KELETI GYÖRGY
KELETI GYÖRGY
KELETI GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy a mai részletes vitára azért kerül sor, hiszen az eredeti tervek még egy hete is arról szóltak, hogy a héten már szavazunk ebben a kérdésben, mert a múlt héten a parlament honvédelmi bizottsága egy bizottsági módosító indítványt nyújtott be az eredeti határozatmódosításhoz, amelyet a bizottsági ülésen 17 igen, 1 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett a bizottság a plenáris ülés figyelmébe ajánl. Természetesen a szavazáskor is szeretnénk, ha ez elfogadásra kerülne.
De mielőtt erről néhány szót szólnék, szeretnék a tegnapi szavazásról szólni, mert azt gondolom, hogy a két kérdés elválaszthatatlan egymástól. A magam részéről rendkívül megdöbbentő és meglepő volt, hogy a tegnapi ülésen a parlament vélhetően Fidesz-frakciója elutasította a honvédelmi törvény módosítását. Azért mondom, hogy vélhetően ők, nem néztem meg a szavazási listát, de bárkinek lehetősége van erre, tudomásom szerint az MDF-frakció tartózkodott ebben a kérdésben, és a sajtóban elolvasott indoklások alapján ezt azért tették, mert azok a módosító indítványok, amiket ők nyújtottak be, nem találtak kellő meghallgatásra a szavazás előtt, illetve a szavazás során.
Azért tartom megdöbbentőnek a tegnapi szavazás eredményét, ugyanis a sorkatonai szolgálat eltörléséhez szükséges törvényi háttér megteremtéséről lett volna tegnap szó, első lépésben a honvédelmi törvény, jövő héten pedig az alkotmány módosításáról. Mindkettő kétharmados szavazati többséget igényel, igaz, az alkotmánymódosítás úgynevezett minősített szavazás esetén. De azt gondolom, hogy csak a kettő együttes módosításával lehet elképzelni, hogy megteremtsük a kellő jogi és alkotmányos hátteret ahhoz, hogy a sorkatonai szolgálatot úgy tudjuk megszüntetni, legalábbis békeidőben, hogy az alkotmányban is és a honvédelmi törvényben is rögzíteni tudjuk azt a szándékunkat, hogy a honvédelmi kötelezettséget is megszüntetjük addig, amíg az ország biztonsági helyzete nem teszi szükségessé ennek visszaállítását.
Ez rendkívül fontos dolog, mert azt gondolom, hogy amikor a közvélemény a vitáinkat hallgatja, és a törvénykezés különböző stációit figyelemmel kíséri a sorkatonai szolgálattal összefüggésben, akkor csak a jó oldalát látja, azt a jó oldalát, hogy megszűnik a sorkatonai szolgálat. De én szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy a szocialista frakciónak az a szándéka, hogy rögzítse és kimondja, hogy milyen helyzetben, milyen körülmények között és kiknek van lehetőségük arra, hogy visszaállítsák ezt a sorkatonai szolgálatot. Mert úgy hiszem, könnyű belátni, hogy NATO-tagság ide, NATO-tagság oda, az ország honvédelmi kérdéseiben elsősorban mi vagyunk felelősséggel, és egy 30 ezer fő körüli hadsereg ennek az országnak a teljes biztonságát csak akkor tudja garantálni, ha szükséghelyzetben, tehát amikor a biztonságpolitikai kockázat ezt indokolttá teszi, a sorkatonai szolgálat újbóli visszaállítására kerülhessen sor.
Erről a kérdésről nagyon sokat vitáztunk képviselőtársaimmal, akik közül sajnálattal láttam, hogy csupán az MDF képviseletében van itt Karsai Péter úr, a honvédelmi bizottság alelnöke. Megkísérlem kitölteni a rendelkezésemre álló tíz percet, annál is inkább, mert bízom benne, hogy például a Fidesztől valaki megjelenik, aki ebben a kérdésben véleményt tud alkotni. Hiszen nem elég a nyomógombot megnyomni, és ezzel egy lehetőséget a törvényes, alkotmányos rendezésre megakadályozni, hanem illene elmondani a véleményt is ezekben a kérdésekben.
Én tehát a múlt hónap végén, szeptember 28-án benyújtottam a Ház elé egy úgynevezett egyes honvédelmi tárgyú országgyűlési határozatok módosításáról szóló javaslatot. Az indoklásomban leírtam, akkor már látszott, szinte félő volt, hogy a parlament a két kétharmados törvényt, vagyis az alkotmány és a honvédelmi törvény módosítását nem fogja megszavazni. Ezért szükségünk van egy olyan jogi háttér megteremtésére, aminek csak egyetlen lehetősége van, a hadsereg középtávú fejlesztési tervére, illetve a hadsereg részletes bontású létszámára vonatkozó, érvényben lévő parlamenti határozatok bizonyos módosítására. Ez teszi legitimmé azt a döntést, amelyet valamennyien helyeslünk, szavakban legalábbis a Fidesz részéről is többször elhangzott ez, hogy megszűnjön a Magyar Köztársaságban a honvédelmi szolgálati kötelezettség, megszűnjenek a sorkatonák, és a jövő hét szerdán leszerelő fiatalok helyébe nem sorozáson alapuló behívással, hanem az önkéntes katonai szolgálatra való jelentkezés lehetőségével lehessen feltölteni a hadsereget, lehessen megkezdeni a kiképzést annak érdekében, hogy a hadsereg alapvető feladatait békeidőben is teljesíteni tudja.
Ez a módosítás, amelyet benyújtottam, tulajdonképpen szövegszerűen és a jogászok által elismert módon, hiszen ők is segítséget nyújtottak ennek a javaslatnak az elkészítésében, tartalmazta a szükséges változtatásokat, de arra törekedvén, hogy legyen egyfajta konszenzus a parlamenti pártok között, én kezdeményeztem mint bizottsági elnök saját határozatom módosítását, azon egyszerű oknál fogva, hogy találjuk meg azt a lehetséges utat, és ez a szocialista frakciónak szilárd és elhatározott szándéka, hogy próbáljuk a konszenzust addig kiépíteni, amíg erre egy parányi szikrája is látszik a dolognak. Nyilván a szavazás után erre már nincs lehetőség. Közösen nyújtottunk be egy olyan módosító javaslatot, ami tulajdonképpen ugyanazt tartalmazza, mint az itt megnyitott 1. pont, de az 1. pont keretén belül valamelyest részletesebben szól erről.
Ebben látom a kulcsmegoldást, nevezetesen azt, hogy a bizottság által is elfogadott módosító indítvány a következő szövegrészt tartalmazza: “Felhívja a kormányt továbbá arra is, hogy az önkéntes professzionális haderőre történő áttérés érdekében a hadkötelesek behívását szüntesse meg, a Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 15/2004. számú országgyűlési határozat 1. pontjában megállapított legénységi állományú létszámkeretet a honvédség feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben kizárólag szerződéses, illetőleg önkéntes tartalékos katonákkal töltse fel.”
Azt gondolom, ritkán van a Ház előtt ennyire közérthető törvénykezés vagy parlamenti határozatszöveg. Ez ugyanis nagyon részletesen és alaposan megadja a mandátumát a kormányzatnak, hogy sorkatonákat ne hívjon be, és meghatározza számára, hogy a honvédség feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben, természetesen a részletes létszámbontást tartalmazó parlamenti határozat felső határát figyelembe véve, azon belül ő dönti el, hogy milyen mértékű bevonultatást fog tervezni. Nyilván ez a költségvetés és más egyéb tényezők, nemzetközi kötelezettségeink, illetve a békefenntartásban vállalt kötelezettségeink alapján határozható meg. Vagyis ez valóban a honvédelmi miniszterre testálja rá azokat a jogokat, amelyeket úgy gondolunk, hogy nem más, mint a sorkatonai szolgálat megszüntetése, az önkéntes hadsereg bevezetése és azoknak a kötelezettségeknek a végrehajtása, amelyeket az alkotmány, illetve nemzetközi szerződések számunkra előírnak.
Rendkívül fontosnak tartanám ennek a határozatmódosításnak az elfogadását - természetesen mint előterjesztő nyilván egyoldalúan is megítélhetem ezt a kérdést - még a jövő héten. Vagyis megpróbálom kezdeményezni, hogy térjünk el a Házszabálytól, a jelen lévő ellenzéki képviselőket is erre kérném, hogy ezt támogassák, és a jövő hét kedden, a módosító indítvány szavazásával egy időben tartsunk zárószavazást, mert szerdán szerel le az utolsó sorkatona, vagyis még az azt megelőző napon a garantálás és a megfelelő jogi háttér rendelkezésünkre álljon, és ne lehessen azt mondani, hogy ebben az országban nem a törvények és a jogszabályok szerint történik a hadsereggel kapcsolatos ügyek intézése.
Köszönöm szépen a szót, majd még megpróbálok szót kérni.
(12.20)
