DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN
DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Avarkeszi képviselőtársunk úgy kezdte vezérszónoklatát az elmúlt időben, hogy az ügy jelentőségéhez méltó volt az előkészítés. Valóban így van, méltó van az előkészítés, előkészítő bizottság jött létre a parlament albizottságaiból, alkotmánybíró vett részt, részt vett a közigazgatási társadalom jelentős része, jegyzők, polgármesterek, közigazgatási szakemberek. Egyetlenegy baj van ezzel az egésszel, hogy a befejezése volt méltatlan az albizottság munkájának, mert úgy gondolom, hogy ez a nagy jelentőségű törvényjavaslat a költségvetési és a zárszámadási törvény mellett az egész ősz egyik meghatározó törvénye, de nemcsak az ősz tárgyalási menetrendjének a meghatározó törvénye, hanem a jövő közigazgatásának a meghatározó törvénye is lehet. Ezért úgy gondolom, hogy ez az albizottság akkor járt volna el helyesen, ha nem kellemes nyári pihenést kíván a tagjainak, hanem az előterjesztett javaslatokból szintetizál egy véleményt, amit letesz a törvényjavaslat mellé, akár háttértanulmányként is, segítve ennek a törvénynek az elfogadását, illetve minél jobb elfogadtatását. De ezt csak mellékesen jegyzem meg. Igazából úgy gondolom, hogy valóban nagy jelentőségű ez a törvény, hiszen Mikes Éva az imént úgy fogalmazott, hogy az '57. év egy riasztó évszám, valóban, közel fél évszázad telt el a korábbi eljárási törvény megalkotása óta, azóta volt egy rendszerváltás, de azért nagyjából módosításokkal kiállta az idő próbáját.
A törvény maga a szolgáltató közigazgatás előtérbe kerülését nyújtja az azt olvasó számára, de azt gondolom, hogy az ügyféli jogok kiszélesedése, az ügyfél középpontba helyezése mellett nem feledkezhetünk meg azokról a közigazgatásban dolgozókról sem, akiknek sokszor mostoha munkakörülmények között és hihetetlen munkateher mellett kell végezni a munkát. Nyilván a miniszter asszony expozéjakor berendelt jegyzők, közigazgatási szakemberek, akiket a karzatra meghívtak a közigazgatási hivatalok vezetőin keresztül, most nem ülnek itt; lehet, hogy most engem is megtapsoltak volna, ha gondolok az ő munkájukra. De nem illik este későn, 9 órakor ismét idecitálni őket.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény abból a szempontból is jelentős, hogy a közigazgatási reformnak nevezett törvénykezés mellett került be a parlamentbe. A közigazgatási reform az Alkotmánybíróság döntésével tulajdonképpen alapját vesztette az elmúlt hetekben, mégis ebben a törvényben egy lopakodó közigazgatási reform lelhető fel, hiszen a kistérség fogalma jelenik meg ebben a törvényben, noha még elfogadásra nem került a közigazgatási reform e vonatkozásban.
A polgármesterek, közigazgatási szakemberek aggodalma egyébként e nagy jelentőségű törvény mellett az, hogy milyen pénzügyi kondíciókkal hozzák helyzetbe majdan, a hatálybalépést követően a helyhatóságokat, hiszen tudjuk, hogy képzésre jelentős összegeket kell majd elkölteni, és azt is tudjuk, hogy eszközökben, berendezésekben és akár képzett szakemberekben is növelni kell a kontingenseket.
(21.10)
Hiszen olyan jellegű módosításokat vagy olyan új intézményeket tartalmaz ez a törvény, amelyek követelményének ha eleget kíván tenni a jogalkalmazó, akkor azt kell mondjam, jelentősen fel kell kötnie a textíliát.
Tisztelt Képviselőtársaim! A gyakorlati alkalmazás nem nélkülözheti az önállóan gondolkodó és cselekedni akaró köztisztviselőt sem a közeli, sem a távolabbi jövőben. Tehát én úgy hiszem, hogy nagyon-nagyon fontos, hogy a személyi és tárgyi feltételeket megteremtsük ennek a törvénynek a bevezetésekor.
Néhány jelentős jogintézményről szeretnék szólni. Ilyen például a hatósági közvetítő, amely intézményről már többen szóltak. Ez a hatósági közvetítő a korábbi eljárási törvényben nem volt ismert, most is a közigazgatástól valahogy egy kicsit idegen jogintézmény véleményem szerint. Kérdés, hogy miként fogják majd szabályozni, hogy ki lehet hatósági közvetítő. Vagy elegendő lesz az, hogy felsőfokú végzettségű legyen? Legalább Burány miniszter úrnak segít majd, hiszen növeli a foglalkoztatást.
Az újrafelvételi eljárás jogintézményét talán a perújításhoz tudnám hasonlítani. Kérdés, hogy miközben a közigazgatás korszerűsítéséről, létszámleépítésről beszélünk, ezt az új per-újrafelvételi eljárást - hiszen tudjuk, hogy vannak notórius pereskedők - megfelelő színvonalon el tudjuk-e látni a jelenlegi vagy annál kevesebb létszámmal. Ilyen új eljárás többek között a méltányossági eljárás is. A törvényjavaslat olyan fogalmakat ismétel meg, amelyek más törvénybe jellegüknél fogva jobban beillenek, ilyen például az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének kötelezettsége vagy az ügyészi óvás és a felszólalás, hiszen a Ptk. vagy pedig az ügyészségi törvény rendezi ezt.
A nyelvezetről szeretnék néhány szót szólni. Több helyen igazából gumifogalmakat alkalmaz, elméleti jellegű. Szeretném megkérdezni az előterjesztőtől, hogy például mi az a “valósághű tényállás”. Vagy mi “az adott üggyel szorosan összefüggő”? Vagy mi az az “egyéb esetekben felfüggesztheti”? Hiszen ez nem értelmezhető, mert a Ket. pontosan rendelkezik arról, hogy mely esetekben lehet felfüggeszteni az eljárást. Mi az “egyéb”, ha egyszer már a törvény meghozza ezt a szabályt? Mi az, hogy “alsóbb fokon”? A köznyelv ismeri ezt, hogy alsóbb fokon, talán még a jogelméleti nyelv is, de jobb lenne, ha “első fokon” lenne, és nem “alsóbb fokon” fogalmazna a törvényjavaslat.
Többletköltségeket fognak okozni, tisztelt képviselőtársaim, azok a jogintézmények, amelyek szerint például a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó természetes személyek mind szóban, mind írásban használhatják az adott kisebbség nyelvét, ha nem változik a jelenlegi kétharmados törvény. Több tíz kisebbségi önkormányzat van egy-egy nagytelepülésen, de kisebb településen is megjelennek ezek, tehát ez azt jelenti, hogy tolmácsolási költségek lesznek, és ezeket mind a közigazgatási hatóságnak kell viselnie.
Az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatósági jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásnak tartalmazni kell. Ez benn van a korábbi eljárási törvényben is, de ismerve a jelenlegi magyar viszonyokat, amikor máshonnan, más nyilvántartásból kell adatot megkérni, tudjuk, hogy milyen nehezen adnak ki igazolást még a társszervezetek is. Ha mindenki betartja a szabályokat, akkor lehetséges lesz ez, egyéb esetben ez rendkívüli problémákat fog okozni a határidőt illetően.
A tanúvédelem vonatkozásában a hatóság vezetője elrendelheti a személyazonosító adatok zárt kezelését. Adott esetben ez is adatvédelmi problémákat vethet fel, illetve kérdés, hogy milyen jogintézmény lesz ez, egy formális jogintézménye lesz-e ennek a törvénynek, vagy pedig minden tanú, akinek rossz szomszédja van, ezt követően zártan kéri kezelni az adatait, akkor pedig lehetetlen lesz a hatóság vezetőjének az elrendelése. Vagy meg kell tagadni, vagy ha elrendeli, akkor ez komoly terhet jelent.
A bizonyítékok ismertetésének kötelezettsége az ügyféllel - szerintem végig kell gondolni ennek a jogintézménynek a benntartását a törvényben. (Az elnök csenget.) Elnök úr, ajánlott a tíz perc, azonnal befejezem.
A közigazgatósági hatóságnak a határozatot indokolni kell. Az indoklásban le kell írni, hogy mely bizonyítékok alapján hozta meg a döntését. Mielőtt meghozza a döntést, azt gondolom, talán felesleges végigmenni a rendszerben, hogy milyen bizonyítékokat tárt fel az eljárás során, ez is költséget jelent. Adott esetben egyébként hasonlíthatjuk a Pp.-hez, hogy az eljáró bíró ismerteti a tárgyalás eddigi anyagát. Ezt magnóra szokták mondani, de különösebb ismertetés sok esetben nem történik.
A végrehajtás egy fontos része ennek a törvénynek. A törvény ebben érzésem szerint előrelépést mutat. Legtöbbször egyébként önkéntes jogkövető magatartásról beszélünk, de sok esetben lehetetlen a végrehajtás, hiszen ezek társadalmi, szociológiai körülményekből adódnak. Sok esetben, akitől letiltani szeretnének, adott esetben nincs munkahelye, vagy vállalkozó, nincs munkabére honnan letiltani, adott esetben adók módjára történő végrehajtás nem működik, hiszen lehet olyan vállalkozó is, akinek nincsen vagyona.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az eljárás felfüggesztéséről már szóltam, viszont sok esetben probléma, hogy a hatóság nem tud adott ügyben érdemi határozatot hozni az előírt időben. A gyermekek vonatkozásában 15 nap lesz a határidő, kérdés, hogy ez miként tartható be, hiszen sok esetben nem jelenik meg az ügyfél az idézésre. A bizonyítékról való tájékoztatási kötelezettség, a hatósági közvetítő mind-mind ölik az időt, idézőjelbe téve. A határidő rövidülése az ügyfélnek kedvez, viszont a közigazgatásban dolgozóknak rendkívüli munkateljesítményt kell ebben az ügyben nyújtani.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Elnök Úr! Megköszönve a türelmét, úgy gondolom, hogy fontos ez a törvény, meg kell hozni ezt a törvényt, várja a szakmai közönség is ezt a törvényt, és van is javítanivaló még ezen a törvénytervezeten. Mi ebben partnerként kívánunk egyébként mindannyian közreműködni abban a reményben, hogy önök is partnerként kezelnek majd ebben. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
