DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA
DR. GÖNCZ KINGA tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez a megjegyzés, amelyre Mátrai Márta képviselő asszony utalt, olyan szövegkörnyezetben hangzott el, amely a változásról, változási igényekről szólt (Dr. Kosztolányi Dénes: Nyelvbotlás volt ez is! - Derültség a Fidesz soraiban.), és arról volt szó benne, hogy Magyarországon sok ember szeretné, ha egyről a kettőre jutna, és hogy nagyon sokszor ezek az igények jogosak is. Itt hangzott el az, hogy két szoba helyett három szoba, hogy rendetlen gyerek helyett rendes gyerek, és ez a bizonyos megjegyzés is… (Dr. Kosztolányi Dénes: Fiatalon férjet kell szerezni!) Hadd mondjam, hogy beszéltem Gyurcsány miniszter úrral, aki azt kérte - merthogy most nem tud itt lenni -, mondjam el, hogy arról, hogy ő valóban hogyan vélekedik a nőkről, sokkal inkább az beszél, amit elmondott arról, hogy az édesanyját hogyan látja, hogy neki megköszöni azt, hogy segített idáig eljutni - nagyon hálás neki -; hogy hogyan beszél a feleségéről. (Dr. Gyimesi József: Tudja, hol a helye a feleségnek!)
Ha ténylegesen az esélyegyenlőségről beszélünk, akkor azt hiszem, hogy Mátrai Márta képviselő asszonynak ez a felszólalása arról is szól, hogy talán nem volt hiábavaló az előző év sem, amikor sokat beszéltünk - tulajdonképpen Lévai Katalin miniszter asszony indította ezt el (Dr. Kosztolányi Dénes: Tegnap már visszavonta a kormány!), hogy beszéljünk többet arról, hogy a társadalom hogyan is vélekedik sok mindenkiről, nőkről, fogyatékossággal élő emberekről, roma emberekről, különböző, nehéz helyzetben lévő emberekről. Ha megint visszatérünk arra, hogy mit is hallunk Gyurcsány Ferenc miniszter úr beszédeiből - és Mátrai Márta képviselő asszony hiányolta az empátiát, az odafigyelést -, azért nagyon sokszor hallottuk azt is, hogy említette, hogy azokra kellene jobban figyelnünk, akik nehéz körülmények között élnek, nekik kellene többet juttatnunk. Itt van egyfajta társadalmi felelősség is.
Ha konkrétumokat említhetek, azt hiszem, azt is mindannyian tudjuk, hogy sportminiszterként ő volt az, aki a paralimpia-csapat támogatását nagyon lényegesen megemelte, egyáltalán a fogyatékos sportolók hozzájutását sportolási lehetőségekhez. Tehát, ha nemcsak egy megjegyzés alapján próbálunk levonni következtetéseket, hanem ennél tágabb összefüggésekben nézzük ezt meg, s ha még tágabban nézzük meg, és arról is beszélünk, hogy az esélyegyenlőség területén az előző kormány és a mostani kormány mit tesz, hogyan gondolkodik, akkor össze tudjuk vetni a különböző tényleges lépéseket, tényleges cselekedeteket. Akkor érdemes beszélni a családi pótlék négy éven keresztül elmaradt emeléséről, a mostani megemeléséről. Érdemes beszélni a nyugdíjasok veszteségéről, amit aztán ez a kormány pótolt be és vezette be a 13. havi nyugdíjat. Érdemes beszélni akár egész konkrétan arról a bizonyos esélyegyenlőségi titkárságról, amely Harrach miniszter úr minisztériumában működött, és amit visszaminősítettek abban az időszakban. Tehát, ha az egész esélyegyenlőség kérdését nézzük, akkor érdemes ezeket is összevetni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
