DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS
DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Sajnálom, hogy a miniszterelnök úr szándékait nem ismerhetjük meg a kérdés kapcsán, így kénytelen vagyok az államtitkár úrnak föltenni a kérdéseimet.
Hadd osszam meg önökkel abbéli nézetemet vagy érzésemet, hogy a szeptember 30-ai bejelentéskor, amikor Gyurcsány Ferenc megnevezte kormánya tagjait, a minisztereket, mindenkit meglepett, hogy Kovács László ismét megbízást kap a magyar külügyek intézésére, hiszen EU-biztosi megbízatása miatt távozása már nem volt kérdéses. Szeptember 29-én a távozás híre meg is jelent a sajtóban, és ezt követően érkezett a miniszterelnök bejelentése. Mi történt tehát szeptember 29-e után? Vajon mi értelme volt annak, hogy Kovács Lászlót négy hétre nevezzék ki külügyminiszternek? Mi értelme volt a külügyi bizottságban meghallgatni a miniszterjelöltet, aki egy néhány hetes külügyminiszteri programot kellett volna ismertessen, illetve ezt kellett volna megvitassuk?
Nem valószínű, hogy Kovács László személyének nélkülözhetetlensége lenne a magyarázat, hiszen az utóbbi időben külügyminiszterként nem sok babért aratott le. Nemzetközi ügyekben elsősorban nem a köztársaság külügyminisztereként, hanem a Szocialista Párt elnökeként hozta meg döntéseit, és az ország érdekei elé helyezte pártja érdekét. Hasonló volt a helyzet a vajdasági magyarok ügyében, ahol a Külügyminisztérium, a magyar diplomácia csak megkésve kapcsolódott be a téma tárgyalásába, tulajdonképpen az európai uniós képviselők cselekedtek először, nekik köszönhetjük, hogy a vizsgálatok egyáltalán megindultak a vajdasági atrocitások ügyében. Persze felmerül annak lehetősége is, hogy Kovács László el akarta kerülni a Medgyessy-kormány sorsában való osztozást, a közös bukást, így presztízsokok miatt ragaszkodott a székéhez. Ez talán indokolja Kovács László tetteit, ám még mindig nem tudjuk, mi magyarázza azt, hogy Gyurcsány Ferenc kinevezte őt.
Talán nem járunk messze az igazságtól, ha úgy véljük, hogy az ügyben a Szocialista Párton belüli erőviszonyok állhatnak a háttérben. Titkolózás és bizonytalanság lengte körül a kormány összetételének bejelentését, és lehet, hogy ebben az esetben is itt kell keresni az igazi okot. Mindaddig, amíg az európai biztosi választás meg nem történik, a jelölés vagy a jelölés megváltoztatásának a joga a mindenkori miniszterelnök joga. Nem arról van-e szó tehát, hogy Kovács László azért küzdött ismételten miniszteri kinevezéséért, azért tartja fenn pártelnöki pozícióját, azért nem mond le képviselői mandátumáról, hogy bebiztosíthassa magát a miniszterelnök - számára nemkívánatos - esetleges döntése ellen a jelölés megváltoztatásáról? Funkciói tehát biztosítékként, garanciaként működhetnek, és mintegy ellensúlyozhatják a miniszterelnök rendelkezési jogát.
Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország polgárai megérdemelnék az őszinte beszédet, sokszor és sokadszor lehettünk tanúi a mellébeszélésnek. Itt az idő tehát, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba: Kovács László pünkösdi külügyminisztersége nem más, mint a parlamentarizmus megcsúfolása, az ország nemzetközi tekintélyének lejáratása.
Ennek alapján kérdezem az államtitkár urat, nem tartja-e túl nagy tehernek, hogy Kovács László négy pozíciót tölt be egyszerre, hiszen pártelnök, biztosjelölt, külügyminiszter és országgyűlési képviselő (Közbeszólások az MSZP soraiból: Idő! - Ülj már le!), valamint hogy ön szerint ezzel a példátlan eljárással nem csorbulnak-e Magyarország érdekei és tekintélye a nemzetközi unióban.
Köszönöm válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)
(15.20)
