KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az adócsökkentések harmadik éve kezdődik 2005-ben. (Derültség az ellenzék padsoraiban.) Ez egy olyan fontos dolog, hogy láthatóan az ellenzéki képviselőtársaimnak is nagyon tetszik. Immár ez a harmadik olyan év... (Dr. Szabó Zoltán: Örülnek neki.) - örülnek neki. Ez már a harmadik olyan év, amikor az SZDSZ-MSZP-koalíció kormánya az ígéreteinek megfelelően csökkenti a közterheket, csökkenti az adókat, könnyebbé teszi az állampolgárok és a vállalkozók terheit. (Közbeszólás az ellenzék padsoraiból: Meg a gázárakat is! - Babák Mihály: Eléggé érezzük!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Emellett természetesen ne feledjük, hogy az államnak az egyéb feladatai mellett gondoskodnia kell azokról is, akik a saját hibájukból vagy a saját hibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek, és ehhez források szükségeltetnek.
(12.20)
Nem lehet elégszer hangsúlyozni azt, hogy a kormánynak nincs pénze. A kormány csak azokat a forrásokat tudja elosztani, amelyeket különböző adók formájában beszed az adófizetőktől.
Még egy dolgot szeretnék bevezetőül elmondani, és ez igaz a mai napra is, igaz a bizottsági vitákra és az elmúlt évek költségvetési vitáira is: nincs olyan kedvező, nincs olyan pozitív lépés, amit ez a kormány kezdeményez, amit az ellenzéki képviselők, különösen a Fidesz képviselői ne fitymálnának le és ne értékelnének le. Nincs olyan racionalizálási, takarékossági lépés, amit ugyancsak ők ne nemzeti tragédiaként, gazdasági összeomlásként értékelnének. Erre példa volt a mai nap is, amikor a kisebbségi véleményeket hallhattuk önöktől. Teszik ezt azok az ellenzéki képviselők, akik az előző kormányzat idején, az Orbán-kormány idején egyszeri, nagyarányú adócsökkentést ígértek, és ehelyett többszöri adóemelésre és járulékemelésre került sor.
Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány héttel ezelőtt folyt itt a vita a parlamentben a Nemzeti Bank beszámolójáról. Akkor önök számtalanszor fölhívták a figyelmet arra, milyen fontos az, hogy a kormány olyan intézkedéseket tegyen, amelyekkel az államháztartási hiány csökkenthető, és takarékossági intézkedéseket sürgettek a kormánytól. Ez rendjén van. Ez egy természetes dolog. Ügyelni kell arra, hogy az államháztartási hiány ne növekedjen olyan mértékben, ami a későbbiekben aztán nem finanszírozható.
Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Ne feledkezzenek meg erről a dologról! Ne tegyenek ma olyan javaslatokat itt a parlamentben, még ha azok nagyon-nagyon népszerű javaslatok is lennének, amelyeknek nincsen meg a költségvetési fedezete! Az önök hitelessége, az önök szavahihetősége kérdőjeleződik meg akkor, ha három hét után önök ilyen javaslatokkal állnak elő akár a bizottságban, akár sajtótájékoztatókon (Babák Mihály: A törvényről beszélj!), akár most itt, a parlamenti vitában.
Az adótörvények vitáját kezdte meg most a parlament. Az adótörvények határozzák meg a költségvetés bevételi oldalát, határozzák meg azt, hogy a következő évben mire mennyit tud költeni a költségvetés. Az, hogy az adópolitikát alapvetően a kormány gazdaságpolitikája határozza meg, úgy gondolom, mindannyiunk számára nyilvánvaló. De az is látszik, hogy nem lehet elégszer hangsúlyozni, melyek azok a prioritások, amelyeket a kormány e tekintetben az új kormányprogram benyújtásakor is megfogalmazott.
Elsődleges fontosságúnak tartjuk a gazdaság teljesítőképességének növelését, hogy több jövedelem termelődjön, amiből lehet gazdálkodni, és amiből több maradhat az adófizetők zsebében. Ugyanilyen fontosságúként fogalmazta meg a kormányprogram a foglalkoztatás növelését, különösen azokban a térségekben, ahol a foglalkoztatási gondok és a magas munkanélküliség még ma is szorító problémát jelentenek. Ugyanilyen fontos dolog a megtakarítások és befektetések ösztönzése, hogy legyen miből fejleszteni és beruházni, és ugyanilyen prioritás az államháztartási hiány csökkentése, hogy az ország tőkevonzó és tőkemegtartó képessége erősödjön. Ezek azok a gazdaságpolitikai prioritások, amelyek meghatározzák a költségvetés főbb céljait.
Melyek ezek a főbb célok? Pénzügyminiszter úr az expozéjában már többször utalt erre, ennek részeit már elemezte, én csak ismételten szeretném az önök figyelmét erre felhívni. Az egyik ilyen cél az adórendszer igazságosságának erősítése, az adózásban fennálló túlzott különbségek mérséklése. A másik ilyen a versenyképesség növelése, az élőmunka-terhelés csökkentése. A harmadik ilyen a munkahelyteremtés, elsősorban a kis- és középvállalkozások tekintetében, ugyancsak a befektetések és beruházások ösztönzése új munkahelyteremtéssel. Ugyanilyen fontosságú a kutatás-fejlesztés kiemelt támogatása. Ezekről szeretnék a továbbiakban néhány gondolatot elmondani, nem megismételve természetesen azt, amit képviselőtársaim itt már a vitában az eddigiekben elmondtak, csak néhány dologra szeretném ismételten fölhívni a figyelmet.
Természetesen az emberek számára az egyik legfontosabb kérdéskör a személyi jövedelemadó és az adótábla kérdésköre. Pénzügyminiszter úr szemléletes számokkal bebizonyította, hogy mit jelent ez az új adótábla, mit jelent az átlagjövedelem környékén kereső emberek számára. Összességében azt jelenti - ezt szeretném még egyszer hangsúlyozni -, hogy 100 milliárd forinttal több marad a jövő évben az adófizetők zsebében. (Közbeszólás az ellenzéki képviselők padsoraiból: És mit vesz ki?) Ez egy hihetetlenül nagy pénz! De ha hétköznapibb nyelven szeretnénk erről beszélni, akkor mondhatjuk azt, hogy jövőre egy félhavi fizetéssel mindenki többet vihet haza azért, mert ha ezt az adótáblát elfogadja a parlament, ennyivel több jövedelem lesz még akkor is, ha egyébként a bére nem növekszik. Úgy gondolom, ezek olyan tételek, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül.
Ellenzéki képviselők számon kérték rajtunk, hogy mi van azon állampolgárainkkal, akik 800 ezer forintnál kevesebbet keresnek, tehát a minimálbér környékén keresnek, ők nem tudják igénybe venni azokat a családi adókedvezményeket, amelyeket mások igen. Nem szabad elfelejteni, hogy a minimálbér növelése, amit szándékozik a kormány meglépni, nyilvánvalóan a munkaadókkal és a munkavállalókkal egyeztetve, továbbra is adómentes jövedelmet jelent a minimálbéren élők számára. Tehát ha csak ezt az elemet tekintjük, akkor már ennyivel növekszik a minimálbér környékén élők jövedelme.
Ugyanakkor el kell mondjam önöknek: az MSZP-frakció foglalkozik egy olyan gondolattal, hogyan lehetne azt a problémát kezelni, hogy a minimálbér környékén élők nem tudják igénybe venni a családi adókedvezményt. Szeretnénk fokozatosan bevezetni egy olyan adó-visszatérítési formát, amely számukra is lehetővé tenné egy fokozatos bevezetés mellett a családi adókedvezmények igénybevételét. Úgy gondolom, ez is az igazságosság irányába mutat.
Beszélni kell a továbbiakban arról, milyen egyéb juttatásokat, adómentes juttatásokat kaphatnak a munkavállalók, azok is, akik egyébként minimálbéren vagy a minimálbér környékén szerzik a jövedelmüket. Adómentesen adható a meleg- és hidegkonyhai étkeztetés, amely a jövő évben 7500 forintra, illetve 4 ezer forintra emelkedik. 15 ezerről 17 ezer forintra emelkedik az adómentesen adható iskolakezdési támogatás. A lakossági eladósodás mérséklését szabályozó kormányrendelet intézkedései szintén adómentesek, tehát ez után sem kell a továbbiakban adót fizetni. A súlyosan fogyatékos magánszemélyek által havonta érvényesíthető adókedvezmény nem fix összegű lesz, hanem igazodik a mindenkori minimálbérhez. Annak 5 százaléka lesz, tehát jelentős emelkedést jelent az idei évhez képest. A kamatkedvezményből származó jövedelem nem átmenetileg lesz csak adómentes, hanem annak korlátja föloldódik.
A törvényjavaslat szerint alacsonyabb adókulccsal, 10 százalékos adókulccsal adóznának azok, akik hosszú távra az önkormányzatok részére adnák bérbe a bérlakásukat. Egyébként ezzel kapcsolatban is van a szocialista frakciónak módosító indítványa, mert úgy gondoljuk, ez olyan fontos kérdéskör, hogy akár adómentessé is tehető ez a lakásbérbeadás. Ez szintén egy olyan kérdéskör, ami rendkívül fontos.
Foglalkoznunk kell a foglalkoztatottak számának növelésére irányuló kezdeményezéssel. Számos ilyen kezdeményezés van ebben a törvényjavaslatban. Különösen fontos ez olyan térségekben, ahol hátrányos helyzet és magas munkanélküliség van még a mai nap is.
(12.30)
Tehát minden olyan eszköz, ami azt a célt szolgálja, hogy a foglalkoztatottak száma növekedjen, nem lekicsinylendő, még akkor sem, ha esetleg néhány száz vagy néhány ezer ember számára jelent foglalkoztatási lehetőséget. Ilyen például a társadalombiztosítási járulékteher célzott csökkentése azok számára, akik fiatalok, gyesről, gyetről visszatérők vagy 50 éven felüliek foglalkoztatását segítenék elő azzal, hogy a járulék 9 hónap időtartamra a Munkaerő-piaci Alapból visszaigényelhető lesz.
A versenyképesség javítását szolgálja a tételes egészségügyi hozzájárulás 1200 forinttal történő csökkentése. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy e tekintetben nem ez az első lépés, ebben az évben már nem kell járulékot fizetni egyes népességi kategóriákban, akiket foglalkoztatnak. Kiterjed a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan is az egészségügyi hozzájárulás arányosítása.
További adókedvezmények sorát tudjuk fölsorolni, amelyek a kis- és középvállalkozások terheit csökkentik. Fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe sokkal kedvezőbb feltételek között a kis- és középvállalkozások, akik vállalják azt, hogy 30 fővel vagy hátrányos helyzetű régióban 15 fővel növelik a foglalkoztatottak létszámát. A középvállalkozások esetén a korábbi 300 főről 150 főre, illetve 150 főről 75 főre csökken ez a létszám. A legfeljebb 5 főt foglalkoztató mikrovállalkozások számára jelent kedvezményt az, hogy minden egyes foglalkoztatott után, akit többletként foglalkoztatnak, a minimálbér éves jövedelmét levonhatják a társasági adóalapból. Az iparűzési adó alapjából is levonhatnak minden egyes foglalkoztatott után egymillió forintot, akik többletlétszámot foglalkoztatnak, és ez független attól, hogy kis-, közép- vagy nagyvállalatról van szó.
Az átalányadózás határa tulajdonképpen megduplázódik.
Beszéltek már képviselőtársaim arról, hogy milyen tehercsökkenést eredményez az, hogy a megfizetett iparűzési adó 50 százaléka lesz a továbbiakban - tehát 100 százalékkal növekszik az idei évhez képest - az, ami levonható a társasági nyereségalapból.
Az evakörben jelentősen bővül az adóalapot csökkentő tételek száma. Úgy gondolom, hogy ez az evás vállalkozások további növekedését eredményezi majd.
Fontos és jelentős lépés, amit a kutatás-fejlesztési kedvezmények területén nyújt fejlesztési kedvezmények formájában ez az adótörvény; 1 milliárd forintról 100 millió forintra csökken az az értékhatár, amely esetén már igénybe vehetők ezek a kedvezmények.
Teljesen indokolt és jogos az, hogy a jelenlegi adórendszer igen bonyolult, nehezen áttekinthető, és törekedni kell arra, hogy ez egyszerűbb és áttekinthetőbb legyen minden adózó állampolgár számára. Lépések történtek e tekintetben. Belátjuk, hogy ezek nem elégségesek, a következő években erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az adminisztrációs terhek tovább csökkenjenek, de az, hogy jövőre már minden vállalkozás elektronikus úton nyújthatja be az adóbevallását, jelentős előrelépés a jelenlegi helyzethez képest.
Jelentősen egyszerűsödik néhány adófajta bevallási módja. Egyszerűbbé válik például a regisztrációs adó bevallása, ami szintén az egyszerűsítés irányába mutat.
A többi adónemekről, amelyek változnak - a jövedéki adó, az energiaadó, a vámtörvény -, képviselőtársaim a későbbiekben beszélnek majd. Én szeretnék a hátralévő időben néhány olyan területről beszélni, ahol az MSZP frakciója, átvizsgálva a benyújtott törvényjavaslatot, változtatási igényt fogalmazott meg, és ilyen szándékot szeretne most bejelenteni.
Ilyen az, amit már korábban említettem, hogy a családi adókedvezményt azok is igénybe vehessék, akik egyébként nem fizetnek adót. Ennek a technikáját a következő napokban szeretnénk kidolgozni és benyújtani.
Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik az, amit már említettünk, hogy a lakások hosszú távú, önkormányzatnak történő bérbeadása esetén a javasolt 10 százalékos adó helyett mi adómentességet javaslunk.
Javasoljuk az őstermelői adómentes értékhatár növelését, a fölvásárlási adókedvezmény feltételekhez kötött általánossá tételét.
Javasoljuk az illetékek területén az első személyi igazolvány ingyenessé tételét mindenki számára. Tudott dolog, hogy ma azon gyerekek számára, akik rendelkeznek útlevéllel, már nem ingyenes az új személyi igazolvány. Mi javasoljuk, hogy a köztársaság minden állampolgára az első személyi igazolványát ingyenesen kaphassa meg.
Csak a tervezett inflációhoz igazodó regisztrációs adóemeléssel értünk egyet, és javasoljuk, hogy ez a segédmotoros kerékpároknál ne kerüljön bevezetésre, illetve a motorkerékpárok esetén egy bizonyos értékhatár fölött kerüljön bevezetésre.
Vitatottnak és szükségtelennek tartjuk a helyiadó-határok emelését, ilyen módosító indítványt fogunk benyújtani. Itt képviselőtársaink ezt kritizálták, és úgy próbálták beállítani, mint ha a kormánynak lenne ilyen szándéka, annak ellenére, hogy jó néhány polgármester és önkormányzati képviselő is tisztában van azzal - akik itt ülnek a teremben -, hogy ez egyébként önkormányzati hatáskör, nem kötelezően végrehajtandó adóemelésről van szó; ha az önkormányzat úgy dönt, akkor tehetné ezt meg. (Babák Mihály: Be van terjesztve!)
Továbbá nem javasoljuk a gépjárműadó növelését a 2007. és a 2008. évekre sem. Ezt nem támogatjuk, és ilyen módosító indítványt kívánunk benyújtani.
Tagadhatatlan, hogy vannak a törvényjavaslatnak olyan elemei is, amelyek kedvezőtlenebbek egyesek számára, de vitatjuk és alapvetően megkérdőjelezzük, hogy azok az adatok, amelyeket itt ellenzéki képviselőtársaink akár a bizottsági vitákon, akár a különböző sajtótájékoztatókon vagy itt a kisebbségi vélemény kifejtésekor elmondtak, megalapozottak lennének.
Az igazságosság követelményéhez mindenképpen hozzátartozik, hogy az, aki egy bizonyos értékhatár fölötti jövedelemmel rendelkezik, például 12 millió forintos jövedelemmel, nem szorul rá arra, hogy az állam támogassa különböző adókedvezményekkel. Tehát nem fogadjuk el azokat a kritikákat, amelyeket itt ellenzéki képviselők megfogalmaztak, különösen nem azt, hogy ez hány embert érinthet. A pénzügyminiszter úr elmondta, tételes statisztikai adatok alapján, hogy valójában ezek a korlátozások hány magyar adófizetőt érintenek.
A külön adózó jövedelmek 20-ról 25 százalékra történő emeléséről is kifejtették az ellenzéki képviselők az álláspontjukat. Nekünk az a véleményünk, hogy a munkából származó jövedelmek és az egyéb más pénzügyi tevékenységből származó jövedelmek adótételeit közelíteni kell egymáshoz. Egyébként is az a véleményünk, hogy nem azok az állampolgárok jutnak tőkejövedelmekhez, akik az átlagjövedelem környékén vagy még az alatti jövedelemmel rendelkeznek.
A tőzsdei ügyletek adóztatását, vagyis az árfolyamnyereség-adót itt többen kritizálták. Ennek egyébként az ellenzéki pártok az elmúlt két évben szabályszerűen követelték a visszaállítását a kormánypártoktól.
(12.40)
Ez most megtörténik. Nem egy különleges adófajtáról van szó, tisztelt képviselőtársaim, a 25 európai uniós tagállam (Babák Mihály közbeszól.) többégében létezik ilyen adó, különböző megoldásokkal ugyan, de alkalmazzák. Egyébként pedig nem a kisbefektetőket érinti a leginkább, mert hiszen tudott dolog, hogy a tőzsdei forgalom túlnyomó többségét nem a kisbefektetők bonyolítják, és a kisbefektetők sem abba a körbe tartoznak, akiknek szükségük lenne erre a többletjövedelemre. Tehát nem a minimálbér környékén vagy az átlagbér környékén rendelkeznek (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Hogy eltöröltétek, ezt miért nem mondtad?) tőzsdepapírokkal az állampolgárok.
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások külön adója. Tisztelt Képviselőtársaim! Kétévi bankárkormányozás után és a bankárok lejáratását követően most megéljük azt az időpillanatot (Babák Mihály: Holnap!), amikor az ellenzéki pártok ejtenek krokodilkönnyeket az adó bevezetése miatt. (Domokos László: Nincs napirenden!) Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy azok az érvek, amelyeket a pénzügyminiszter úr e tekintetben felsorolt, indokoltak, és ennek a bevezetését feltétlenül támogatandónak és szükségesnek tartom.
A magyar adórendszer valóban nem egyszerű. Jó lenne, ha ez egyszerűbbé tehető lenne. Úgy gondolom, hogy a megtett lépések nem teszik egyszerűbbé, de sokkal egyszerűbbé és áttekinthetőbbé teszik az adótörvényeinket, és (Derültség a Fidesz padsoraiból.) azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk: az igazságosságot, a munkahelyteremtést, a befektetésösztönzést, a versenyképesség növelését mind szolgálja. Tehát mi ezt elfogadhatónak tartjuk. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Orvost!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Még csak most kezdődött az adótörvények vitája. A Fidesz sajtónyilatkozataiból eddig is kiderült, hogy úgy tűnik, ismét süketek párbeszédére kerül sor itt a parlamentben. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Neked kellene meghallgatni!) Én bízom abban, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez nem így lesz, és értelmes szakmai vitát folytathatunk itt a parlamentben. Kívánom magunknak, hogy konstruktív vitát folytassunk, és meggyőződésem, hogy egy ilyen konstruktív vita nem a parlamenti képviselőket, hanem a Magyar Köztársaság állampolgárait szolgálná elsősorban. Ezért kívánom ezt önöknek!
Köszönöm szépen hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
