DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS
DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretném előrebocsátani, élnék azzal a szabállyal, hogy az öt perc nem kógens, mert Botka László képviselő módosító javaslatát is képviselem, ezért öt percnél kicsivel hosszabb időre van szükségem ahhoz, hogy álláspontomat kifejtsem. A Házszabály alkalmat ad arra, hogy orvul túllépjem az öt percet.
Az egyik, amivel szeretném kezdeni, hogy természetesen a dél-alföldi régiónak óriási öröm volt az, amikor az autópálya dolgában márciusban fordulat következett be, két szempontból is. Az egyik a matricás rendszerre való áttérés, a másik pedig az autópálya továbbépítése. Ezen örömünk közben abban a meggyőződésben voltunk, hogy a balástyai csomópont, mint ahogy azt a korábbi tervekben láttuk, változatlanul benne van a tervben, és nem figyeltünk oda arra, hogy ez a részlet végül is hogyan néz ki.
Közben kiderült, hogy még az Orbán-kormány idején, '99-2000-ben az AKA kérésére ez a csomópont, arra hivatkozva akkor, hogy az autópálya-kapuk miatt ez nagyon drága, kikerült a tervekből. Akkor az autópálya-igazgatóság is egyetértett ezzel a véleménnyel. Már akkor is sajnáltuk volna, ha időben megtudjuk, de mivel abban az időben szó nem volt arról, hogy az autópálya továbbépül, ezért erre a részletre nem figyeltünk oda. A tavasz folyamán a polgármesterek aggódva kerestek meg bennünket, és a tavasz végén valóban mi is utánanéztünk, és tényleg kiderült, hogy az utolsó kivitelezési tervben 2001-ben már nem szerepelt ez a csomópont, legalábbis az azonnali megépítése.
Május-június táján Újhelyi képviselőtársam is, Botka képviselőtársam is eljárt abban a minisztériumnál, hogy ezt valahogy vissza kellene hozni. Akkor még a Gazdasági Minisztérium is egyetértett azzal, hogy ezeket a módosító indítványokat képviselőtársaim benyújtsák, majd a nyáron bizonyos szakmai véleményekre és pénzügyi problémákra hivatkozva elindult egy ellenkező irányú mozgás. Próbálták a környékbeli polgármestereket is rávenni arra, hogy erről az autópálya-csomópontról egyelőre mondjanak le, mondván, hogy majd néhány éven belül úgyis megépül. Abban az időben Frank József, a megyei közgyűlés elnöke is írt egy levelet a miniszter úrnak is és Medgyessy Péter miniszterelnök úrnak is, hogy a térségnek regionális szempontból is érdeke ez a csomópont.
Talán, hogy előrebocsássam a legfontosabb tézisemet, az az, hogy a legfontosabb állításunk az, hogy ez nem egy lokális csomópont, hanem egy regionális csomópont, ami, megszámoltuk, tizenvalahány települést érint, összesen 46 ezer lakossal, autóban pedig majdnem 20 ezer autóval, gépjárművel rendelkeznek az ezeken településeken lakók. De nyilván nemcsak ők járnának ott, akik éppen ott laknak és ott birtokolnak gépjárművet. Ebből a 46 ezer lakosból legalább 35 ezer a későbbiekben is, tehát amikor majd megépül az autópálya folytatása a szerb határ felé, akkor is közvetlenül érintett lesz az autópálya használatában.
Eljuttattak hozzám egy szakvéleményt a minisztériumból, amely egy forgalomszámlálást végzett a balástyai csomópontban. Megszámolta az 5424. és 5422. számú utakon a forgalmat. Ezek azok az utak, amelyek most Balástyán keresztül mennek Dóc és Forráskút között, illetve Balástya és Kistelek között. Ebből a mérésből valóban nem jön ki óriási forgalom, de azért ez sem jelentéktelen, hiszen itt, ezeken az utakon is több mint kétezres a napi forgalom. Azonban egy tágabb forgalomszámlálásnál csak akkor van értelme az ilyen mérlegelésnek, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg a Kiskunmajsa-Kiskunfélegyháza úton halad el azoknak a jelentős része, akik az autópályákra igyekeznek. Jelenleg Kiskunmajsán keresztül, Félegyházánál mennek ki. Ennek az útnak a forgalma, ami közvetlenül a leendő vagy reménybeli csomóponttól 4 kilométerre megy el, 3500 az átlagos, 2003-as mérés szerinti forgalom.
Hasonlóan vele párhuzamosan fut Kiskunhalas felé egy út, ahol a 2003-as forgalomszámlálás szerint több mint 4,5 ezer a napi forgalom. Ennek a forgalomnak egy jelentős része abban a pillanatban, hogy ez a csomópont megépülne, itt irányt váltana, és Forráskútnál fölmenne erre a csomópontra. Mert tudni kell azt is, hogy ez a csomópont Balástyától nyugatra, a vasúton innen, tehát vasúti átjáró nélkül helyezkedik el, ezért ezekhez a térségekhez közelebb van, mint a mostani régi M5-ös. Különböző számításokat is végeztünk, amelyekből kiderült, hogy a községek jelentős része, Bordány, Balástya, Üllés, Rúzsa, Szatymaz, Sándorfalva, Zsombó 4-15 kilométer közötti távolságra kerülne ettől a csomóponttól. Tehát ezeknek a térségeknek, falvaknak a fejlődését ez nagymértékben szolgálná.
Hasonlóan fontos az is, hogy a bajai útról már egészen Mórahalomtól kezdve, Zákányszéken át ezek az utak ide kapcsolódnak, és ebben az esetben nem Szegedet terhelné a forgalom, hanem ezek közelebb jutnának fel itt a balástyai csomópontnál az útra. Hasonlóan az is fontos, hogy van két nagyon nagy létszámú település, Sándorfalva, amely majdnem 10 ezer, 8 ezer valahány száz lakosú, és mellette ott van Szatymaz, ami majdnem 5 ezer lakosú. Ezek a községek jelenlegi helyzet szerint, ha az autópálya a mostani tervek szerint épül meg, akkor két dologban választhatnak: vagy visszakanyarodnak Szeged felé, leterhelve ezzel Szeged forgalmát, vagy elvergődnek, át Balástyán keresztül a kisteleki csomópontig.
(19.00)
Fontos érvként hangzott el az is, hogy miért kell 8 kilométeren belül két autópálya-letérőt építeni, hiszen van olyan ország, ahol 50 kilométeren keresztül egy sincs. Persze, van olyan ország, ahol 50 kilométeren belül 4-5 csomópont van - lásd az ausztriai autópályák jelentős részét.
Ez az érv más oldalról két érvvel korrigálható. Az egyik az, hogy a balástyai csomópont egy úthálózatot köt rá az autópályára, tehát több mint tíz települést visz fel hálózatszerűen az autópályára, és a kisteleki autópálya-csomópontnál a megközelítése sokkal nehézkesebb. Ugyanezen az úton át kell vergődni Balástyán, Balástya főutcáján vagy a régi M5-ösön, tehát Balástya belterületén át kell haladni, kétszer át kell menni újra a vasúton és ez a kunkor - nem a mértani távolság, hanem az utak iránya miatt - sokkal nehézkesebb megközelítést tesz lehetővé.
A környékbeli lakosok már most kiszámították - mert figyelik ezt a kis módosító javaslatot, és ők is abban reménykedtek egész tavaszig, hogy egyébként is automatikusan megépül -, tehát ezek a települések most körülbelül arra számítanak, hogy akkor nekik Kiskunmajsa, Kiskunfélegyháza felé kell elmenni, illetve a sándorfalva-szatymaziaknak pedig Kistelek vagy Szeged felé. Ez egy 40 kilométeres út Kiskunmajsa felé, és ha valaki ránéz a térképre, akkor látja, hogy a kisteleki feljáró Ópusztaszer felől nagyon jól megközelíthető, Csólyospálos felől nagyon jól megközelíthető, de az összes többi településről rendkívül nehézkesen közelíthető meg.
Ezek az érvek is azt mondják, hogy kiállnánk e mellett a módosító javaslatunk mellett, és hadd mondjam el, hogy ennek a győri szakértői véleménynek a zárómondata - ami csak ezt a három kis utat mérte meg, hogy Balástyán most milyen az átmenő forgalom - úgy hangzik - ebből is látszik, hogy ez egy nagyon tisztességes szakmai vélemény, csak nekik az volt a feladatuk, hogy ezt a három kis utat mérjék meg -, azzal fejezi be ez a szakvélemény, hogy az 5-ös számú főút forgalmát Balástyán egyébként a csomópont megépítése növelné, de ezzel egyúttal a környék versenyképességét is javítaná.
Azt gondolom tehát, hogy ez a költség, ami esetleg pluszként fölmerül, azonnal megtérülne, már csak azért is, mert - talán ez sem mindenki előtt ismert -, hogy itt amúgy is épül egy felüljáró, hiszen a Balástyáról Forráskút felé haladó úton megy át az autópálya. Ott a felüljáró épül, sőt annyira épül, hogy a töltése már jócskán készen van, csak a felüljáró ívét, betonrészét kell még megépíteni. Ez a felüljáró épül, és közben egyébként tőle 1-2 kilométerre délre, a összeszéki tónál pedig egy felüljárót meg lehet spórolni, mert a környezetvédők jogos tiltakozása megakadályozta, hogy ott a nádason és egyéb őszsombékoson keresztül menjen egy út. Ezzel a felüljáróval is spóroltunk tehát egy kicsit.
No persze, mondják erre, ez is igaz, hogy természetvédelmi okok miatt építeni kell vadátjárókat, -aluljárókat, békaaluljárókat is, hiszen a béka és egyéb állatok számára egy autópálya voltaképpen ökológiai gátat jelent, amin nagyon nehezen jutnak át, ráadásul ez sem olyan kis lyuk, mint ahogy sokan gondolnák, amibe a béka belefér, hanem olyan alagutat feltételez, ahol a béka látja a túlsó oldalon a fényt, mert másképp téli szállásnak véli és nem megy át rajta.
Ezen környezetvédelmi szempontok miatt is a másik felüljáró nem épül meg Ezért azt gondolnám, hogy mindenféleképpen szükség volna erre az útra, ráadásul jelezték a polgármesterek, hogy Balástyának ez az útja, ami átvenné a fő forgalmat, Balástyától a kisteleki csomópont felé haladó ferde út (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ugyan elkerülné Kisteleket, Balástyának azonban éppen azon az utcáján haladna át jó másfél kilométeren keresztül, ahol az iskolák és minden más intézmény ott van. Ezért ott mindenféleképpen a lakosság ellenkezésével találkoznánk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Ráadásul perceken belül fölvetné ez a probléma egy elkerülő út megépítését Ez az elkerülő út pedig többe kerül, mint ez az egész, ezért még egyszer: abban a reményben, hogy még az egyeztetések során a szempontjaikat figyelembe veszi a minisztérium (Az elnök ismét jelzi az időkeret leteltét. - Közbeszólások a Fidesz soraiból: Idő! Idő!)), ez az autópálya akkor nyeri el értelmét, ha Félegyháza és Szeged között le is lehet róla menni.
