GAÁL GYULA
GAÁL GYULA
GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ház! “Hosszú álmaink és több mint fél évszázados szónoklataink után úgy látszik, elvégre tenni is kellene már valami nagyszerűbbet, ha a nemzetek soraiból dísztelenül kisodródni nem akarunk.” - mondhatná ma is Széchenyi István, ha itt élne közöttünk, hiszen e gondolata most, az európai uniós csatlakozás küszöbén különösen aktuális; akkor, amikor gazdasági felzárkóztatásunk, versenyképességünk javítása alapvetően azon múlik, hogy rendelkezünk-e koncepcionálisan megalapozott, fejlett infrastruktúrával.
Az önök előtt levő közlekedéspolitika ugyanolyan meghatározó állomás a közlekedés fejlesztésében, mint elődei, a Széchenyi által 1848-ban kidolgozott első közlekedéspolitika, vagy a XIX. század végén Baross Gábor nevével fémjelzett közlekedéspolitikák voltak. Ugyancsak Széchenyit idézve mindegyik azon a felismerésen alapul, hogy: “Midőn a közlekedési ügyek rendezésében hazánk anyagi felvirágzásának talpköveit akarjuk letenni, ne felejtsük, hogy ezáltal egyszersmind viszonyaink egész épületét érintjük. Nincs köz- és magángazdaságunknak ága, amely általa ne illettetnék.”
Többek között ez a szoros társadalmi-gazdasági kölcsönhatás teszi indokolttá a közlekedéspolitikák időnkénti felülvizsgálatát, korszerűsítését, és ebbe a sorba illeszkednek az 1968-ban elfogadott, Csanádi György nevével fémjelzett közlekedéspolitika, vagy éppen a nyolc éve, 1996-ban elfogadott közlekedéspolitika.
(9.50)
Ez utóbbi, 1996-os országgyűlési határozat óta erőteljes változás ment végbe az integrálódás, a regionális fejlődés, a szolgáltatások piacának liberalizációja, illetve a környezetvédelmi szempontok felértékelődése terén. Tudjuk - és hadd utaljak vissza az előbb megfogalmazott gondolatokra -, hogy legfontosabb dolgunk versenyképességünk növelése érdekében, annak érdekében, hogy mindenki számára országon belül és az ország egésze számára az Európai Unión belül megtaláljuk az integrálódási lehetőséget, a kapcsolódás teljességét, szabadságát, választhatóságát, legfontosabb feladatunk az, hogy a különböző hálózatok épülését minden rendelkezésünkre álló eszközzel és módon elősegítsük. Ilyen hálózatokról beszélhetünk akkor, ha oktatási lehetőségekhez való hozzáférésről, ha információhoz való hozzáférésről, ha közügyek intézéséhez való hozzáférésről beszélünk; és nem utolsósorban, ami a mai vitánk tárgya: a közlekedési lehetőségek, a közlekedési hálózatokhoz való hozzáférés és ezen keresztül a teljes bekapcsolódási lehetőség egy adott társadalom, gazdaság vérkeringésébe, életébe.
Éppen ezek a változások, amelyek lezajlottak az elmúlt évtizedben, teszik indokolttá, hogy újra áttekintsük az ezen a téren megfogalmazható feladatainkat, fogalmazzuk meg, hogy mik a legfontosabb, a mai és a következő évtizedre megfogalmazható feladatok. Annyi változás is történt az elmúlt években, hogy elkészült az országos területrendezési terv is. Az abban szereplő közlekedési infrastruktúra-hálózat tervei újabb, kötelezően figyelembe veendő kiindulási alapot képeztek a hosszú távú közlekedéspolitika tartalmi meghatározásához.
Jelentős változások történtek az európai vonatkozásokban is: 2001-ben megjelent “Az európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni” című fehér könyv, amelynek célja a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontból egyaránt fenntartható, egyensúlyban lévő közlekedési rendszer létrehozása. A koncepció 60 pontból álló programot tartalmaz, és ajánl a tagállamok figyelmébe, annak érdekében, hogy a személy- és áruszállítási igények magas fokú kielégítése mellett a közlekedési teljesítmények növekedése optimalizálható legyen.
Az Európai Unió közlekedéspolitikájának alapelveivel összhangban lévő, a nemzet érdekeit figyelembe vevő, megújított magyar közlekedéspolitika a kapcsolódó törvényekre, a kormány gazdaságpolitikájára, valamint az uniós támogatások elnyerésére irányuló nemzeti stratégiák ágazati projektterveire támaszkodik, kiemelten kezeli az európai léptékben hiányzó infrastruktúra-elemek megépítését, és az európai uniós konform szabályozások érvényesítését a közszolgáltatás ellátásában.
Ennek megfelelően az új stratégia fő irányai a következőkben foglalhatók össze: az Európai Unióba való szerves integrálódásunk elősegítése, a környező országokkal való regionális kapcsolatok feltételeinek javítása, országon belül a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása, az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a közlekedésbiztonság növelése, az épített és a természeti környezet védelme, illetve - végül, de nem utolsósorban - a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése egy szabályozott verseny segítségével. E célokhoz, prioritásokhoz megfelelő eszközrendszert kell rendelni, egy megfelelő lépéssorozatot kell kialakítani, elgondolni és végrehajtani. Ezek többek között a közlekedési infrastruktúra kiépítésén belül a páneurópai folyósok, a transzeurópai közlekedési hálózat magyarországi szakaszainak megvalósítása, a közlekedéshálózat fővároscentrikus szerkezetének oldása. Ilyen a hazai sajátosságok figyelembevételével a közlekedés uniós szabályozásának teljes körű alkalmazása, ennek keretében a vasúti reform végrehajtása, a személyszállítás közszolgáltatás működtetésének átalakítása és a verseny szabályozása a közösségi jognak megfelelően.
Kiemelt szerepet kap a közlekedési rendszer és a közlekedési munkamegosztás olyan átalakítása, amely számol a környezetvédelem szempontjaival. Elsőbbséget kell adni az intermodalitást ösztönző, tehát azoknak az alternatívát kínáló infrastruktúra-építéseknek, amelyek környezetkímélőbb közlekedési módok igénybevételére késztetnek, és a közútról a vasútra, a vízi utakra és a tömegközlekedésre történő forgalomátterelődést eredményeznek. Az autópálya- és vasúti főhálózatunkat, repülőterünket, logisztikai központjainkat az európai hálózatok, rendszerek szerves, és hasonló szolgáltatási színvonalú részévé kívánjuk tenni, elősegítve ezzel az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatását.
A már említett országos területrendezési terv hosszú távra határozza meg a közlekedési infrastruktúra-hálózatok távlati, optimális térszerkezetét, ehhez is igazodik a 2015-ig szóló közlekedéspolitika. Mindezt az EU támogatási rendszerébe illeszkedően, az Unió támogatási forráslehetőségeinek leghatékonyabb kihasználásával kívánjuk megvalósítani.
Az előterjesztett közlekedéspolitika körvonalazza a 2006-ig kiemelten kezelendő, valamint időbeli sorrendiséggel a 2015-ig tervbe veendő további fejlesztéseket is. A tervbe vett fejlesztések és intézkedések felsorolása, illetve a beterjesztett országgyűlési határozat elfogadása azonban nem jelent automatikusan előre elkötelezettségeket a következő évek költségvetéseire nézve. A konkrét megvalósítás egyrészt a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közhasznúságáról és fejlesztéséről szóló törvény, másrészt az évenként aktualizálandó gördülő közlekedési infrastruktúra-fejlesztési terv szerint, és nem utolsósorban az éves költségvetési törvényben meghatározott források és lehetőségek szerint történik majd.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány az új, 2003-2015 közötti időszakra vonatkozó közlekedéspolitikát több mint egyéves előkészítést követően széles körű szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási egyeztetés után terjesztette a tisztelt Országgyűlés elé. Az így kialakított javaslat, amellett, hogy folytonosságot képvisel az 1996-ban elfogadott közlekedéspolitika elveivel, meg tud felelni a mai, valamint a következő évtized igényeinek is. A már elfogadott autópályatörvénnyel együtt egyértelművé válik a közlekedésfejlesztési stratégia, a fejlesztések pedig átlátható, a parlament által ellenőrizhető és számon kérhető módon valósulhatnak meg.
A stratégiai irányokba mutató célok elérése az eddigieknél fokozottabb támogatást, illetve forrásbevonást igényel, ezért is fontos, hogy a közlekedéspolitika tekintetében minél szélesebb körű egyetértés szülessen, és országgyűlési határozat erősítse meg az elkövetkező évek fejlesztéseinek irányait.
Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondottakat, illetve az előterjesztést mérlegelve, az országgyűlési határozati javaslatot megvitatni, és a kormány szándékait támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
