DR. CSAPODY MIKLÓS

Teljes szövegű keresés

DR. CSAPODY MIKLÓS
DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Uniós képviselőinket azért választottuk, hogy Brüsszelben a magyar érdeket képviseljék. Uniós képviselőink nemrég biztosokat vizsgáztattak, korántsem minden tanulság nélkül. Most azonban arról kívánok szólni, hogy korábban egy európai méretű szemtelenséget is szóvá tettek; azt, amit hazánk ellen követtek el művészi alkotói szabadság jogcímén. Erről itt a parlamentben nem esett szó, az MDF azonban úgy véli, hogy ezt a pofont azért Budapestről is illik szóvá tenni, legalább a magyar sajtó tanulságaképpen. Mert ha egy a tábor, akkor az a tábor egész Magyarország, és ha egy a zászló, akkor az a közös nemzeti lobogó. Ez az MDF véleménye.
Az Európa képmása című vurstliról beszélek. A tagországokat bemutató kiállítás ugyanis nem más, mint egy erőlködve pimaszkodó információs inzultus. A magyar tabló bizonyosan az. Nem valami “Mit kell tudni Magyarországról?” típusú, unalmas bemutatást kérek számon, csakhogy nagy különbség van művészet és lejáratás között.
Akinek nem inge, ne vegye magára, de az anettkás-cicciolinás-kulcsárattilás förmedvény sajnos rólunk szól. Akinek nem tetszik, ne nézze meg a cirkuszi attrakciót, mondhatnánk, csakhogy éppen erre a célra készült, arra, hogy vándorkiállításként Európa-szerte lelkesítse Európát; hogy tovább hevítse az állítólag értékalapú és értékelvű Európai Unió több száz milliós lakosságának örömét, hogy tessék, íme, ezek csatlakoztak hozzánk.
A tablót nehéz volna művészetnek nevezni, mert egy kezdetleges, kommersz sajtókollázst már igen régen mondtak a művészetben kísérleti alkotásnak; mert ha valamit bekereteznek és kiállítanak, az még nem feltétlenül kortárs művészet. És ha van különbség az ironikus parabola és a nívótlan szemtelenkedés között, akkor a különbség ez a kiállítás.
Annak idején az MSZMP kultúrcenzorai vádolták úgymond fekete lakkozással a szociográfiát és a valóságirodalmat. Nos, Magyarország vándorútra induló brüsszeli képe nem fekete lakkozás, nem is úgymond szubjektív, vágatlan bemutatás, hanem lejárató sajtótükör.
Tisztelt Országgyűlés! Világos, hogy minden józan ember csakis ellensége lehet mindenfajta, a politikai és a művészeti cenzúrának is. De ha mégis valakinek művészet az, amit rólunk a holland Koolhaas jóvoltából az Európai Unió szívében láthat, lelke rajta; az alkotói szabadság a szellem szabadsága, csakhogy kérdés, milyen szellem láthat így és mutathat be egy másik nemzetet.
Furcsa, hogy ez a csiricsáré nívótlanság az Európai Bizottság megrendelésére készült, az adófizetők pénzéből. Magyarországon is voltak kapcsolataink, akik elvégezték a háttérmunkát - mondja a tervező Koolhaas irodája. Azt - és igaza van Hegyi Gyulának -, hogy a nyugati sajtót olvasva így látnak bennünket, egy képviselő mondta az Unióban. Ha pedig ez igaz, ez azt jelenti, hogy a hungarista sellő, ha még időben karlendített volna, akkor a nyugati sajtó őt is bemutatja, és akkor mint hungarikum a Szent Korona és Soros György közé Bácsfi Diána is odakerülhetett volna.
A kiállítás tervezői úgymond a jellemzőt keresték. Nem a valóságosat, hanem a jellemzőt. Jellemzőnek pedig éppen azt találták, amivel a magyar sajtó a legtöbbet foglalkozott. A magyar sajtó pedig nyilván azért foglalkozott annyit Anettkával, Kulcsár Attilával és Cicciolinával korábban, mert ők a magyar élet sarkkövei. Körülöttük forog itt a világ, ők a nemzet védjegyei. És ha a saját országukban annyit írnak róluk, nyilván nem akárkik. A velünk ismerkedő Európa előtt tehát ők a jellemző Magyarország.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság kiállításán más nemzetek sem jártak nálunk sokkal jobban. Egy szabad országban bármit ki lehet állítani, bármit el lehet adni bármennyiért, hogyha van rá vevő. De az, hogy ez a vevő az Európai Unió kormánya legyen, legalábbis furcsa, miközben mi boldogan cipeljük Hollandiába a “Partra magyar!” nívós kultúrprogram óriási pirospaprika-papucsát. Nekünk ilyen ötleteink vannak, nekik meg a blamázsexpó.
És a sajtó tanulsága? Bemutatta, hogy hogyan lehet a magyar médiában a semmiből valami, hogy hogyan lehet az értéktelenből úgymond jellemző; és azt is, hogy ebből a silányságból aztán hogyan lesz sajnos Európában hungarikum.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem