DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Teljes mértékben egyetértek azzal, amit elmondott. Azt mondta, hogy képtelenség az, amit beszélnek. Valóban, közjogi értelemben közjogi nonszensz és politikai értelemben is az, amit mostanában ezzel a témával kapcsolatban olvashatunk a sajtóban. Említett néhány külföldi példát - Olaszországot, Franciaországot -, ahol valóban akár havonta történtek vagy történhettek kormányváltások. De említsünk egy másik példát: vannak országok, ahol hosszú időn keresztül kisebbségben kormányoznak a kormányok, és nincs parlamenti többségük, a parlamentáris demokráciát mégsem kérdőjelezi meg senki, úgymond, észre sem veszi az ország gazdasága, a társadalom azt, hogy valaki éppenséggel kisebbségből kormányoz.
Annak alátámasztására, hogy véleményünk szerint közjogi nonszensz, ami a napokban elhangzott a sajtóban, hozzunk talán objektívebb érvet is, az Alkotmánybíróság érvelését, ha megengedi. Az Alkotmánybíróság szerint: “A közhatalom gyakorlásának alkotmányos feltétele, hogy arra demokratikus legitimáció alapján kerüljön sor. A népszuverenitásra épülő rendszerben a hatalmi ágak lehetnek önlegitimálók, ha közvetlen választáson alapulnak. A másik út a közhatalom elnyerésére, hogy az valamely más hatalmi ág közreműködésével történik. A hatalomnak azonban ekkor is, ezen a láncolaton keresztül is visszavezethetőnek kell lennie a szuverén néphez.” Itt egy rész kimarad. “Demokratikus a legitimáció tehát akkor is, ha a közvetlenül választott szervezet által választott vagy kinevezett szervek, személyek gyakorolnak közhatalmat. Amíg a választások, kinevezések láncolata a választópolgároktól a közhatalmat gyakorló szervig, személyig folyamatos, a demokratikus legitimáció nem vitatható. Ezért van demokratikus legitimációja a kormánynak.”
Az alkotmány is egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz. Az alkotmány 33/A. § b) pontja értelmében a kormány megbízatása megszűnik a miniszterelnök lemondásával, ez a közjogi állapot azonban a legkevésbé sem teszi szükségszerűvé előrehozott választások kiírását. Az alkotmány 33. § (3) bekezdése kimondja, hogy “a miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja”. Ebben az eljárásrendben a legitimáció demokratikus volta, a közhatalom gyakorlásának végső soron a választópolgárokra visszavezethető láncolata nem vonható kétségbe.
(9.30)
Csak röviden szeretnék emlékeztetni arra, hogy a tegnapi nap során, amikor a miniszteri és az államtitkári eskütételekre került sor, Mádl Ferenc köztársasági elnök úr a kormány tagjaihoz szóló köszöntőjében kiemelte: a kormányváltás az alkotmányos rendelkezéseknek megfelelően történt. Ez a kijelentés is egyértelműen önmagáért beszél, és ha visszatekintünk az elmúlt hetek fejleményeire, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Magyarországon ez a kormányváltás igazából semmilyen megrázkódtatást nem eredményezett, sem a gazdaságban, sem a közéletben, sem más területen igazából problémát nem okozott.
Az alkotmánynak most egy nehéz helyzetben kellett vizsgáznia, annak a rendszerváltó alkotmánynak, amely a kilencvenes évek elején gyökeresen megváltozott, és a történések egyértelműen visszaigazolták, hogy ez a rendszerváltó alkotmány alkalmas arra, hogy egy ilyen helyzetet megfelelően kezeljen. Nyilván talán a szokatlanságot az okozta, hogy ez először fordult elő az újkori magyar demokrácia történetében, ettől ez a folyamat még teljes mértékben alkotmányos és törvényes volt, nincs ok tehát az aggodalomra.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
