BORKÓ KÁROLY
BORKÓ KÁROLY
BORKÓ KÁROLY (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én az 1. pont mellett szeretnék érvelni, és ha ez a szöveg, ami ebben szerepel, esetleg nem lenne teljesen pontos, vagy pontosításra szorul, akkor szeretném kérni, aki ebben kompetensnek érzi magát, vagy biztosabb megfogalmazásra van lehetősége, ezt tegye meg, hiszen a földtulajdonosoknak ez a közössége nem a vadászatra irányul, hanem a bérbeadásra, a vadászati jog hasznosítására. Tehát azt gondolom, itt valami pontosabb megfogalmazás mindenképpen indokolt lenne. Az 5. ponttal kapcsolatban, amit Pap János képviselő úr akkor ezek szerint visszavont - visszavontad, János? (Dr. Pap János: A 7-est vontam vissza.) Bocsánat.
Tehát, amiben arról esik szó, hogy ki hívja össze a földtulajdonosok gyűlését, ezzel kapcsolatban csak némi adalékot szeretnék a tisztelt jelenlévőknek elmondani, hogy véleményem szerint az lenne a megfelelő megoldás, hogy ahol annak idején a bérbeadást, mondjuk, a jegyző ejtette meg a tulajdonosok helyett, ott hívja össze a jegyző. Megmondom, hogy mi miatt: mert például olyan apróvadas területeken, mint Kisvárda környékén - ahol a bérleti díj az egeket ostromló 20 forint/hektár/évben lett annak idején meghatározva (Derültség.) -, az ebből a komoly hasznosításból befolyó összeg arra nem elég egyébként, hogy egyszer a földtulajdonosokat vagy azoknak döntő többségét kiértesítse a közös képviselő. Tehát ott gyakorlatilag ez a hasznosítás egyenlő a nullával, gyakorlatilag arra esély, hogy ebből valamiféle bevétele származzon a földtulajdonosoknak - különösen akkor, ha csak egy-két hektárról van szó, hogy egyéb dolgokat ne is említsek, amiket a vadásztársaságok szoktak támasztani a földtulajdonosokkal szemben, mondjuk, a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap és egyéb ilyen nyalánkságok. Ennek révén gyakorlatilag semmi esély, hogy bármiféle bevételhez jussanak ezeknek a komoly áron bérbe adott területeknek a tulajdonosai.
Köszönöm szépen.
