DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Három témakörben szeretnék reagálni az ön által elmondottakra, és természetesen vitában reagálni.
Az első: emlékeim szerint az önök részvételével működő kormány volt az, amelyik a tőzsdei árfolyamnyereséget is ugyanúgy adóztatta, mint ahogyan más pénzügyi befektetések hozamát adóztatta. Ebből következően amikor azt mondja a képviselő úr, hogy helytelen, hogy ezt az adóztatást meg fogjuk teremteni, akkor a saját maguk által követett gyakorlattal vitatkozik, hiszen 2002-ben azért szüntettük meg a tőzsdei árfolyamnyereség adóját, mert akkor úgy ítéltük meg, a magyar tőzsde fejlődéséhez szükség van arra, hogy ez kedvezményt élvezzen. Ennek a kedvezménynek a megszüntetéséről szól most a kormány javaslata.
Szemben azzal, amit a képviselő úr mondott, ez egy meglehetősen szűk magyarországi lakossági kört érint; most nem akarom minősíteni, hogy gazdag, kevésbé gazdag vagy milyen lakossági kört. Mindenesetre az tény, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján mintegy 12 ezer magyarországi magánszemély az, aki közvetlenül érintett a tőzsdei árfolyamnyereség-adó esetleges bevezetésében. Úgy vélem, Magyarországon 12 ezer ember, még ha nem is elhanyagolható népességet jelent, de semmiképpen nem jelent akkora lakossági csoportot, amely miatt indokolt lett volna a képviselő úr által használt megközelítés ebben a kérdésben.
A második dolog: nem érinti azokat, akikre a képviselő úr hivatkozott, nevezetesen a magánnyugdíjpénztárakba befektetőket, abba a megtakarításokat elhelyezőket, hiszen a magánnyugdíjpénztárak értelemszerűen a jelenlegi szokásos adórendszerbe illeszkedve eddig sem fizették ezt az adót, és ezt követően sem; fizetik a maguk nyereségadóját természetesen. Ebből következően tehát ez az úgynevezett tőzsdei árfolyamnyereség-adó semmilyen módon nem befolyásolja és nem érinti azokat a magyarországi állampolgárokat, akik vagy önkéntes, vagy kötelező nyugdíjpénztári megtakarításokban látják a jövőt megalapozni, és megtakarítanak. Ezzel a megtakarítások minden jel szerint dinamikusan fognak a következő évben is növekedni, hozzávetőlegesen a GDP 1 százalékának megfelelő értékűt várunk a 2005. év végére.
(9.20)
Szeretnék vitatkozni képviselő úrnak azzal a megközelítésével is, hogy ez egy dupla adóztatást jelent. Abból a szempontból semmiképpen nem dupla, hogy nem a tőkére vonatkozik a megfizetendő adó, hanem a tőke hozamára. Tehát ha és amennyiben valaki befektet - és ez igaz mind az árfolyamnyereség-adóra, mind pedig az osztalékadóra -, akkor értelemszerűen a hozam az, amely adózás alapját képezi a következő körben. Már csak azért, mert a társadalmi igazságosság is megköveteli, hogy ne csak a bérből származó jövedelmek képezzenek adóalapot az adózás rendszerén belül, hanem az a jövedelem is adóalapot képezzen, amit egyébként nem bérben, hanem tőkejövedelem formájában, akár a magyarországi társaságokban lévő magyarországi magánszemélyek - ami körülbelül 150 ezer embert érint a jelenlegi, rendelkezésre álló információk alapján -, illetve az ingatlan-bérbeadásból jövedelemmel rendelkezők, ami nagyjából 85 ezer magyarországi adózó állampolgárt jelent...
Úgy gondolom, hogy az igazságos közteherviselésnek egyébként az MDF által is korábban hangoztatott elveivel ez teljes mértékben összhangban van. Meggyőződésem tehát az, hogy az itt kialakult vita egy átmeneti vita közöttünk, és a vita végén még akár egyetértésre is juthatunk.
A bankadóval kapcsolatban határozottan azt szeretném kijelenteni, hogy indokolt és megalapozott közgazdaságilag az, hogy abban az időszakban, amikor a bankok a költségvetésből több tíz milliárdos transzferekkel növelték nyereségüket, és nem a hatékonyságnövelési intézkedések hozták a bankok nyereségének több mint 40 százalékos első féléves többletét, hanem egyrészt a lakáshitelekhez adott költségvetési támogatás, másrészt a bankok Magyar Nemzeti Banknál kötelezően elhelyezendő tartalékára a jegybank által fizetett magas kamat, harmadrészben pedig az a tény, hogy Magyarországon, nem teljesen indokoltan, az Európai Unióban legmagasabb jegybanki alapkamat érvényesül, és ehhez igazodik a bankok által felszámolt kamatok mértéke is... - tehát ez a három tényező együttesen olyan nagyságú jövedelemtöbbletet eredményezett és keletkeztet a bankoknál, részben a valamennyiünk által befizetett költségvetési forintokból, amelyet indokolt, hogy valamilyen technikával a költségvetésbe visszaáramoltassunk.
Hogy ennek a bankadó-e a legjobb technikája, erről lehet vitatkozni, ez a polémia folyik ezekben a napokban. Meggyőződésem szerint a hét végére ennek is a végére érünk. Úgy gondolom, méltányos, szükséges és igazságos az, ha a bankok az itt tegnap elhangzott mintegy 30 milliárd forinttal nagyobb összegű költségvetési befizetést fognak teljesíteni a következő évben, mert a társadalom igazságérzetének ez megfelel.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
