DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igen tisztelt Államtitkár Úr! Egész régen volt, amikor a bizottságunk tárgyalt két javaslatról. Az egyik egy országgyűlési határozati javaslat, amely a közlekedési koncepcióról szól. Ez van most előttünk H/6195. számon. Azóta megszületett egy törvény, a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéséről szóló törvény. Akkor is kifejtettük a bizottságban, hogy egy picit furcsa helyzet állt elő, a gombot megtaláltuk, a kabátot meg majd hozzávarrjuk. Meghoztuk a törvényt, miközben a kormány nem merte vagy nem akarta behozni a közlekedési koncepcióról szóló országgyűlési határozati javaslatot.
Ha kicsit utánanézünk, most már a törvény ismeretében a határozati javaslatnak, akkor láthatjuk azt is, hogy bizony érthető ez, mert nem egy helyen, ahol a határozati javaslat elképzelésekről beszél, az bizony a törvényben egészen másképp jön vissza, és nemhogy egy ágazatot, hanem egy részágazatot előnyben részesít az a törvény, amelyet úgy fogadtunk el, mint a gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztési törvényt.
Aztán akkoriban is megfogalmaztuk, hogy bizony ez a határozati javaslat feltételes módban beszél arról, hogy költségekre lesz majd szükség, bizonyos költségeket nem tudjuk, hogyan tudjuk előteremteni az EU-s támogatások mellett, egyáltalán az EU-s támogatásokat hogyan tudjuk megszerezni. Ehhez bizony a mindenkori költségvetési törvényben fejezetet kell találni. Ha ilyen szempontból nézzük, akkor megint egy picit előrébb vagyunk, és ebből a szemszögből nem is káros, hogy később kerül tárgyalásra. Azóta tudjuk, hogy a Draskovics-megszorítás következtében melyik az az ágazat, melyik az a minisztérium, amely a leginkább szenved ettől a megszorítástól.
Ha mindehhez hozzávesszük azt, hogy miközben a kormány ebben a határozatban arról beszél, hogy az életminőség javítása és a környezet- és természetvédelmi szempontok előtérbe kerülnek, nem tudjuk azt, hogy vajon hogy vág ez össze azzal az elképzeléssel, ha az alacsonyabb rendű utakat, amelyek, mondjuk, két falut kötnek össze vagy ha a falvakból a közeli városokba vezető utakat nézzük, akkor bizony ezek az utak lassan közlekedésre alkalmatlanok. Azt gondolom, ezen a téren nem lehet azt mondani, hogy ez életminőség-javítás.
Komoly gondot okozott, és mindannyiszor, amikor közlekedéspolitikai koncepcióról beszélünk, akkor a környezetvédelmi bizottság ülésén előjön, ez pedig az M0-ás bezárása, a gyűrű bezárása. A probléma két dolgot vetít előre; az egyik a budai hegyek védelme, környezet- és természetvédelmi kérdés, hogy ezt miként és hogyan kívánja megoldani a kormány. A koncepcióban sajnálatos módon erre konkrétum nem található. A másik igen fontos terület pedig az M0-ás északi hídja, amely, mint tudjuk, a Szentendrei-sziget déli csücskénél vezetne, ahol Budapest ivóvízbázisa található, és ez mindannyiszor komoly gondot vetett fel. Azt gondolom, hogy ezt a két kérdést nem hagyhatjuk nyitva, ha komolyan gondoljuk, hogy az M0-ást szeretnénk bezárni.
Aztán mára ismét csak érdekessé vált az a kérdés, hogy a tömegközlekedést és ezen belül, mondjuk, a metró fejlesztését hogy képzeli a kormány, miközben a háttértanulmányban azt lehet látni, hogy a tömegközlekedés vonatkozásában és elsősorban a metrónál nincs előrelépés, vagy nem terveznek előrelépést, miközben súlyos, több milliárdos beruházásokat terveznek. Nem tudjuk, hogy milyen felmérés történt arra vonatkozóan, hogy ilyen mértékű beruházásokra van szükség, miközben pesszimistán állnak ahhoz, hogy a tömegközlekedés a jövőben hogy fog kinézni.
(10.10)
Az is érdekes dolog, és ez a háttértanulmányból derül ki tulajdonképpen, hogy ha azt nézzük meg, hogy az Európai Unióban milyen tendenciák találhatók a tömegközlekedés, a vasúti közlekedés és a közúti közlekedés területén, teljesen fordított a tendencia az EU-országokban és nálunk. Hasonlóképpen, ha megnézzük ugyanezt az áruszállításra, akkor szintén fordított a tendencia: nálunk a közúti közlekedés nagyobb arányban nő, illetve nő, míg az EU-ban csökken és a vasúti inkább nő. Eközben, azt gondolom, kombinált fuvarozásról, kombinált szállításról beszélni egészen érdekes és bizarr kérdés. Az pedig, hogy az anyag úgy beszél a Rajna-Majna-Duna-csatornáról, mint belvízi közlekedést lehetővé tévő útvonal, azt gondolom, hogy picit túlzás, még akkor is, ha EU-tagországnak vesszük magunkat. A Dunát és a Tiszát lehet annak venni, de tán a Rajnát, a Majnát nem lehet annak venni.
Igen tisztelt Képviselőtársaim! Talán a legfőbb gondokat sikerült önöknek fölvázolni. Mindezek mellett sajnos kisebbségben voltunk, és a kisebbség úgy döntött, hogy ez az anyag nem alkalmas általános vitára, főleg nem alkalmas úgy, hogy külön tárgyaljuk a törvénytől. A környezetvédelmi bizottság azokat az észrevételeket, amiket itt elmondtam, megfontolásra ajánlja a kormánynak, hogy ezeket a koncepcióba építse bele.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
