DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Lehet-e szőlőből bort készíteni 2004-ben? Ma már jól tudjuk, hogy Magyarországon nem feltétlenül szükséges szőlőt termelni ahhoz, hogy bort, helyesebben bornak látszó italt állítsanak elő. Mégis van néhány fanatikus fundamentalista, aki még ragaszkodik a hagyományos módszerekhez. Nos, úgy tűnik, ők az idén nagyon rosszul jártak. A szőlő ára ugyanis annyira alacsony szinten van, hogy az nem fedezi még az előállítási költségeket sem, nemhogy tisztes megélhetést, esetleg hasznot is biztosítana a termelőknek.
Választókerületemben, Szekszárdon például 44 forintot kínálnak a kékfrankosért a tavalyi 75 forinttal szemben, a cabernet-ért 44,80 forintot a tavalyi 85 forinttal szemben. Már akiktől átveszik. Hallani olyan hangokat is, hogy az igazán kicsiktől bizonyos mennyiség alatt át sem veszik a szőlőt; ők jobban járnak, ha le sem szedik, így legalább a szüret költségeit megspórolják. A szekszárdi hegyközség nyilvántartása szerint körülbelül 5-600 olyan család van, akik csak szőlőtermesztéssel foglalkoznak - azoknak a száma, akik részben szőlőtermesztéssel, részben bortermeléssel is foglalkoznak, nyilván lényegesen nagyobb -, ezeknek a termelőknek nincs semmilyen kapacitásuk arra, hogy a megtermelt szőlőt feldolgozzák. De nem jobb a helyzet az ország más vidékein sem.
Köztudott, hogy a kialakult helyzetben közrejátszott az is, hogy a tavalyi termés nagy része még eladatlanul a hordókban maradt, valamint az, hogy az idén a szokásosnál több termett. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának felmérései szerint a pincékben 3,3 millió hektoliter eladatlan bor van, ez körülbelül 0,5-1 millió hektoliterrel haladja meg az ilyenkor szokásos mennyiséget. Fokozza a gondokat, hogy a várakozások ellenére egyelőre nem nőtt az Unióból, illetve az azon kívüli országokból a kereslet a magyar borokra.
A helyzetre megoldást a készletezési támogatás, valamint a mustsűrítésre, illetve a lepárlásra igényelhető támogatások jelentenének.
A földművelésügyi tárca mulasztott, amikor nem készült fel az uniós tagságunkból adódó változásokra. A csatlakozási tárgyalásokat 2002 decemberében zártuk le, míg taggá csak 2004. május 1-jével váltunk. Közel másfél év állt rendelkezésre a felkészüléshez. Látni kellett volna, hogy május 1-jével megváltozik a mezőgazdasági támogatások rendszere. A tárca mulasztott akkor is, amikor nem vette figyelembe az ágazat előrejelzéseit a várható túltermelésről.
Az Európai Unióban a borászati év augusztus 1-jén kezdődik, ehhez képest a tárca a támogatások igénybevételéhez szükséges rendeleteket nem alkotta meg. Azt tudjuk, hogy az uniós tagságunkkal megszűntek a korábbi beavatkozási intervenciós lehetőségek. A baj az, hogy az Unió adta támogatásokat nem tudjuk igénybe venni. Egyébként is az uniós támogatások elsősorban a feldolgozást támogatják, és nem a termelést. Az olyan támogatások, mint a krízislepárlás támogatása, a bormagántárolás támogatása, a szőlőlékészítés támogatása már mind azt feltételezik, hogy a szőlőt már megvették, és azt kívánják a továbbiakban feldolgozni. Magának a termelésnek a támogatásáról szó sincs.
A gazdák azt várnák el a jelen helyzetben a kormánytól, hogy áthidaló megoldással a jelenlegi helyzetet orvosolja. Azt, hogy ne legyen ráfizetéses a szőlőtermelés, ne fordulhasson elő, hogy a fáradságos munkával és nem kevés ráfordítással előállított szőlő a szüreti időszak után is a tőkéken maradjon. Ehhez szeretném kérni a minisztérium támogatását.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
