HALMAI GÁBORNÉ
HALMAI GÁBORNÉ
HALMAI GÁBORNÉ, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A kulturális és sajtóbizottság 2004. október 5-én tárgyalta az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvényeket módosító T/11621. számú törvényjavaslatot.
A kulturális bizottság hatáskörében az elmúlt évben történtek nagy változások, hiszen az áfával kapcsolatban akkor történt egy jelentős területen, éppen a könyv áfájának a csökkentésével valami kedvező a terület számára. Így ebben az évben a bizottság ügykörét érintő fejezetek közül összesen három témát érintettünk érdemben, elsőként a filmalkotások támogatásával összefüggő társasági adókedvezmény változását, amely korábban két módon valósult meg.
A megrendelésre készülő alkotásoknál a hozzájárulás egyértelműen támogatásnak minősült, így nem emelte a társaság adóalapját, s emellett adókedvezmény is igénybe vehető volt. Amikor nem megrendelésre készült a filmalkotás, a kedvezmény ugyanúgy igénybe vehető volt, az adóalap-csökkentési lehetőség azonban csak 50 százalékban érvényesült. Ez a szabályozás a jelenlegi törvénymódosítással egyszerűbbé és kedvezőbbé válik, hiszen mindegyik filmalkotást az adózás szempontjából azonos kategóriába helyezi. Tehát nem emeli az adóalapot a támogatás összege akkor sem, ha független alkotásról van szó. Az intézkedés az elmúlt évben megalkotott filmtörvény szellemének megfelelően tovább segíti az igényes filmalkotások létrejöttét, függetlenül attól, hogy megrendelésre vagy más szakmai, művészeti indíttatásból készülnek.
Másodikként érinti a változás a nemzeti kulturális alapprogramról szóló törvényt két helyütt. Egyrészt pontosítja és egyszerűsíti az európai uniós tagsággal összefüggésben a tagállamok közötti termékértékesítést. Ez nyilván nem is váltott ki különösebb vitát, hiszen lényege, hogy ugyanazt a termékkört nem kell kétszeresen adózni a jövőben, és ezt vezeti át technikailag. A második módosítás egy korábbi kedvezményt bővít ki. Az elmúlt évi szabályozásban adómentes volt a Nemzeti Kulturális Alap forrásaiból támogatott rendezvény természetbeni juttatása; ezen akkor nagyon sokat vitatkoztunk. Például egy fesztiválon ingyenesen fellépő csoport szállása és étkeztetése természetbeni juttatásnak minősül, és ez az adómentes jogcím most kibővül a közoktatási törvény szerint sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a kulturális, sport- és egyéb rendezvényekhez kapcsolódó rendezvényeken nyújtott szolgáltatásokra is. Mivel tudjuk, hogy ezeknek a gyerekeknek még fokozottabb jelentőséggel bír az együttlét, a közösségi együttműködést, önkifejezést segítő alkalmak, ezért ez a változtatás sem váltott ki vitát, támogatható.
A bizottság hatáskörét érinti, és valóban nagyon oda kell figyelnünk az szja kedvezményezetti körének szűkítésére. A személyi jövedelemadóból a társadalmi szervezetek számára felajánlható 1 százalék a közhasznú, bejegyzett szervezetek mellett kiterjedt olyan közművelődési, könyvtári területen működő szervezetekre is, amelyek kulturális szolgáltatást nyújtanak. A törvényalkotó ebben az évben azon szándéktól vezérelve, hogy az szja erre nevesített 1 százaléka tisztán a civil szervezetek támogatását szolgálja, és kizárja az ezen a területen működő üzleti vállalkozásokat, kivette a törvényből a 4. § (1) bekezdésének h) pontját. Ez az intézkedés ugyan az alapcélt, az üzleti vállalkozások kedvezményezettségének megszüntetését teljesíti, ugyanakkor hátrányos azokra a civil, művészeti és hobbi körökre, gyermek- és nyugdíjascsoportokra, melyek támogatását eddig az adózók a kulturális intézményeken keresztül tehették meg. Éppen emiatt ennek a problémának a feloldására munkacsoportunk az ellenzéki frakcióval való megegyezés szerint akar közös módosító javaslattal élni.
Az összevont adókedvezmény 100 ezer forintban való maximálása, amely szintén felvetésre került a bizottságban, ugyancsak áttételesen bizottsági hatáskör, ugyanakkor úgy, ahogyan itt a miniszter úr expozéjából is kiderült, ez egy szűkebb kört érint, amelyet ott, a bizottságban a pénzügyminiszter képviselője bemutatott számunkra. Eszerint még a 6 millió forintos jövedelemkorlát esetében is csupán 3, illetve 6 százalékos adózói kört érint. Ezzel kapcsolatban szerintünk inkább azt kellene hangsúlyozni, hogy mely területeket szeretnénk kiemelten az adózók figyelmébe ajánlani; természetesen bizottsági irányultságunk szerint a kultúrát, a sportot segítő civil szervezetek és állampolgárok általi támogatást.
Mindezen megfontolások alapján a bizottság 11:8 arányban a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta, szakmai változtatási igényünket pedig módosító javaslatban kívánjuk érvényesíteni.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
