DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Október 15-én lesz 60 éve annak, hogy Szálasi Ferenc vezetésével a nyilaskeresztes párt katonai puccsal magához ragadta Magyarországon a hatalmat, és beköszöntött hazánk történelmének egyik legsötétebb korszaka, ha nem a legsötétebb korszaka. Magyarok százezreit szállították megsemmisítő táborokba vagy egyszerűen csak a Dunáig. Úgy tűnik, 60 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a történtek a feledés homályába merüljenek, és az ordas eszmék hirdetői ismét megjelenjenek az utcákon.
A széles körben riadalmat keltő és honfitársaink méltóságát is súlyosan sértő hungarista nézetek nyilvános terjesztése idegen köztársaságunk alapvető alkotmányos értékeitől. El kell fogadnunk ugyanakkor, hogy a szélsőséges nézetek nyilvános hirdetésével szembeni fellépés eszközei korlátozottak. A legsúlyosabb jogsértőkkel szemben számos demokráciában alkalmazott szigorú büntetőjogi fellépést a magyar alkotmány nem teszi lehetővé. A politikai alapjogok vonatkozásában is alapvető követelmény azonban, hogy e jogok gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Kiemelkedő jelentőségű tehát, hogy a jogalkalmazó szervek a hatályos törvények által biztosított jogokat hatékonyan gyakorolják, az eljárások lefolytatására vonatkozó törvényes kötelezettségeiknek eleget tegyenek.
A meglévő büntetőjogi korlátok mellett a szélsőséges mozgalmak működését a politikai jogok gyakorlásának, illetve e jogok korlátozásának szabályait meghatározó törvények, így különösen a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvények és a sajtótörvény korlátozzák. E törvények a közhatalmat gyakorló szerveknek számos olyan eszközt biztosítanak, amelyekkel a jogrendbe ütköző cselekmények megakadályozhatók. Nézzük ezeket röviden!
A gyülekezési jogról szóló törvény alapján a rendőrség feloszlatja azt a rendezvényt, amely mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, vagy amelynek résztvevői bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére felhívást követnek el. Az egyesülési jogról szóló törvény alapján a társadalmi szervezet működése nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Ezen alapelvek megsértése esetén az ügyész keresettel kérheti a bíróságtól a törvényesség helyreállítását, és ennek keretében a társadalmi szervezet feloszlatásának is helye van. Végül az ügyészség a bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást megvalósító, továbbá a közerkölcsöt vagy mások személyhez fűződő jogait sértő sajtótermékek nyilvános közlésének megtiltását kezdeményezheti. Ezek a rendelkezések egyébként összhangban állnak a sokszor hiányosan vagy pontatlanul idézett párizsi békeszerződés rendelkezéseivel is.
(9.10)
A kormány tagjai a hungarista nézetek terjesztését mélyen elítélik, és biztosíthatom önt, minden törvényes intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a rendőrség kiemelt figyelmet fordítson a szélsőséges csoportok megnyilvánulásaira és rendezvényeire, és következetesen éljen a törvények által biztosított eszközökkel.
A szélsőségekkel szembeni fellépés elsődleges eszközei azonban politikaiak. Éppen ezért szeretném megragadni az alkalmat, és a kormány nevében felhívok minden demokratikus érzelmű magyar polgárt, pártállástól függetlenül, hogy tegyük félre arra az estére ellentéteinket, és a nemzet egységét demonstrálva együtt emlékezzünk meg a nyilasterror áldozatairól.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
