MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Urak! Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Nem tudhatom, másnak e költségvetés mit jelent, nekem a gyarapodó nemzetet, a fejlődő Magyarországot jelenti ez a költségvetés, és szeretném ezt érvekkel alátámasztani.
2004-ben 12 400 milliárd forintot fordítottunk államháztartási kiadásokra a tavalyi költségvetés alapján. 2005-ben az előttünk lévő anyag szerint 13 025 milliárd forintot fogunk fordítani, ez pontosan 625 milliárd forinttal több, mint az elmúlt évben, azaz 5 százalékos gyarapodás. Azt gondolom, hogy ezt mindenképp fejlődésnek kell hogy hívjuk, és nem megszorításnak, ahogy ezt itt hallottuk.
2005-ben folytatódik az erőteljes, jó szerkezetű gazdasági növekedés. Miért baj az, kedves képviselőtársaim, hogy valami örömünk is van végre a magyar társadalomban? A magyar gazdaság jól fejlődik, imponáló makrogazdasági számokról tudok beszámolni. Az ipari termelés több mint 10 százalék feletti gyarapodást mutat, az export 12 százalék feletti, 4 százalék feletti a GDP-növekedés, mindez csökkenő infláció és most már elkezdődő csökkenő államháztartási hiány mellett.
Amiről beszélni szeretnék, az a magyar gazdaság versenyképességének és a 2005-ös költségvetésnek a viszonya. Az államháztartás jövedelemcentralizációja tovább csökken a 2005-ös évben. Míg 2004-ben a magyar gazdaság jövedelemkoncentrációja a GDP százalékában 43,5 százalék volt, ez mintegy 1,5 százalékponttal fog csökkenni, azaz 42 százalékra. Ugyanilyen csökkentés mutatható ki az adócentralizáció szempontjából is, amely 38,5 százalékról 38 százalékra fog csökkenni.
Elég nagy vita volt, hogy a 2005-ös adó- és járulékrendszer, azaz a költségvetés hatása hogyan fog a vállalkozásokra hatni. Én adótípusonként szeretném önöknek az érveket és a százalékokat elmondani, hogy ez hogyan fog kinézni. A 2005. évben összesen 175 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál azon - a szándékaim szerint elfogadható - adó- és járulékrendszer szerint, illetve a költségvetési törvény alapján, amely előttünk fekszik. Ha ezt darabonként nézzük, akkor a személyi jövedelemadónál összességében 170 milliárd forint terheléscsökkenés fog megvalósulni. Ez a személyi jövedelemadó-tábla élőmunka-terhelésének hatása, 118 milliárd forint, amely a vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy bekalkulálva a gazdálkodásukba, a bérfejlesztést ennek megfelelően alakítsák.
Az átalányadózó egyéni vállalkozók adótábla szerinti adózásának terheléscsökkenése 1,6 milliárd forint, míg a mobiltelefonok magáncélú használatának adómentessé tétele 50 milliárd terheléscsökkentést jelent. Bizony, itt van terhelésnövekedés is, nem csak a pozitív számokat olvasom, ahogy ezt önöktől láttuk a negatívban, az 5 millió fölötti cégautók adójának emeléséből mintegy 2,5 milliárd forint többlet fog a magyar költségvetésbe befolyni. Összességében a személyi jövedelemadóban a magyar vállalkozásokat 170 milliárd forint adóterhelés-csökkentés fogja érni 2005-ben.
A társasági adó és osztalékadó alapján nézve a vállalkozások versenyképességét, az iparűzési adó levonható hányadának emelésével, amely 25 százalékról 50 százalékra emelkedik, mintegy 6 milliárd forint terheléscsökkenés éri a vállalkozásokat. A 25 főnél nem több munkavállalót foglalkoztató társaságok létszámnövelésénél 2,3 milliárd forint terheléscsökkenéssel számolunk.
A gyorsított amortizáció leírási szabályainak meghosszabbítása 2 milliárd többletet hagy a vállalkozásoknál. Az innováció támogatása az élőmunkaterhek adóból történő levonása útján mintegy másfél milliárd csökkentést jelent a vállalkozások számára, és a fejlesztési adókedvezmény feltételeinek enyhítése a kutatás-fejlesztési beruházások esetén a kis- és középvállalkozóknál mintegy fél-egymilliárd forinttal fogja csökkenteni a vállalkozások adóit. A társasági adó és osztalékadó ágon tehát összességében 12,7 milliárd adóterhelés-csökkenés fog megvalósulni 2005-ben.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintően a vállalkozásokat összességében 38,1 milliárd forint adóterhelés-csökkentés fogja érni, amely a differenciált, célzott járulékkedvezmény 9 milliárdos, a vállalkozói járulék 15 milliárdos, a részmunkaidőben foglalkoztatottak utáni tételes egészségügyi hozzájárulás arányosítása miatt 3 milliárdos és a november 1-jétől tételes egészségügyi hozzájárulás csökkentése miatt mintegy 11,2 milliárdos csökkenés. Összességében 38 milliárd forinttal fog csökkenni a vállalkozások terhelése 2005-ben a társadalombiztosítás pénzügyi kapcsolataiban.
(15.30)
A környezetterhelési díj mértékének változása mintegy 2,3 milliárd forint adócsökkentést eredményez a vállalkozásoknál. Tehát az általános intézkedések hatása a vállalkozásokat tekintve összességében 231,7 milliárd forint, míg a növelő hatás, amit nem szeretnék elhallgatni, 38 milliárd.
Vannak általános intézkedések, amelyek a vállalkozások szűk rétegét érintik, ilyen a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások külön adója, amely 32,5 milliárd adóterhelést jelent a pénzügyi szektor vállalkozásainak. Társasági adócsökkentés és kamatelszámolás miatt 2,4 milliárd forinttal csökken az adóterhelés, a csoportos áfaalanyiság lehetőségeinek kiterjesztése másfél milliárd forint, a bioüzemanyagok utáni adó-visszatérítés mintegy 3,5 milliárd forint adóterhelés-csökkentést fog jelenteni a vállalkozásoknak. És az iparűzési adóban az áram- és gázszolgáltatóknál, valamint a pénzügyi szektorban egy 4,8 milliárdos adóterhelés-csökkenés fog megvalósulni, tehát a vállalkozások szűk rétegét érintő speciális szabályok adóterhelés-csökkentés címén 12 milliárddal, növelés címén 32,5 milliárd forinttal fogják változtatni a vállalkozások helyzetét.
Összességében, összefoglalva: 243,7 milliárd adócsökkentés valósul meg a gazdaságban 70 milliárd adónövekedés mellett, tehát összességében a magyar vállalkozások versenyképesebbek lesznek, hisz 175 milliárd forintnyi adóterhelés-csökkenés fog megvalósulni 2005-ben.
Kérem, támogassák a vállalkozások érdekében a 2005-ös költségvetést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
