5 százalékos növekedés számolható. Ha megnézzük, a világon a vertikális integráció a jellemző, és azt mondhatjuk, hogy az élelmiszer-gazdaság együttesen 10-11 százalékot képvisel a magyar gazdaságon belül.
A termelési teljesítmény mellett a fogyasztásban is egyre kisebb hányadot képviselnek az élelmiszerek, mert míg 1995-ben 32,4 százalék volt az élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban, ez az arány 2000 óta egyik évben sem érte el a 30 százalékot. Itt is szeretném elmondani, hogy a fejlett országokban ez az arány 25 százalék körüli.
A nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyítva az alacsony jövedelmezőség miatt a befektetők számára továbbra sem vonzó az agrárágazat. A mezőgazdaság nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése 2003-ban 6,2 százalék volt, ugyanakkor a mezőgazdaságban - elsősorban a gépbeszerzés területén - jelentős előrelépés történt; gondoljunk csak a SAPARD-ra. Itt is szeretném kiemelni azt a kamattámogatott hitelt, amely alapján a magyar mezőgazdaság a következő öt-hat évre biztosította azt, hogy a gépellátása minél teljesebb legyen. Mindez nagyban hozzájárult a 2004. évi kimagasló eredményekhez, és reményeim szerint ez a növekedési tendencia folytatódik. Ezért nem politikai felhang azt mondani, hogy 2004-től a magyar mezőgazdaság exportorientált ágazattá vált.
A földtulajdon és a földhasználat értékeléséből az emelendő ki, hogy a kedvező földrajzi és éghajlati adottságok következtében Magyarországon továbbra is jelentős a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas földterület. A KSH adatai szerint az ország mezőgazdasági területe 2003. május 1-jén 5 millió 865 ezer hektár volt, két és félezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban. A termőterület nagysága - amely a mezőgazdasági területből, továbbá az erdők, a nádasok és a halastavak területéből áll - 7 millió 734 ezer hektár. A termőterület meghatározó része 4 millió 516 ezer hektár. Ezért is mondják sokszor ránk, hogy Európán belül Magyarország agrárorientált ország. Számottevő még az erdők 23 százalékos és a gyepek 14 százalékos aránya, míg az ültetvények és a kertek összesen csak 3,7 százalékkal részesednek a termőterületből. Az utóbbi két évben jelentős volt az ültetvények telepítése.
A földterület művelési ágak szerinti összetételében csak kisebb változások történtek 2003-ban. Az új telepítéseknek köszönhetően a gyümölcsterület és a szőlőterület növekedett. Az erdőterület 3,4 ezer hektárral nőtt, s ez mind magánerdő. A művelés alól kivett terület azonban 1,2 ezer hektárral mérséklődött. A rendszerváltást követő tulajdoni átalakulás megteremtette a földtulajdon döntő súlyát Magyarországon. Ennek keretei már 1998-99-re kialakultak, ekkorra a termőföldnek már mintegy 88 százaléka magántulajdonba került. Érdemi változás e vonatkozásban nem történt az utóbbi években. Az elmúlt időszakban a tulajdoni kérdéssel szemben - mint minden fejlett országban - a földhasználat és a földbérlet rendszere került előtérbe.
A mezőgazdasági vállalatok szerkezetét értékelve kijelenthető, hogy a társadalmi-gazdasági rendszerváltás a mezőgazdasági üzemstruktúrát is gyökeresen megváltoztatta. A szerkezetátalakulás döntő része ugyan már 1998-99-re lezajlott, a versenyképes birtokszerkezet kialakulásához azonban további mozgásokkal kell számolni. A mezőgazdaságban, az erdőgazdaságban és a halászatban 2003 végén 56 994 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. A vállalkozások valamivel kevesebb mint egyharmada társas vállalkozásként, 68 százaléka pedig egyéni vállalkozásként működött.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon a tészek szerveződése igen lassan indult meg. Ennek egyik oka a termelői együttműködéstől való idegenkedés, a döntő ok azonban a szerveződést ösztönző támogatások hiánya volt. A tészek szerepének kormánypárti hangsúlyozásával, ösztönzésével vált lendületesebbé és valósággá ezen szervezetek megalakulásának folyamata, amely napjainkban is egyre aktívabb. A pályázó tészek részére 2003-ban 1,6 milliárd forint támogatási előleget adtunk, a 2003-ról áthúzódó jogosultságra pedig 2004-ben további 1,2 milliárd forintot fordítottunk, vagyis a tészekre közel 3 milliárd forintot fordított ez a kormány.
Célul tűzhetjük ki, illetve célul kell kitűzni, hogy Magyarországon a megtermelt zöldség- és gyümölcstermékek minimum 30-40 százalékát az elismert tészek forgalmazzák. A 200 milliárd forintra becsült összes zöldség- és gyümölcsbevétel alapján tehát 60-80 milliárd forinttal számolhatunk, ami piaci szempontból már meghatározónak lenne tekinthető. Az elaprózódás elkerülése érdekében ösztönözni kell a kisebb szervezetek ésszerű társulását. Az egyes régiókban, megyékben a tészek számának további gyarapítása helyett ma már a meglévők megerősítését, az árualapok értékesítéséből származó bevétel további növelését kell előtérbe helyezni.
Az agrárgazdasági célok 2003. évi költségvetési támogatásáról szóló 3/2003. számú FVM-rendelet az egyes termékek beszerzésére, értékesítésére létrejött szolgáltatást nyújtó szövetkezések, bészek és egyéb gazdálkodói szervezetek - például tejszövetkezet, gépkörök -, valamint az előzetesen elismert termelői csoportok támogatására is lehetőséget ad. Szövetkezeteken a támogatás szempontjából az általánosnál szűkebb kör értendő. Azok a bészek tartoznak ide, amelyek a rendeletben felsorolt tevékenységet nonprofit jelleggel, a nyitottság elvének megfelelően végzik, s alapvetően a tagok által megtermelt termékek értékesítését segítik. A 2003. december 31-ei állapotot alapul véve 662 bész, 8 tejszövetkezet, valamint 37 gépkör működött az országban.
Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági termelésről és felvásárlásról szóló okmányokat elolvasva elmondható, hogy a mezőgazdasági számlarendszer szerint a 2003. évi bruttó kibocsátás a KSH előzetes adatai szerint folyó áron 0,8 százalékkal maradt el az előző évitől. A két főágazat közül az állattenyésztés bruttó kibocsátása 4,3 százalékkal csökkent, a növénytermesztésé viszont 2,2 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági kibocsátás színvonalának csökkenése változatlan áron erőteljesebb. A teljesítmények és az árak ellentétesen alakultak a két főágazatban. Az állattenyésztési főágazatban a teljesítmény 3,2 százalékos emelkedése az előző évhez képest alacsonyabb kibocsátási árakkal párosult. A növénytermesztési és kertészeti főágazatban számottevően, 12,5 százalékkal csökkent a teljesítmény, az árak viszont - és ezt nagyon fontosnak tartjuk - mintegy 17 százalékkal nőttek. A mezőgazdasági szolgáltatások volumene 4 százalékkal mérséklődött 2002-höz képest. A növénytermesztési és kertészeti teljesítmény számottevő csökkenésének meghatározó tényezője a gabonafélék gyenge terméseredménye, a növénytermesztés folyó áron számított kibocsátásának közel 40 százalékot kitevő gabonafélék volumene 25 százalékkal esett vissza.
(10.50)
A növénytermesztésben nemcsak a gabonafélék, de a többi ágazat volumene is csökkent. Az elmúlt két évben igen szerény mértékű, kedvező változás következett be a szántó- és kertterület vetésszerkezetében. A gabonafélék túlsúlya azonban továbbra is megmaradt, és az mondható, hogy ez hosszú távon is prognosztizálható, hogy a gabonanövények túlsúlya Magyarországon meghatározó lesz. Az állattenyésztési ágazatok közül a sertés- és a szarvasmarha-állomány tovább csökkent, a juh- és a baromfiállomány viszont számottevően nőtt. A növénytermesztésnek és a kertészetnek a mezőgazdasági kibocsátáson belüli aránya a teljesítményromlás ellenére 1,4 százalékponttal növekedett, az állattenyésztésé pedig 1,5 százalékponttal csökkent, folyó áron számolva mindezt. Továbbá nőtt a növénytermesztés és az állattenyésztés arányának különbsége, amely 2003-ban már meghaladta az 5 százalékpontot.
A mezőgazdasági termékek 2003. évi felvásárlása 2002-höz viszonyítva 5,2 százalékkal nőtt. A termelés növekedési szintjét meghaladóan bővült a zöldség- és gyümölcstermékek felvásárlása. 2003-ban a többségében vonzó zöldség- és gyümölcsárak is növelték az értékesített termékek termelésen belüli arányát. Keresleti piac alakult ki, amely átlagosan 8 százalékosan emelkedő árakban jutott kifejezésre. Az élő állatok és állati termékek felvásárlásán belül az élő állatok értékesítése számottevően, 13 százalékkal meghaladta az előző évit. Az állati termékeké viszont 2,8 százalékkal nőtt. A foglalkoztatást, a munkaerő-felhasználást értékelve az emelendő ki, hogy a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a halászatban foglalkoztatottak száma 2003-ban tovább csökkent.
Tisztelt Képviselőtársaim! A termőföld hasznosítása minden kormány számára kiemelt fontosságú. Így a vezérszónoki értékelésből sem maradhat ki, hogy elmondjam, a földhivatalok a munkatervi feladatukat képező határszemléket 2003-ban is eredményesen megtartották. E tevékenységük során 1,5 millió hektár termőföldet a helyszínen ellenőriztek. A társhatóságokkal közösen megtartott határszemlék további céljai az ingatlanok művelési ágának ellenőrzése, a nyilvántartott és a helyszíni állapot egyezőségének megteremtése, az időközbeni művelésiág-változások, valamint a termőföld engedély nélküli, más célú hasznosításának felderítése volt.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2003. évi feladatait a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozatban foglaltak szerint látták el. A 2003. évi feladatok ellátására 1843,6 millió forintot fordított az intézmény, amelyből az éves költségvetési támogatás összege 641 millió forintot tett ki. Az NFSZ vagyoni körébe 2003 végén 1 353 709 hektár, döntően erdőművelési ágú tulajdon földterület tartozott. A termőföld vagyoni nyilvántartása 272 958 millió forint. E vagyonérték év közben, túlnyomórészt az életjáradéki pályázatok során megvásárolt földterületek következtében 497 millió forinttal növekedett. A termőföldért életjáradékot program az NFSZ számára a szokásos munkavégzésen kívüli feladat volt. 2003-ban a program keretében két alkalommal került meghirdetésre a földért életjáradék program.
2003 alapvető feladata az európai uniós intézmények kiépítése volt, ami nélkül nem csatlakozhattunk volna az Európai Unióhoz. A feladatot a minisztérium teljesítette, és az ezzel kapcsolatos, a korábbi időszakban tapasztalható lemaradások döntő részét sikerült behozni. Így megalakult a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, létrejött a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal és mindazon európai uniós intézményrendszer, amelyek működése nélkül a magyar agrárcsatlakozás nem lett volna elképzelhető. Ugyanakkor sikerült felszámolni azokat az elmaradásokat, amelyek a határállomások kiépítésében, illetve a már meglévő agrárintézmények uniós felkészítésében a korábbi időszakban tapasztalhatók voltak.
Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága fontosnak tartja, hogy a jelentésben megfogalmazott ajánlások érvényesüljenek a 2005. évi költségvetésben. A jelentés átfogó tájékoztatást nyújt a magyar mezőgazdaság elmúlt évi állapotáról és arról, milyen mértékűek voltak az elemi károk. Miniszter úr szólt róla, és úgy gondolom, képviselőtársaim erről még részletesen szólnak.
Nem beszéltünk, de beszélni kell arról, hogy milyen mértékben ártott a Magyar Nemzeti Bank forintárfolyam-politikája az agráriumnak. Hiszen amikor a munkajövedelem csökkenéséről beszélünk, akkor itt számon kell kérnünk azt a több mint 100 milliárdos kivonást, amit az árfolyam-politika okozott a magyar agráriumnak. (Lengyel Zoltán: Ezt nem mondod komolyan.) Képviselő úr, számokkal próbálja igazolni, bekiabálni lehet. Egyébként a tegnapi szavazásnál, úgy gondolom, azért szavaztak ellenzéki képviselők is mellettünk, mert ők tudják, hogy mit vont ki tőlük az ez évi időszakban az árfolyam-politika. És kérem, innen is azt kell mondani, hogy amikor nem tudják exportálni az árakat, akkor gyakorlatilag nincs felvásárlás. Ezért innen is azt kell üzenni, hogy ahhoz, hogy Magyarországon a termelők a termékeiket értékesíteni tudják, nem kell megengedni azt az árfolyam-leszorító politikát, amelyben az export elnyomja mind a zöldséget, mind a gyümölcsöt.
Szintén innen kell szólni arról, hogy miként hatott az előző kormány európai uniós intézményrendszer iránti semmittevése. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Képviselő úr, 2003-ra, tessenek mondani, milyen intézményrendszer alakult ki?! Ha meg tudja mondani, akkor legalább a jegyzőkönyvbe belekerül. 2003-ig önök semmit sem tettek. (Közbekiáltások a Fidesz soraiból: Nana! Hogyhogy? Ugyan már!) És még sorolhatnám; sokat, de nem az ország érdekében. (Domokos László: Sekélyes megállapítás.) Képviselő úr, el fogják mondani, és legalább lesz miről tényszerűen, jegyzőkönyvben vitatkozni. Ám többet ér szólni arról, hogy mindezek ellenére kiépültek az európai uniós intézményrendszerek (Domokos László: A felsőoktatás szégyene.), és export-import egyenlege a 300 milliárd forintot mégis meghaladta.
Így természetesnek tartom azt, hogy a mezőgazdasági bizottság, talán mindezért, 13 igen szavazattal, 9 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett ajánlotta általános vitára, és nyújtotta be elfogadható tartalmú országgyűlési határozati javaslatát. Kérem ennek támogatását, amelyet az MSZP frakciója is támogat.
Köszönöm szépen a meghallgatást. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
