GAZDAG JÁNOS
GAZDAG JÁNOS
GAZDAG JÁNOS, a szociális és családügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! A szociális és családügyi bizottság október 6-án tárgyalta az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényjavaslatot. Igazán nagy vita nem alakult ki, de a feltett kérdések és azok megfogalmazása érezhetővé tette, hogy a két oldal között komoly nézetkülönbség van a törvényjavaslatot illetően.
A kérdések alapján az első érzése az volt az embernek, hogy ellenzéki képviselőtársaink nem tanulmányozták kellőképpen a törvényjavaslatot. Én azonban mégis arra a következtetésre jutottam, hogy a törvényjavaslatnak nincs olyan hiányossága, amelynek a felemlítésével kellőképpen borzolni lehetne a választók idegeit, így azután csúsztatásokkal próbálták elérni a hatást.
Néhány példa ezekre a felvetésekre: az iparűzési adó duplájára emelése az önkormányzatokra és a vállalkozásokra is káros hatással lesz. Pedig a szóbeli előterjesztésben elhangzott, hogy a helyi adók esetében a tételes adóknál van lehetőség 50 százalékos eltérésre. Az iparűzési adó esetében pedig duplájára emelhető az az összeg, amelyet a nyereségadóból le lehet írni, tehát a leírás lehetősége nő a duplájára, nem pedig az adó.
A következő: mire használja a kormány az adókedvezmények változtatásából eredő többletbevételt, mi ennek a 2005-ös hatása? Azt mindannyian tudjuk, hogy az adókedvezményeket az adóbevallással egy időben lehet visszaigényelni, ezért ennek 2005-re vonatkozóan nincs hatása.
A másik érdekes megjegyzés, miszerint a 26 százalékos kulcs megszüntetése negatív hatású a közepes jövedelemmel rendelkezők számára, mert a 18 százalékos után egyből a 38 százalékosba kerülnek. Erre egyértelmű a válasz: ha az eddigi 26 százalékos kulcs helyett 18 százalékkal kell adózni, az hátrányt semmiképpen nem jelenthet, hiszen ennek alapján 150 ezer forintos havi jövedelem esetén nettóban, a 2004-es szabályok érvényessége idején 95 ezer 333 forintot kap az adózó, a 2005-ös szabályok esetében majd' 100 ezer forintot. A kettő különbsége: 4667 forint havonta - ennyi megtakarítás lesz tehát az adóból, ami 4,9 százalékot jelent. A 38 százalékos adósáv csak 1 millió 500 ezer forint éves jövedelemhez tartozik, a megtakarítás, évi 56 ezer forint, minden esetben jelentkezik.
Több képviselő támadta a telefonadó bevezetését is, erről már többen elmondták itt a véleményüket, hogy tulajdonképpen telefonadó most is van. Tehát nem a bevezetése, hanem annak a szabályozása, csökkentése történik az új törvényjavaslatban, ugyanis a mostani rendszer elszámolása bonyolult, az adóhatóság általi ellenőrzése esetleges. Ezentúl csak akkor kell adózni, ha ezt a törvény említi, mint ez esetben a mobiltelefonokat; tehát a vezetékes telefonok nem adóznak. Több szempontot figyelembe véve az új javaslat az, hogy a használat költségének 50 százaléka az adóalap, tehát lényegesen egyszerűbb lesz ennek a kiszámítása.
Miután a felvetésekre adott válaszok meggyőzőek voltak, a vita végén 11 igen szavazattal, 10 nem ellenében a bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
