ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY
ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Kettőnk között számos különbség van, de úgy tűnik, ezek közül a legfontosabb az, hogy önnel szemben én nem rendelkezem a jövőbe látás képességével. Pillanatnyilag öt pályázó van még versenyben az ÁPV Rt.-nél, az Oktatási Minisztérium azonban semmilyen módon nem vesz részt ennek a pályázatnak a lebonyolításában. Tehát kérdésének erre a részére semmifajta választ nem tudok és nem kívánok adni. Lehet, hogy többet kellene járnom azokba az üzleti körökbe, ahonnan ön az információit szerzi.
Ami a második kérdését illeti, amit ugyan nem mond ki, de ennél sokkal fontosabb, ez arra vonatkozik, hogy helyes-e a Tankönyvkiadó privatizációja. Azt gondolom, hogy ön nagyszerű érvet mondott amellett, hogy miért helyes ez a privatizáció, tudniillik itt különböző szereplőket vádolt meg azzal, hogy politikai kötődéseik alapján foglalhattak helyet ebben a Tankönyvkiadóban. Ugyanakkor elfelejtette megemlíteni azokat a fideszeseket, akik az előző ciklusban ültek benn a Tankönyvkiadó különböző testületeiben. Én biztos vagyok benne, hogy ha ez a privatizáció sorra kerül, akkor ezt a fajta gyanút egyik oldal sem fogalmazhatja meg a másikkal szemben többé. (Domokos László: Dehogynem!)
Ugyanakkor, miután nagy érdeklődéssel követem az önök elképzeléseit az állami tulajdon felsőbbrendűségéről, továbbra is izgalommal várom, hogy a Fidesz mikor ad választ azokra a kérdésekre, amelyeket múlt héten feltettünk, mondjuk, azzal kapcsolatban, hogy hogyan képzeli a magántőke szerepét, mi a véleménye a Fidesz-kormány időszakában végrehajtott privatizációkról, hogy mely fideszes képviselőtársainknak volt érdekeltsége ebben a privatizációban (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: A választ várjuk! - Zaj.), vagy éppen hogyan vélekedik a 12 állami gazdaság privatizációjáról. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Válaszolj!)
Visszatérnék ez alkalommal a tankönyvek kérdéséhez is, hiszen a legfontosabb az a választóknak, hogy mi fog történni a tankönyvekkel a Tankönyvkiadó privatizációja után. Ön ezt nagyon jól tudja, mert ennek a rendszere az önök kormánya alatt a 2001-es törvényben alakult ki. Ennek következtében a tankönyvek árát az oktatási miniszter határozza meg, függetlenül attól, hogy ki a kiadó, és ez az ár nem haladhatja meg lényegesen az infláció mértékét, mármint ennek az árnak az emelkedése. Új tankönyvek esetén a Tankönyves Vállalkozók Szövetségével egyeztetve szintén az oktatási miniszter határozza meg a tankönyvek árát.
A tankönyvek szakmai minősítése továbbra is az Oktatási Minisztérium kezében marad. Tisztelt képviselő úr, tehát azt kell mondanom, hogy a Tankönyvkiadó privatizációja semmilyen módon nem érinti sem a tankönyvek árát, sem a tankönyvek színvonalát.
Végül, képviselő úr, tisztelettel kérem, hogy fogadja el válaszomat, azonban, ha ez mégsem lenne lehetséges, a fideszes képviselőtársaimat arra kérem, hogy az előző esettől eltérően vegyék maguknak a bátorságot és nyomják meg az igen vagy a nem gombot véleményük szerint.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)
