KELETI GYÖRGY

Teljes szövegű keresés

KELETI GYÖRGY
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a frakciók közül utolsónak kaptam szót. Azért vagyok szerencsés helyzetben, mert így az érvek jelentős része elhangzott, és azért is szerencsés helyzetben vagyok, mert azt tudom mondani, hogy az előttem felszólalókkal tulajdonképpen egyetértettem.
Egy dologban talán, ha megengedi Kosztolányi Dénes, általam tisztelt képviselőtársam: ezt a javaslatot a szocialista frakció kezdeményezte. A szocialista frakció által és a frakció egyetértésével benyújtott módosító javaslat valamelyest még talán keményebb szavakat is használt az indoklás tekintetében, ha tehát szabad azt mondani, örömmel üdvözöljük, hogy a négy frakció, illetve a három frakció közül kettő teljes mértékben csatlakozott hozzánk, de azt gondolom, hogy amit SZDSZ-es képviselőtársam hozzászólásában kifejtett, tulajdonképpen azok is egyetértő gondolatok voltak azzal, hogy igenis mértéktartásra van szükség bizonyos kérdésekben.
Én magam abban a szerencsés vagy szerencsétlen helyzetben vagyok, hogy ahogy Kosztolányi képviselőtársam felsorolta, a nevek között szerepelt egy közgyűlési elnök, aki Komárom-Esztergom megyéből való. Én is onnan érkeztem, ott vagyok országgyűlési képviselő immár a negyedik ciklus óta, azt gondolom tehát, hogy az emberek véleményével, állásfoglalásával ezekben a kérdésekben körülbelül tájékozott vagyok.
Szeretném elmondani, hogy a választókerületemben jó néhány polgármestert megkérdeztem, hogy mi a véleményük erről a fajta módosításról. Sokan elmosolyogták magukat, főleg a 800-1000-1200 fős települések polgármesterei, hogy semmi véleményük nincs erről, ugyanis amióta ők polgármesterek, egy fillér jutalmat sem kaptak. Vagyis aki a rendszerváltás óta polgármesteri funkcióban van, azért tudja, hogy mi a mértéktartás - ezt megtanulta -, mert tudja, hogy az a pénz, ami hozzájuk kerül, vagy ami ott helyen helyiadó-bevétel formájában van, az is mértéktartó módon csurog arra a településre.
Ugyanakkor szeretném azt is elmondani, hogy általános elvem, hogy ellenzem az állami és önkormányzati vezetők kiugróan magas jutalmazását. Azt is szeretném hozzátenni, hogy akkor, amikor ebben az esztendőben a kormányzat bizonyos tekintetben a költségvetés keretében megszigorításokat, megtakarításokat alkalmazott annak érdekében, hogy a gazdaságot felemelkedési pályára állítsa – ami, hozzá kell tennem, sikerült, ennek az eredményei érzékelhetőek -, helytelennek tartom, hogy állami pénzből vagy közpénzből gazdálkodó intézményeknél ne vegyék figyelembe azt, hogy ilyen szigorítások történtek.
Megnéztem a lexikonban, hogy mit értünk tulajdonképpen erkölcs alatt. Mert amiről itt beszélünk, nem csak anyagi kérdés; jelentős mértékben erkölcsi kérdés is. Azt mondja a jelenleg kapható és forgalomban lévő lexikon - bár azt gondolom, hogy az ilyen kategóriákat nem nagyon írták át az elmúlt esztendőben -, hogy “valaki magatartását irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tekintett szabályok összessége, illetve ezek megvalósulása”.
Azt gondolom, hogy ebben a morális kérdésben a társadalom igenis egyetért azzal, hogy ha vannak olyanok, akik nem tudják a mértéktartást vagy a szerénységet - elsősorban közpénzből, még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy közpénzből biztosított mértéktartásról és szerénységről van szó – érvényesíteni, magukra nézve elfogadni, akkor igenis megítélésem szerint helyes, ha a parlament azokat egyfajta erkölcsi gáttal megpróbálja ezeknek a dolgoknak a megítélésében a közvéleményhez, a közerkölcs felfogásához közelebb vinni.
Éppen ezért a magam részéről támogatom ezt a törvénymódosítást, és mindenképpen üdvözlöm, hogy egy mondatot - és ez nagyon lényeges mondat - benne hagyott a korábbi törvényjavaslatból, törvényből, illetve átvett a javaslathoz. “A képviselő-testület határozatával jutalmat állapíthat meg a polgármesternek meghatározott időszakban végzett munkája értékelése alapján.”
Ezt tehát szabad demokrata képviselőtársamnak szeretném mondani: ez a törvénymódosítás meghagyja az önállóság jogát az önkormányzatoknak. Vagyis amennyiben úgy ítélik meg, hogy ott, az az adott polgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke a munkáját kiemelkedően jól végzi, hogy a munkájával hozzájárul a település sikeréhez, a település boldogulásához vagy az adott terület, régió érdekében fejt ki olyan munkát, akkor részére ezt a jutalmazási lehetőséget biztosítani kell.
Ugyanakkor szeretném önöket emlékeztetni - mint ahogy az imént az egyik hozzászólásból elhangzott -, hogy a tavalyi esztendőben - és ez az érdekes, hogy idén voltak ilyen kimagasló és kiugróan magas jutalmak - elég jelentős emelkedés volt a polgármestereknél is és a közgyűlési elnököknél is.
(20.20)
Néhány adatot megnéztem, nem a mostani vita kedvéért, hanem korábbi vitáink kapcsán, és azt kellett megállapítani, hogy egy legszerényebben fizetett közgyűlés elnökének a tavalyi esztendőben több mint 200 ezer forintos jövedelemnövekedése keletkezett abból, hogy a négypárti egyetértéssel biztosított szorzóemelés, ami a tavalyi 12-13-ról 14-15-re emelkedett, illetve a bevezetett költségtérítés ekkora emelkedést adott a megyei közgyűlési elnökök számára. Azt gondolom, hogy a mai viszonyok között ez egy tisztességes emelkedést jelent, és semmiképpen nem fogadható el olyan magyarázat, aki az elmaradt fizetésemelés kompenzálásának szánta a kiugróan magas jutalmat, ráadásul az egész évre vonatkozó jutalmát az év első felében felvette.
Én tehát azt hiszem, hogy a parlament okos döntést hoz, ha ezt a módosító indítványt elfogadja. Ez a döntés nem csak a parlament tekintélye szempontjából fontos, hiszen azt is mutatja, hogy a közvélemény reagálására a parlament megfelelő módon lépéseket tesz és figyelemmel kíséri, hanem az ilyen tisztséget betöltő polgármesterek és megyei közgyűlési elnökök tekintélyének a megóvását is szolgálja azzal, hogy egy felső határt szabva a mértéktartást kéri számon tőlük, ami egy jogos társadalmi kategória.
Köszönöm szépen. A szocialista frakció nevében kérem önöket, hogy fogadják el a bizottság által benyújtott törvénymódosítást.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem