CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR
CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő úr! A belföldi kiküldetés és az annak részét képező napidíj szabályozása alapvetően munkajogi szabály. A verseny- és a költségvetési szférában érvényesülő, alapvetően eltérő szabályozás alapján a vonatkozó munkajogi törvények számos tekintetben különböző rendelkezéseket tartalmaznak. Így eltérések mutatkoznak a köztisztviselők és a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók belföldi kiküldetési szabályaiban is, de több más szabályban is.
A napidíj egyfajta költségtérítés, mégpedig a kiküldetésben lévő munkavállaló élelmezéssel kapcsolatban felmerülő többletköltségeinek átalány jellegű ellentételezését szolgálja. Félrevezető annak alapján megítélni a munkavállalók helyzetét, hogy a versenyszférában 110 forint a napidíj adómentes összeghatára, míg a köztisztviselőknél a napidíj az illetményalap egy napra eső összegének 25 százaléka, jelenleg 390 forint/nap. Az eltérés nem az adózás módjában van. A versenyszférában ugyanis a jogszabály alapján mód van a számla alapján a teljes étkezési költség adómentes megtérítésére, és választható átalány kifizetése is. A napidíjra vonatkozó kormányrendelet ezen átalánynak csak a munkavállalót garantáltan megillető, minimális összegét határozza meg, ez a 110 forint. A jogszabály a munkáltató döntésére, illetve a kollektív szerződésre bízza, hogy az adott vállalkozás költségviselő képességétől is függően fizet-e ennél magasabb összeget. A köztisztviselőkre vonatkozó szabályozás szerint viszont nincs választási lehetőség az étkezési költségek megtérítésének módja és összege tekintetében. A köztisztviselői törvény nem teszi lehetővé az étkezési költség számla ellenében történő teljes összegű elszámolását, és nem teszi lehetővé a törvényben rögzített összegnél magasabb napidíj kifizetését sem, még a személyi jövedelemadó esetleges megfizetése mellett sem.
Mindezek alapján úgy ítélem meg, hogy a két szabályozás közötti rendszerbeli különbségből és az ehhez kapcsolódó adózásbeli különbségből nem következik, hogy az eltérések társadalmi igazságtalanságot hordoznának magukban.
Köszönöm a figyelmet.
