GYAPAY ZOLTÁN

Teljes szövegű keresés

GYAPAY ZOLTÁN
GYAPAY ZOLTÁN, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy az imént Orosz Sándor, a bizottság többségi véleményének előadója említette, a bizottság a múlt heti ülésén kimondottan a környezetvédelemmel összefüggő fejezeteket vitatta meg az előttünk álló törvénytervezeten belül. Ezek a fejezetek az energiaadóval, az illetékkel és a környezetterheléssel kapcsolatos fejezetek voltak, amelyen belül igazából érdemi vita a környezetterheléssel kapcsolatos leendő szabályozások körül alakult ki. Ezen belül is konkrétan a vízterhelési és a talajterhelési díjjal kapcsolatosan hangzottak el konkrétumok.
Jómagam a vízterhelési díjjal kapcsolatban tettem fel egy kérdést, ami egész egyszerűen úgy szól, hogy az egységdíj mértékét taglaló táblázatból miért került ki a szerves oldószer, amely eddig 1800 forint/kilogramm egységadómértékkel szerepelt a táblázatban, és ezek alapján fizetni is kellett a vízterhelési díjat. Mindannyiunk számára ismeretes a dorogi hulladékégetővel kapcsolatos Duna-szennyezés, amikor toluol és más szerves anyagok kerültek a Dunába, és ezzel ivóvízbázisokat is veszélybe sodortak a szennyezők.
Arra gondoltunk, hogy talán ennek az oka egész egyszerűen az, hogy ivóvízre nincs határérték megállapítva a szerves oldószerek, mondjuk úgy, a toluol tekintetében, magyarul ez nulla, ezért, ha egyáltalán előfordulhat az ivóvízben, akkor az már nem is ivóvíz. Csakhogy, hölgyeim és uraim, a vízterhelési díjban nem ivóvízről beszélünk, hanem tisztított szennyvízről.
(11.00)
A kérdésemre pedig azt a választ kaptam a jelen lévő illetékestől, hogy írásban kapom meg a választ, mivel erre a pontos kérdésre nem tudott készülni. A válasz azóta sem érkezett meg számomra.
Ugyanezt a választ kaptam, és szintén nem érkezett meg a válasz a mai napig sem, a talajterhelési díjjal kapcsolatban feltett kérdésemre. Itt szintén arról van szó, hogy egy, a jelenlegi szabályozásban meglévő, a talajt terhelő veszélyes anyagok egész egyszerűen táblázatostul, mindenestül, terhelési szorzóstul kikerülnek az előttünk fekvő javaslat szerint a törvényből. Több mint húsz olyan talajt terhelő anyagnak a szabályozásáról, illetve az azzal kapcsolatos díjak befizetéséről van szó, mint például a cianidok - emlékezzünk a Tisza szennyezésére -, aztán az összes nehézfém, és még sorolhatnánk, hogy mennyire komoly veszélyeztető dolgokról, anyagokról van szó. Lehet esetleg azt mondani, hogy ezeknek a mérése bizonyára nehéz és esetleg költséges, aminek alapján a talajterhelési díj kiszámítása nem egyszerű, csak éppen ezt a választ nem hallottuk senkitől, mind a mai napig adós a tárca ezzel a válasszal.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ha általánosságban tekintjük a környezetterheléssel kapcsolatos javaslatokat, a többségi vélemény előadója az imént maga is mondta, hogy bár bővíti a díjkedvezményre jogosultak körét például az eszközbeszerzés, viszont csökkenti az elismerhető határ mértékét. Talán szó szerint úgy fogalmazott Orosz Sándor úr, hogy az eddigi szabályozás jobb volt. Lehet, hogy az eddigi szabályozás jobb volt, de vannak kardinális problémák az eddigi szabályozással. Például ha az igazság vagy igazságtalanság kérdését feltesszük, akkor rögtön adódik néhány probléma.
Először is az, hogy a környezet károsításából befolyó díjak, amelyekről eddig szó volt, kvázi ökoadók, vajon miért nem a környezetvédelem területére fordítódnak vissza, miért nem az alapproblémára, a környezetszennyezés megakadályozására fordítja a Magyar Köztársaság; mert nem erre a célra fordítja.
Tavaly, amikor a törvény bevezetésre került, az előadó, a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára egész egyszerűen azzal indokolta a szabályozás bevezetését, hogy ha jól emlékszem, negyvenvalahány milliárd forint bevétel hiányzik az idei büdzséből az áfával kapcsolatos jogszabályok módosítása miatt, amit valamivel pótolni kell. Itt ennek egy részével, körülbelül 10 milliárd forintnyi bevétellel számolt a tárca tavaly. Ennek a végrehajtásáról, gondolom, a jövő évi zárszámadásnál tudunk majd tapasztalatokat szerezni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem