GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament mezőgazdasági bizottsága 2004. október 27-én tárgyalta meg a J/12279. számon jegyzett, az agrárgazdaság 2003. évi helyzetéről szóló jelentést. A bevezető gondolatok közül és a többségi véleményből csak néhány dolgot szeretnék kiemelni.
A bizottság először is örömmel nyugtázta, hogy az annak idején, a Horn-kormány idején létrehozott, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvénynek megfelelően minden évben, tehát immár hatodik alkalommal tárgyalhatja az előző év mezőgazdasági eredményéről szóló jelentést. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a jelentés most már majdnem elérte a határidős teljesítés időpontját is, hiszen eddig még egyetlenegyszer sem sikerült a költségvetés előtti időben a bizottság rendelkezésére bocsátani; itt a csúszás már csak másfél hetes volt. Reméljük, hogy a következő évben ez a technikai probléma is kiküszöbölhető lesz, és időben kerül a bizottság elé a költségvetés tárgyalása előtt az anyag.
A legfontosabb megállapítások a 2003. évről a következők voltak. Egy rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok között zajló gazdasági tevékenységről volt szó. Elég, ha - képviselőtársaim is jól emlékeznek rá - a korai fagyot és az aszályt említem, ami mintegy 30 százalékos volt, valamint a külső piaci viszonyokat, amelyek elsősorban a nagy állattenyésztő ágazatokban előállított termékeinket, így például a sertést és a baromfit érintették, illetve a túltermelési válságnak, ami Európában is bekövetkezett, negatív hatása volt az árakra. Mindezekkel együtt nem csoda, hogy egy 0,8 százalékos bruttó kibocsátási teljesítés-visszaesés volt az ágazatban.
Ilyen körülmények között a bizottság nagyon pozitívnak értékelte, hogy mintegy 200 milliárd forintos beruházás valósult meg, ami azért a csökkenő eredményesség mellett azt mutatta, hogy a termelők bíznak a jövőben, és komolyan veszik a következő évet, amikor már európai uniós termelőkkel kell majd megvívniuk a mindennapi gazdasági harcot.
(10.10)
A 2003. év legnagyobb eredményének azt tartjuk, hogy az előző kormány időszaka alatt teljesen elszabotált intézményrendszer kiépítése felgyorsult, és 2003-ban már halvány jelei látszottak annak, hogy felállításra kerül az EU közvetlen támogatásainak és a strukturális alap támogatásainak lehívását lehetővé tevő NVH és Élelmiszer-biztonsági Hivatal működésszerű felállítása. Ehhez hozzátenném még a határállomások és az intézmények fejlesztését is, amelyek szintén rohamléptekkel haladtak.
A mezőgazdaság GDP-arányos részesedése ugyan tovább csökkent és 4 százalék alatt maradt, de mi, az ágazatban dolgozók pontosan és jól tudjuk, hogy az élelmiszer-ipari tevékenységgel, illetve az agrobiznisz tevékenységével - amibe az ide kapcsolódó ipari tevékenységet is beleszámítjuk - 12 százalék fölötti részesedéssel számolhatunk. Ugyanakkor sajnos az ágazat tőkearányos jövedelmezősége tovább csökkent ebben az évben is, és nem sikerült igazán nyereségessé tenni az ágazatban dolgozók tevékenységét.
Az EU-csatlakozás előtti utolsó évben a legfőbb hatásokat szeretném kiemelni. Változatlanul meg tudta tartani az ágazat a 3,2 milliárd dolláros exportját, és a nemzetgazdasági exportból 6,8 százalékkal tudott részesedni. S ilyen körülmények között is több mint 300 millió dolláros külkereskedelmi mérlegtöbbletet adott.
A többségi vélemény szerint maga a jelentés igen reális képet adott az agrárgazdaság helyzetéről, azt szakmailag jónak minősítette még az ellenzéki oldal is, és nagy előnyének tartom, hogy politikai állásfoglalásokba nem bocsátkozott, kizárólag a szakmai következtetéseket vonta le.
Mindezek alapján a bizottság többsége - 13 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett - a jelentést általános vitára alkalmasnak ítélte.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
