ENDRE SÁNDOR
ENDRE SÁNDOR
ENDRE SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szomorúan, keserűen kell megállapítani, hogy Magyarországnak nincs kormánya, legalábbis a Magyar Országgyűlésben. Így volt ez ma egész délelőtt, a napirend előtti felszólalásoktól fogva, és így volt ez tegnap este is, és így volt ez a múlt héten is. Én azt gondolom, az, hogy a kormány részéről senki nem tud bejönni ide munkaidőben, világosan jelzi azt a politikai szándékot, amit a magyar kormány megvalósít, vagyis hogy mélységesen lekezeli, lenézi a vidéken élő embereket. Arra sem méltatja őket, hogy a képviselőik által megfogalmazottakat meghallgassa az Országgyűlésben, pedig bennünket arra kérnek, hogy a problémáikat az Országgyűlésben mondjuk el.
Az elmúlt héten bomba meglepetésként robbant a hír, Kecskeméten bejelentették, hogy a Duna-Tisza közi homokhátság számára elkülönített pénzösszeg nem áll rendelkezésre. A megyei közgyűlés szocialista elnöke jelentette ezt be az érintett polgármesterek előtt, idézem: “SAPARD-pénz nincs egy fillér sem.”
Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy 2002. év végén, amikor a Magyar Országgyűlés az országos területrendezési tervről szóló törvénytervezetét tárgyalta, akkor a fideszes képviselőknek sikerült elérni azt, hogy négypárti egyetértéssel egy olyan határozattervezet került az Országgyűlés elé, amit aztán végül el is fogadtunk. Ennek a határozatnak az első pontja így szólt: “ Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tekintse át a Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlásáról szóló 1995-ös országgyűlési határozat végrehajtását és az elkövetkezendő időszakban teljesítendő feladatokat.” Majd azt is megszabta az országgyűlési határozat, hogy ennek végrehajtásáról a kormány 2003. december 31-ig adjon tájékoztatást. Most szeptember 14-e van, és még mindig nem tudunk semmit arról, hogy a kormány hogyan is kívánja megoldani ezt a problémát, ezt a helyzetet.
Áprilisban elfogadott a kormány egy olyan rendeletet, amellyel 400 millió forintot biztosított a térség számára a Bács-Kiskun megyei önkormányzaton keresztül. Akkor sokan úgy értékelték ezt, tekintettel arra, hogy a leadási határidő a hónap végén volt, négy nap állt rendelkezésre, hogy ez gyakorlatilag megvalósíthatatlan feladatot jelentett az önkormányzatoknak.
(12.10)
Sokan gyanították, sokan gondolták, hogy nem másról van szó, mint egy kampányfogásról, egy kampányígéretről, amit az európai parlamenti választások kampányában a Szocialista Párt és a koalíciós kormány megtesz. Most úgy látszik, a múlt heti bejelentés után, hogy valóban erről volt szó, hiszen ígéretekkel teli a padlás, az önkormányzatok pályáznának, azonban pénz még sincs a megvalósításra. Mintegy 22 település az, amelyik csatlakozott ehhez, és 15 pályázat futott be mégis, amelyik részt vehetett; láthatjuk, hogy eredménytelenül.
Egyébiránt a Duna-Tisza közi homokhátság problémája nemcsak Bács-Kiskun megyei ügy, hiszen ez a probléma Pest megyét, Jász-Nagykun-Szolnok megyét és Csongrád megyét is érinti, ilyenféleképpen, azt gondolom, egy jóval nagyobb népesség mindennapi problémáiról van szó. Azt a fogalmat ízlelgetik az ott élő emberek, hogy a Duna-Tisza köze sivatag lesz, elsivatagosodunk. Némi malíciával mondhatnánk azt is, hogy az Európai Unióba sikerült egy elsivatagosodó területet, egy sivatagot bevinnünk, az Európai Unió első sivatagát.
A helyzet megoldatlanságára jellemző az - hadd idézzem szó szerint -, hogy a megyei közgyűlés szocialista elnöke a megyei napilapban így nyilatkozik: “Tíz éve benne vagyok a területfejlesztési munkában, benne voltam a törvény szövegezésében, területfejlesztési testületeknek vagyok elnöke és tagja, de kormányzati szinten akkora a káosz ezen a vonalon, hogy képtelen vagyok benne kiigazodni. Legalább két különböző hivatal foglalkozik területfejlesztéssel, olyan emberekkel az élükön, akikről nem tudjuk, hogy kicsodák.”
Tehát azt szeretném önöknek ezzel bizonyítani, hogy a probléma sokkal nagyobb annál, mintsem azt ellenzéki padsorokból a kormány felé megfogalmazott kritikaként lehetne megtenni. Tekintettel arra, hogy a kormány részéről nincs senki jelen, élni fogok más parlamenti műfajokkal, hogy erre a kérdésre az ott élő emberek érdekében megnyugtató választ kapjunk.
Köszönöm szépen a szót. (Taps a Fidesz soraiban.)
