DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR
DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Talán még emlékeznek rá, hogy két évvel ezelőtt miképpen próbálta Orbán Viktor és pártja kétségbe vonni a választások végeredményét. A haza nem lehet ellenzékben, mondta ezt akkor a választást vesztett volt miniszterelnök, önmagát és pártját azonosítva a hazával.
Az elmúlt napokban valami hasonló kísérletnek lehetünk tanúi. Ez az első kormány, amelynek nincs választói felhatalmazása - mondta Orbán Viktor, és a Fidesz vezetői megismételték ezt a gondolatot. Mindannyian tudjuk, hogy képtelenség, amit beszélnek. Tudjuk - főleg azok, akik jogászként részt vettünk a rendszerváltás idején a magyar demokrácia kialakításában és a magyar alkotmány megalkotásában -, hogy parlamentáris demokráciát hoztunk létre. A parlamentáris demokráciának pedig, tisztelt képviselőtársaim, az az alapja, a fundamentuma, hogy pártokra és képviselőkre szavaznak az emberek. S amikor szavaznak, akkor különböző politikai ideológiák, politikai filozófiák, meggyőződések alapján teszik ezt. Vannak, akik baloldaliak és szocialisták ebben az országban, vannak, akik konzervatívok, vannak, akik liberálisok. A szavazatukat ilyen módon adják a képviselőkre, majd a képviselők ezt a bizalmat továbbadva alkotják meg az Országgyűlésben szavazatukkal, támogatásukkal a kormányt.
Tudjuk, hogy a parlamentáris demokráciákban sokféle gyakorlat van. Magyarországon az a gyakorlat alakult ki, hogy a megválasztott miniszterelnökök általában - egy szomorú kivételtől eltekintve - végigdolgozták azt az időt, amit mandátumként megkaptak. De a világban ez nem általános, ezzel jobb szembenézni, képviselőtársaim. Különböző példák vannak. A magyarhoz hasonló a német és az angol példa, de hogy ciklus közben kormányok buknak meg vagy új koalíciók alakulnak vagy egy adott koalíción belül új miniszterelnök érkezik, ez más demokráciákban - akár az olasz, akár a francia demokráciában - teljesen természetes jelenség. Tehát az, ami jelen pillanatban történik, egyáltalán nem szokatlan sem az európai, sem a világgyakorlatban.
Ráadásul amikor a rendszerváltás idején, tizenöt évvel ezelőtt megalkottuk a magyar demokratikus intézményrendszer alapjait, akkor tudatosan tettünk egy olyan jogintézményt az alkotmányba, amit úgy hívunk, hogy konstruktív bizalmatlansági indítvány, ami azért került oda, hogy ha ilyesmire sor kerül, akkor egy gyors módszerrel lehessen miniszterelnököt váltani az országban. Vajon mit gondolnak a Fidesz vezetői a konstruktív bizalmatlansági indítványról, amikor esküt tesznek az alkotmányra négyévenként? Tisztelt képviselőtársaim, tisztázni kell ezeket a kérdéseket, mert bizony a magyar alkotmányos rendben ott van az a lehetőség, hogy nyugodtan lehet cserélni akár egy miniszterelnököt is alkotmányos módon, menet közben.
Azt is el kell mondanom, hogy ráadásul nem is rossz dolog önmagában az, ha egy miniszterelnök-cserére sor kerül. Mert mit jelent ez? Annyit jelent, képviselőtársaim, hogy egy adott kormánykoalíció szembenéz azzal, hogy csökken a választói bizalom iránta, és próbál korrigálni ezen. Őszintén tegyük fel a kérdést, képviselőtársaim: volt már olyan kormány Magyarországon a rendszerváltás óta, amelyikkel szemben nem csökkent volna jelentősen a választói bizalom? Mindegyikkel szemben csökkent! Az, hogy ennek a korrigálására sor kerül, rendkívüli és bátor jelenség, az elmúlt időszakban ilyet még nem láttunk. Nemzetközi szinten volt már ilyen, például annak idején Margaret Thatchert így váltotta fel John Major vagy Pierre Mauroy-t így váltotta fel Laurent Fabius, tehát ez egyáltalán nem ismeretlen az európai gyakorlatban.
Ha ezzel a programmal indultak volna a kormánypártok a választáson, nem kaptak volna bizalmat - mondta ugyancsak Orbán Viktor az elmúlt napokban. Mintha rövid lenne az emlékezete! Emlékezzünk, képviselőtársaim, 1998-ban a kampányban egyszeri nagyarányú adócsökkentést ígértek, aztán kormányra kerülve elfeledkeztek erről. Egészségbiztosítási reformot ígért a Fidesz, egészségügyi miniszterjelöltje 400 százalékos béremelést, majd, ne feledjük, képviselőtársaim, azt mondták 1998-ban, hogy a Kisgazdapárttal nem fognak koalíciót kötni. Majd Torgyán Józseffel kötöttek koalíciót. Vajon legitim volt ez a kormány akkor, képviselőtársaim? Erre kérték a szavazatot? Természetesen nem. S ha ellenzéki képviselőtársaim azt mondják erre, hogy legitim volt, akkor fel kell tenni azt a kérdést is: az legitim volt, hogy három év múlva kiszorították Torgyán Józsefet és híveit a kormányból?
Nos, képviselőtársaim, mi az Orbán-kormány legitimitását soha nem vontuk kétségbe, megvolt a véleményünk arról, hogy helyesen vagy nem helyesen kormányzott - a mi álláspontunk szerint nem helyesen -, de a legitimációja rendben volt. Ugyanis a kormányt a megválasztott képviselők többségének szavazata teszi legitimmé, mégpedig nemcsak jogi, hanem politikai értelemben is. A demokrácia hívei tudják ezt. És Orbán Viktor? (Taps a kormánypárti oldalon.)
